Az MNB adatai szerint ugyan a hitelintézetek 67 milliárd forint adózott eredménnyel zártak tavaly, ám a leányvállalatoktól – a 2012-es év után – kapott osztalék, illetve az MKB-nál nyereségként jelentkező, a bank tulajdonosa által a korábbi veszteségek rendezése miatt nyújtott tőkeemelés nélkül 77 milliárdos mínuszt mutat a bankok egyenlege.
 |
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója
KURUCZ ÁRPÁD / Népszabadság |
Ezzel szemben a befektetett tőke alapján az elvárt, kockázattal arányos nyereségnek 265 milliárd forintnak kellett volna lennie. A szektorra kivetett különadók (például a bankadó, tranzakciós illeték) 2008 óta összesen 850 milliárdos extra terhet jelentett a bankoknak (2014-től pedig a jelenlegi felállás szerint évi 320 milliárdot), miközben tőkeemelésre az említett időszakban 995 milliárd forintot fordítottak.
A tucatnyi országban jelen lévő OTP-csoportot ennyire nem viselte meg a kialakult helyzet, a most ismertetett tavalyi éves adatok azonban a vártnál így is rosszabbak. A bankcsoport adózás utáni nyeresége az egy évvel korábbi felére, 64 milliárd forintra esett. A magyarországi alaptevékenység hozzájárulása az eredményhez a 2012-es 68 milliárdról 34 milliárdra csökkent, míg a külföldi leánybankok a bázisidőszak 60 milliárdjával szemben 24 milliárd forintot tettek hozzá a közöshöz.
A bankadó és a tranzakciós illeték alapján kivetett különadó nélkül az eredmény 43 milliárddal lett volna magasabb, míg az ukrán érdekeltséggel kapcsolatban, a tavalyi harmadik negyedévben elszámolt értékcsökkenés 29 milliárd forintottal apasztotta a nyereséget. (Az OTP mérlegében az ukrán leány értékéből van még 28 milliárd forint, további leírást azonban egyelőre nem terveznek, a csoport nem számol a politikai bizonytalanság elhúzódásával.) Ezekkel, valamint az egyéb egyedi tételek nélkül az adózott eredmény lényegében megegyezett volna a 2012-ben elérttel.
Ennek ellenére az OTP a tavalyi, részvényenként 120 forintnál nagyobb osztalékot kíván fizetni idén tulajdonosainak. Ahogyan Csányi Sándor fogalmazott: Rá is fér a részvényesekre egy jó hír. Az igazgatóság még nem döntött arról, mekkora osztalékot javasol, de az elnök-vezérigazgató indoklása szerint egyrészt a közgyűlés még odébb van, másrészt addig jöhet még olyan lépés, amely érinti a bank tőkehelyzetét.
Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy lehetséges bankvásárlásra utalt: elsősorban azon országokban gondolkodnak akvizícióban, ahol az OTP piaci részesedése elmarad a kívánt mértéktől (Horvátország, Szerbia), de az egy évvel ezelőttihez képest egy lépéssel közelebb kerültek az ázsiai terjeszkedéshez (az OTP korábbi tájékoztatása szerint Kínában és Vietnamban dolgozik a piaci megjelenésen), illetve megvizsgálnak minden lehetséges magyarországi bankvásárlást. Ám, ha lesz is akvizíció a közgyűlésig, az vélhetően nem érinti az osztalék mértékét, mivel az OTP jelentős, hatmilliárd eurónak megfelelő likvid tartalékkal rendelkezik – tette hozzá.
Egy másik kérdésre reagálva, a Takarékbank folyamatban lévő eladását, a pályázat átláthatatlanságát nem kívánta kommentálni. Elmondása szerint ezt csak akkor tenné meg, ha azt látná, hogy az állam nem piaci eszközökkel tereli az ügyfeleket a pénzintézethez, illetve a takarékszövetkezetekhez.
