Mundruczó és a Fehér Isten nyert Cannes-ban

Ez pedig kőkemény társadalomkritika. A Fehér Isten ugyanis valós, de legalábbis valószerű felvetésből indul ki: Magyarországon elfogadják az ebadót, melynek értelmében a keverék kutyák után többet kell fizetni, mint a fajtiszták esetében, az originál, pardon, őshonos magyar fajták gazdái pedig mentesülnek a fizetési kötelezettség alól.

Mundruczó és alkotótársai ebből kiindulva eljátszottak a gondolattal, mi lenne, ha Budapesten tömegesen utcára tennék a kisebbségeket szimbolizáló „korcsokat", azok pedig végül falkába verődnének, és fellázadnának korábbi gazdáik, a Fehér Isten ellen.

Ezzel párhuzamosan Lili sorsát is nyomon követhetjük: az anyjával élő kislány pár hónapra az apjához kerül, aki az intézkedés hallatán kidobja a kutyáját, de az ifjú gazdi a nyomába ered – így a Fehér Isten kalandfilmként is működőképes.

Mindig is egy partizán attitűddel készült a Fehér Isten

– Mindig is egy partizán attitűddel készült a Fehér Isten – érvelt Mundruczó Kornél. Hangsúlyozva: ugyanakkor ez a cannes-i fődíj a magyar szerzői film elismerése. Ahogy a rendező fogalmaz, az az őszinteség, ahogy ez a film készült, egyértelműen kijelölt egy alkotói utat. Hovatovább nemcsak a szerzői, de az európai film megerősítése is egyben, még akkor is, ha arról a félelemről szól, ami körülvesz minket. Szembe mer nézni azzal a világgal, amiben élünk, egyúttal el akar jutni a nézők fejébe az őszinteségen keresztül. Mundruczó kiemelte: úgy érzi, hogy most először tudta igazából „áttörni a falat", illetve, hogy érdemes többször beszélgetni azokról a kérdésekről, amelyek mindig is izgatták.

A Fehér Isten díjazása napról napra valószínűbbnek tűnt a szakmai jóslások szerint, mivel a produkció körüli forgalmazói érdeklődés folyamatosan erősödött, még amerikai stúdiók is bejelentkeztek a Match Factory nevű nemzetközi forgalmazónál. Már körülbelül húsz országba eladták moziforgalmazásba.

A film hazai bemutatója június 12-én lesz.