A hazánkkal szemben legszigorúbb S&P most nem fukarkodott a dicséretekkel, de kritikáját sem rejtette véka alá. A gazdasági növekedés feltételei ma már adottak, emiatt az S&P az idei évre – a kormánnyal egyezően – kétszázalékos növekedést vár, igaz, a következő két évre csak 1,8 százalékost, elsősorban a belföldi fogyasztás fellendülésére alapozva.
Utóbbinak a banki hitelezés felfutása is erős támaszt ad, míg a növekvő foglalkoztatottság keresletfokozó hatásáról is elismerően szólnak. Az ország külső sérülékenysége csökkent, köszönhetően az export erősödés nyomán szufficites fizetési mérlegnek az adósságleépítési folyamatnak és a költségvetés stabilan 3 százalék alatt tartott hiányának.
A túlzottdeficit-eljárás alóli kiszabadulás is nagy fegyvertény volt. Díjazták azt a törekvést, hogy hazai forintforrások bevonásával csökkentsék a még mindig magas devizarészarányt az állampapíroknál.
A „szakállas” témák előjöttek: az amerikaiak a kiszámítható gazdaságpolitikát és a szerkezeti reformokat továbbra is hiányolják, és kifogásolják az állam túlterjeszkedését, mindez akadálya lehet felminősítésünknek.
– Ha a magyar kormány a stabilitás megteremtése felé halad, ha békét köt a bankokkal és a különadókkal sújtott ágazatokkal, s emiatt is gyorsul a növekedés, akkor gondolkodnak el a hitelminősítők a besorolás javításán – mondta Timothy Ash, a Standard Bank elemzője a magyar üzletembereket tömörítő HBLF szervezet pénteki fórumán.
Peter Attard Montalto, a Nomura vezető elemzője óvott a túlzott derűlátástól, mert az államadósság aránya magas, s még rendezni kellene a viszonyt a Nemzetközi Valutaalappal, a megadóztatott cégekkel, különösen a bankokkal, hiszen hitelezés nélkül nincs növekedés.
S külön kockázat a jegybank is, vajon meddig megy el a kamatcsökkentésben, s miként lesz képes kezelni részben az amerikai monetáris politika szigorításából, részben a kínai gazdaság lassulásából fakadó piaci mozgásokat.
A gazdaság növekedési kilátásait illetően úgy látták, az eurózóna szerény ütemű fellendülése behatárolhatja a magyar mozgásteret. A problémát Ash abban látta, hogy bár a válságot szerinte a kormány felhasználta reformok bevezetésére, s emiatt elkerülték az utóbbi hetek feltörekvő piaci viharai, de az intézkedések zöme rövid távú. Szerinte kétszázalékosnál is gyorsabb növekedésre lenne szükség, de nem tudni, mi lehetne ennek a forrása.
Kiegyensúlyozott, kiszámítható gazdaságpolitika nélkül illúzió a felminősítés
Már időszerű volt – mondta lapunknak Tóth Gergely, a Buda-Cash vezető elemzője a S & P lépéséről. Még ezzel a virgáccsal cicomázott, dicsérettel felérő átminősítéssel együtt is az S & P-nél a legrosszabb a megítélésünk.
Az elemző szerint a három nagy ezután kivár, nem sietik el a következő lépést, ami csak a felminősítés lehet, valamikor az év vége tájékán. Igaz, azzal is csak a befektetésre javasolt kategória legalsó szintjét érnénk el, illetve az S & P-nél ehhez két grádicsot kellene egyszerre felfelé lépni. Szerinte a magyar gazdaság helyzete stabilizálódott, a makrogazdasági egyensúly helyreállt, és a növekedés – amelynek fenntarthatósága felől azért kételyek fogalmazódnak meg – beindult, ahogy legfontosabb piacunkon, az euróövezetben is.
A makrogazdasági egyensúly tehát megvan, viszont számos jogos – igaz, nem új keletű – kritikát kapott a kormány, amelyeket illene megfogadnia a befektetői megítélés javítása érdekében. Tóth Gergely a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, a jogbiztonságot, az EU-konformitás hiányát, az ad hoc jellegű törvényalkotást és a gazdaságszabályozás problémáit említette, hozzátéve, hogy a hitelminősítőkhöz hasonlóan ő is a harmóniára való törekvést hiányolja a gazdaságpolitikából.
A túlzott liberalizmus nem segíti a gazdaságot, de a szabadságharcos ellenállás – főként az Európai Unióval szemben – Magyarország elszigetelődéséhez vezet. Ha sikerül a végletes gondolkodásmódtól megszabadulnunk, és kiegyensúlyozni a gazdaságpolitikát, azzal megteremthető az áhított harmónia, és 3-4 százalékos gazdasági növekedést lehet tartósítani a 1-2 százalékossal szemben – mondta érdeklődésünkre a Buda-Cash vezető elemzője.
