A listán 16., a kormánnyal szintén stratégiai szövetségben álló norvég Telenor közvetlenül, illetve egy magyar leányon keresztül szinte pont ugyanannyit, 30,5 milliárdot kapott a magyar cégétől. Miközben az energiaipar dobogósai olyan magyar és kormánykötődésű vállalkozások, mint a MET vagy a Mol, a külföldi hátterű energiaszolgáltatók közül legtöbbet, 33 milliárdot az E.ON utalt anyavállalatának, a német E.ON Energie AG-nak. Ezzel a százas lista 15. helyezettje. Mivel a magyar holding négymilliárdos veszteséget ért el, a kifizetést a tartalékokból állták.
Mint korábban megírtuk, a külföldi irányítású hazai energiaszolgáltatók mérlegében nem nyereségek, hanem csak egy 2007-es csoportos készletátértékelés folytán alakultak ki százmilliárdos tartalékok. Innen osztalékot fizetni törvényes, de kevéssé elegáns. Ez a társaság számára komoly tehertétel lehet, ám az energiaellátás biztonságos maradt. Kérdés, a pánikszerű lépésre az Orbán-kormány energiabefektető-ellenes kirohanásai, fenyegetései és különadóztatása miatt szánták-e el magukat, vagy épp az ilyen és hasonló döntések bőszítik a Fidesz-politikusokat.
A két fél azért annyira nem haragtartó: udvarias tárgyalásokat követően az állami MVM azóta részben költségvetési pénzből, egyesek szerint igen bőkezűen felvásárolta az E.ON központi gáztároló- és nagykereskedő vállalatát, és megveheti a német csoport hazai gázvezetékeit, valamint lakossági áram- és gázértékesítőjét is. Áramhálózatos leányvállalataikat – melyek 2012 után rendre 3, 6,1 és 6,4 milliárdos osztalékkal segítettek – egyelőre megtartják. A német RWE-EnBW többségi tulajdonában álló, az áramot hazai szénből előállító Mátrai Erőmű húszmilliárdos osztalékának 26 százaléka a kisebbségi tulajdonos állami MVM-hez került. A Fidesz mégis ezt a kifizetést tálalta a nemzetközi pénztalicskázás fő bizonyítékaként.
Különösen hergelik a kormánypártot az ugyanígy RWE-En-BW-irányítás alatt álló Elmű-Émász osztalékai, pedig a fővárosi és észak-magyarországi áramszolgáltatók 16, illetve 12 százaléka szintén az állami MVM-é. 2012 után az Elmű 10,3 milliárdot fizetett (hálózatos cégétől 12 milliárdot kapott), az Émász pedig 4,3 milliárdot, miközben hálózata révén 4,8 milliárddal gazdagodott. Az EDF Démász nyereségéből 7,5 milliárdot adott a francia EDF-nek. A gázvezeték-üzemeltető leányától 4,5 milliárd osztalékhoz jutó Főgáz tulajdonosai –49,9 százalékban akkor még az RWE, 50,1 százalékban pedig a főváros – hétmilliárd forinton osztozkodhattak.
A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) 4,2milliárdot fizetett tulajdonosainak, 75 százalékban a fővárosnak, 25 százalékban a francia Veolia és a német Berlinwasser egyforma tulajdonában álló Csatorna Holding Zrt.-nek. A tőzsdén is jegyzett Veolia nagyobb tulajdonosa például a Groupama vagy az EDF. A Berlinwasser többségét tulajdonló német főváros pedig 2012 végén visszavette az RWE-től a kisebbségi részt is. A százas osztaléklistát a már említett Csatorna Holding zárja 3,65 milliárd forinttal. Vagyis többet utalt tovább, mint amennyit az FCSM-től kaphatott.
A pénzügyi szektor osztalékkifizetéseit az OTP vezeti 33,6 milliárd forinttal, amivel a kormányfő szerint külföldinek és hazainak is tekinthető hitelintézet az országos lista 14. helyezettje. Az ismert tulajdonosok alapján a pénz kilenc százaléka az orosz Rahimkulov családot, 8,7 százaléka a Molt, 8,4 százaléka a Groupamát, 5,7 százaléka pedig a delaware-iként feltüntetett Lazard-csoportot gazdagította. Az OTP konyhájára a lista második felében szereplő OTP Jelzálogbank tízmilliárdot, az OTP Lakástakarék-pénztár négymilliárdot hozott, de a Mol-osztalék öt százaléka is kitett vagy kétmilliárdot. 21. a listán a K & H Bank a közvetlenül KBC N.V. nevű belga anyacégnek átutalt 24milliárddal.
Az Aegon 12 milliárdot fizetett holland anyacégének. A második ötven élén álló UniCredit tízmilliárdot adott osztrák anyavállalatának. A holland ING Bank és az amerikai Citi hozott. (A fiókvállalatok cégkivonataiban nincs feltüntetett tulajdonos.) Az Allianz biztosító 3,9 milliárdot juttatott közvetlenül osztrák anyacégének. A többi távközlési, energia ipari vagy pénzügyi vállalkozás nem fért fel a százas osztalékelitbe. Összefoglalónk szerint a listán szereplők közül a három szektor összesen 250 milliárdot fizetett ki. Ez az összesített kifizetések tizede. A pénzügyi szektor százmilliárddal, a Magyar Telekom és a Telenor 83 milliárddal, a külföldi irányítású energiaszektor 66 milliárddal vette ki a részét. Utóbbiból mintegy 11 milliárd az államot gazdagította.
