galéria megtekintése

Babonás orosz hadigépezet

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 27. számában
jelent meg.

Erdélyi Eszkimó Péter
Népszabadság

Szíriában lévő orosz haditudósítók szerint Moszkva beavatkozása tovább súlyosbította a háború okozta nehézségeket, felgyorsult például a migráció üteme. A helyszíni beszámolóból az is kiderül, hogy az orosz légierő pilótái babonás szertartások után indulnak a bevetésekre.

– Bizarr érzés, hogy nem messze tőlünk véres harcok folynak, mi pedig a Dama Rose hotel halljában békésen iszogatjuk a kardamommal ízesített kávénkat – ezek Jurij Sznyegirjov, a Rosszijszkaja Gazeta haditudósítójának első szavai a telefonban, miután végre elértük Damaszkuszban. – A központtól mindössze négy kilométerre található a háborús Sztálingrádra emlékeztető Dzsobar alvónegyed, amelyet a Szabad Szíriai Hadsereg tart megszállva, és ahol ötezer katonát vont össze Bassár el-Aszad elnök – vette át a kagylót Dmitrij Vinogradov, a RIA Novosztyi munkatársa.

Orosz katonák a hmeimimi légibázison. Naponta akár hatvannál is több bevetésre indulnak a repülők
Orosz katonák a hmeimimi légibázison. Naponta akár hatvannál is több bevetésre indulnak a repülők
Vadim Savitsky / Handout

A két újságíróban nemcsak az a közös, hogy oroszok és most Szíriában dolgoznak, hanem az is, hogy néhány hete még mind a ketten Magyarországról tudósítottak a migránshelyzetről. Itt szabadon mozoghattak, Szíriában viszont testőrséget kaptak, mert az Iszlám Állam (IS) hárommillió rubel (körülbelül 13 millió forint) vérdíjat tűzött ki egy-egy orosz zsurnaliszta fejére.

 

Sznyegirjov szerint a nyugati jelentések annyiban mindenképpen helytállóak, hogy az orosz beavatkozás újabb menekülthullámot indított el. De a Kreml hivatalos verzióját tükrözve rögtön azt is hozzátette, hogy a katonai felderítés szerint az orosz légierő támogatása mellett előretörő kormánycsapatok hadműveletei miatt már nem csupán a civil lakosság maradéka hagyja el lakóhelyét, hanem az Iszlám Állam és az al-Kaidához kötődő al-Nuszra Front fegyveresei is tömegesen menekülnek. (A fronthelyzeten ez egyelőre nem látszik, nyugati elemzők szerint a kormányerők offenzívája nem mondható elsöprőnek. – a szerk.) A Rosszijszkaja Gazeta tudósítója orosz katonai adatokra hivatkozva állítja: naponta körülbelül száz fegyverforgató lépi át a szíriai–török határt, immár fegyver nélkül, a polgári menekülteknek fenntartott határátkelőkön keresztül. – Gondolom, nem egy közülük meg sem áll Nyugat-Európáig, miközben át fog vágni a ti országotokon is – jósolja a kolléga, megerősítve az orosz (és a magyar) kormánypropaganda hasonló aggodalmát.

Az ENSZ becslésével egybevágó orosz adatok szerint a négy éve tartó háború miatt a 23 milliós Szíriában 7,6 milliónyian hagyták el otthonukat. A világszervezet úgy számol, hogy az országból négymillióan távoztak, a legtöbben a szomszédos államokba, Törökországba, Libanonba és Jordániába. Ők kivárnak, és azt remélik, hogy a háború után visszatérhetnek szülőföldjükre. Azt azonban senki sem tudja, hogy mennyien mentek Európába, és hányan terveznek hasonló nagy utazást a jövőben.

Jurij Sznyegirjov
Jurij Sznyegirjov
Forrás: Facebook

– A Földközi-tenger partján fekvő Latakia tartományba 1,2 millióan áramlottak be, ám ezek döntő többsége már külföldre távozott. Ibrahim Khudur al-Salim, a tartomány kormányzója ezt azzal magyarázza, hogy Latakia kiváló kiindulópont. Innen a migránsok Törökországba hajóznak, majd onnan az európai uniós Görögországba utaznak tovább lélekvesztőiken – így értelmezi a helyszínen tapasztaltakat Vinogradov.

Latakia legnagyobb menekülttáborában most hatezer földönfutó húzza meg magát, ők naponta háromszor kapnak ételt, tisztálkodási lehetőséghez és orvosi ellátáshoz jutnak. A szerencséseknek munkát is szereznek az aktivisták.

A sátortábort jobb híján a szíriai elnök édesapjáról, Háfez el-Aszadról elnevezett stadionban építették fel.

– Na jó, kivételesen megosztok néhány hadititkot – veszi át a szót ismét Sznyegirjov, amikor az orosz haderő után érdeklődünk. – A légierőnk a Latakia tartományban lévő Hmeimim légibázison állomásozik. Jártam náluk, hétköznapi nyugodt munkahangulatot éreztem, pont olyat, mint egy nagyüzemben. Folyik a gépek ellenőrzése, javítása és felszerelése, majd a repülők elindulnak a missziójukra – naponta összesen akár hatvannál is több bevetésre.

Dmitrij Vinogradov
Dmitrij Vinogradov
Forrás: Facebook

– Talán egy dolgot tapasztaltam a támaszponton, ami a gyárakra nem jellemző, ez pedig a babonaság – kuncog Sznyegirjov. A pilóták elárulták, hogy milyen hiedelmek vezérlik őket. Mivel a technikájuk igen bonyolult, a foglalkozásuk pedig meglehetősen veszélyes, ezért különböző jelekre figyelnek, furcsa szabályokat tartanak be és bizonyos rituálékat végeznek. Szokás, hogy fontos bevetéskor nem vesznek fel új szerelést, mert – ahogyan fogalmaznak – „a cipőknek tudniuk kell repülni”. Indulás előtt nem szabad lefényképezni őket, hogy „ne ez a felvétel kerüljön a sírkövükre”. Felszállás előtt az óramutató járásával megegyező irányban körbejárják a gépüket, miközben megérintik az orrát, a szárnyait, a rakétákat és a bombákat. Ez a „simogatós” szertartás azokra az időkre nyúlik vissza, amikor még légcsavarosak voltak a repülők, és a pilóta személyesen ellenőrizte az állapotukat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.