Wittinghoff: Kérdéses, hogy jutnak el az emberek a munkahelyükre
Normális esetben nem képzelhető el, hogy statáriális törvényhozással olyan helyzetbe hozzák december közepén emberek százezreit, hogy kérdésessé váljék számukra, január másodikán eljutnak-e a munkahelyükre - nyilatkozta a Népszabadságnak Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere arra reagálva, hogy forráshiány miatt Tarlós István a főváros határán leállítja a tömegközlekedést.
- Hogyan kell elképzelni, a jövőben, Tarlós István bejelentése után, a Budapest táblánál visszafordulnak a buszok? Megállnak?
- Az agglomerációs járatokat nem lehet csak úgy egyszerűen megszüntetni, mert ha a buszok – képletesen szólva – visszafordulnak a Budapest táblánál, megáll az élet a fővárosban, de sokan éhen halnak az agglomerációban is. A Budapestet az agglomerációjával összekötő járatok (buszok, HÉV) biztosítják a főváros és a vele szimbiózisban élő agglomeráció közötti összekötő kapcsot. Ezek a járatok hordják az agglomerációban élők százezreit a fővárosba, ők azok, akik a fővárosi cégek munkaerő-szükségletét biztosítják. Ezek az emberek, amellett, hogy saját megélhetésükről is gondoskodnak, nagyban hozzájárulnak a főváros bevételét adó iparűzési adó kitermeléséhez. És bár ez ritkábban hangsúlyozott szempont, de rengeteg fővárosi lakos dolgozik az agglomeráció településein, így nagyon sokan Budaörsön is, tehát ez is a közös és érdekek mentén hat. Ezt a mindenki számára életbevágó kapcsolatot fenyegeti rövidlátó érdekekből az az egy nap alatt elfogadott törvénymódosítás, amely az agglomerációs közlekedést adó Budapestet milliárdos forrásoktól fosztja meg.
- Mit jelent az, hogy az agglomerációhoz tartozó településeknek külön kell tárgyalniuk az állammal a tömegközlekedés finanszírozásáról, ezt hogyan értelmezi?
- A településeknek az önkormányzati törvény értelmében csak a helyi közösségi közlekedés biztosítása feladata. A településeket összekötő ún. helyközi(távolsági) közlekedés biztosítása állami feladat. Az agglomerációs közlekedés a helyi és a helyközi közlekedés egyfajta keveréke. Akkor beszélünk erről, ha a főváros esetében a környező kisebb településekről beérkező távolsági járatok a nagyobb településen olyan hosszan haladnak át, hogy szinte helyi-járatként is funkcionálnak, arra a fővárosi lakosok is felszállhatnak két megálló között, és a főváros határán belül jellemzően ugyanazokkal a bérletekkel, jegyekkel vehető igénybe, mint a fővárosi helyi közösségi közlekedés. Ez a kettősség indokolja egyébként, hogy – habár nincs külön törvényi szabályozás az ún. agglomerációs közlekedésre vonatkozóan – a helyközi közlekedésért felelős állam mellett a gyakorlatban a helyi közlekedésért felelős érintett települések is részt vesznek a finanszírozásban. Eddig – mintegy szokásjogi alapon – Budapest működtette az agglomerációs járatokat, az állam szerepvállalása közvetetten, a BKK támogatásán keresztül jelentkezett. Ha Budapest nem tudja vagy nem kívánja működtetni ezt a fajta közlekedést, akkor előtérbe kerül a helyközi (távolsági) közlekedés működtetéséért felelős állam szerepe. Ahogyan a nem agglomerációban élők számára az állam távolsági buszjáratokat és vasúti közlekedést biztosít, úgy ezt meg kell tennie a Budapest agglomerációjában lévő települések számára is. Ebben a kérdésben képzelhető el elvileg, hogy tárgyalásokat kell folytatnia az agglomerációhoz tartozó településeknek az állammal.
Gémesi: „Mit akarnak még a nyakunkba sózni?”
Holnap esetleg azt halljuk, hogy a MÁV is csak Budapest határáig közlekedteti a vonatokat, és pénzt kér a környező településektől?" – vetette fel Gémesi György a Népszabadságnak nyilatkozva. Tovább a teljes cikkre: >>>
- Mi az Önök agendája?
- Nagyon sok olyan esemény történt az elmúlt időszakban Magyarországon, amelyre azt mondtuk, hogy az nem képzelhető el. Normális esetben azt mondhatnánk, hogy az sem képzelhető el, hogy egyfajta statáriális törvényhozással olyan helyzetbe hozzák december közepén emberek százezreit, hogy kérdésessé váljék számukra az, hogy január másodikán eljutnak-e a munkahelyükre. A közelmúlt történései megtanítottak arra minket, hogy mindig minden esetre fel kell készülnünk. Felelős önkormányzati vezetők viszont mindig is nyitottak a lehetséges új alternatívákra. Budaörs kész arra, hogy szükség esetén más szolgáltatóval oldja meg a közlekedést Budaörs és Budapest között. Ehhez természetesen megfelelő engedélyek is kellenek, és meg kellene állapodnunk a budapesti autóbuszmegállók használatát illetően is, szóval ez nem menne egyik napról a másikra. Most azonban mi még mindig úgy ítéljük meg, hogy a vitatkozó felek, azaz a főpolgármester és a miniszterelnök előbb-utóbb megállapodásra fognak jutni ebben a kérdésben. Azt nem gondoljuk, hogy január 2-án leállnak az agglomerációs járatok. Változások azonban akár rövidtávon is lehetségesek.
