„A nem létező tornyok árnyékában”

A merénylet óta az amerikaiak sokféle módon igyekeznek feldolgozni a traumát, aminek számos megemlékezés, műemlék, film és irodalmi mű állít emléket. Ezek egyike, hogy januárban adták át a One World Trade Centert, másik nevén a Freedom Towert, ami a terrortámadásban megsemmisült tornyok helyére épült. Az építkezést ugyanaz a cég kivitelezte, amely a WTC tornyokat tervezte 1966-ban.

Érdekessége, hogy a torony 541,3 méter, azaz 1776 láb magas, ami az USA függetlenségének kikiáltására utal. Kék-fehér-piros díszkivilágítást is kapott, vagyis az Amerikai Egyesült Államok zászlójának színeiben tündököl, erősítve az amerikai öntudatot. Sok filmes és irodalmi feldolgozás is készült annak érdekében, hogy elősegítse a megmagyarázhatatlan megértését. 2014-re már több tucat irodalmi alkotás született, amely a 9/11 eseményeit dolgozza fel.

Egyre távolabb, mégis hangosan

Az angolszász irodalom nagyjai dolgozták fel az eseményt; a magyarul megjelent művek írói között is találunk olyan nagy neveket, mint Martin Amis, Jay McInerney vagy a mostanában divatos Jonathan Safran Foer. A regények többsége amerikai nézőpont felől közelít a terrortámadáshoz, úgy, mint a hazánkban megjelentek közül is McInerney A jó élet (2007), illetve Foer Rém hangosan és irtó közel (2009) című regénye. Az esemény látszólag csak háttérként szolgál, de a művekben megjelenő sorsok másképp alakultak volna e történelmi csapás nélkül.

A jó élet című regény az utóbbi években megjelent egyik legjobban sikerült 9/11-es könyv. McInerney-t rendszeresen Bret Easton Ellishez hasonlítják, minimalista stílusával valóban hasonló képet fest a regényeiben, mint Ellis. A jó életben két szétesőfélben lévő manhattani család életét mutatja be. Az egyik családból a férj túléli a terrortámadást, és éppen ennek köszönhetően összetalálkozik a másik család megkeseredett feleségével, majd mindketten önkéntes munkát vállalnak a mentésben, ahol közel kerülnek egymáshoz. A könyv legnagyobb érdeme az, ahogy bemutatja, hogy amerénylet miképp hozza össze és változtatja meg az embereket.

A másik regény, Foer Rém hangosan és irtó közel-je abban különleges, hogy az eseményt és annak következményeit egy gyermek szemszögéből mutatja be. A kilencéves kisfiú édesapja meghal a szeptember 11-i támadás során, majd rá egy évre a kisfiú talál egy kulcsot. Meg akarja találni, hogymihez tartozik a kulcs, abban a reményben, hogy közelebb kerül az apjához. Kalandokon keresztül tudjuk meg, hogy a különleges tudású kisfiú miként vélekedik a támadásról, és miképp dolgozza fel a traumát. A regényből 2011-ben filmet is készítettek Tom Hanks és Sandra Bullock szereplésével.

A másik nézőpont

Fontos, hogy olyan művek is megjelennek, amelyek a másik nézőpontból, vagyis arab/keleti szemszögből mutatják be 9/11 történéseit. Magyarul is olvasható Martin Amis Mohammed Atta utolsó napjai (2010) című novellája, John Updike A terrorista (2007), valamint Mohsin Hamid Kétkedő fundamentalista (2007) című regénye.

A terrorista 2001 után néhány évvel játszódik, főszereplője arab-amerikai, aki dühös Amerikára, és merényletet készül elkövetni. Közvetlenül 9/11 nem jelenik meg a könyvben, viszont a terrortámadás után különösen felértékelődött problémák – mint az idegengyűlölet vagy az iszlamizmus – hangsúlyosan előkerülnek benne.

A Mohammed Atta utolsó napjai című novellát Amis A második gép című könyve tartalmazza, amely 2001. szeptember 11-től 2007-ig megjelent írásait gyűjti egybe. Az írás először 2006. április 24-én látott napvilágot a The New Yorker hasábjain. A novella Mohammed Atta, az egyik géprabló utolsó napját írja le úgy, hogy közben a keleti állásponttal hitelesíti a támadás jogosságát.

A Kétkedő fundamentalista című regény pedig egy pakisztáni származású, Amerikában tanuló, majd dolgozó fiatal életét mutatja be. Főként azt, hogy miképp változott meg az élete 9/11-et követően az amerikai közvélemény hatására. Miképp jön rá az USA gyengeségeire, az amerikai álom és társadalom árnyoldalaira, s hogyan áll hazája mellé. 2012-ben ebből is készítettek filmet, amit a magyar mozik is vetítettek. Igaz, a film némiképp átírja a regény elbeszélési keretét, néhány lényegi szempont a filmben átalakul, illetve eltolódik.