Így 2014 februárjában a korábbi elnöknek szavaztak bizalmat, s a testületekbe is nagyrészt a régiek kerültek be. A választáson kétségkívül történt azonban néhány szabálytalanság, például a voksok számlálásában arra fel nem hatalmazott adminisztratív dolgozók is részt vettek, a választási bizottság elnökének fia pedig jelöltként indult, s emiatt összeférhetetlenség állt fenn. Emiatt a bíróság a tisztújító választás eredményét megállapító közgyűlési határozatokat megsemmisítette, miközben az ítélet indokolásában egyetlen szóval sem állították, hogy mindennek bármilyen érdemi következménye lett volna a kamara vezetőségének összetételére nézve.
A verdiktnek viszont annál inkább, hiszen máig nem tudni, van-e a BÜK-nek elnöke, s léteznek-e a választott testületek, mert a bíróság a tekintetben nem foglalt állást. Birtokunkba került ugyanakkor az Ügyvédi Összefogás Egyesületnek az igazságügy-miniszterhez címzett levele, amelyben azt állítják: szeptember 24-e, tehát a jogerős ítélet kihirdetése óta nincs egyetlen legitim választott tisztségviselője sem a kamarának. Úgy tudjuk, az összefogás vezetője találkozni is akart a táravezetővel, s együttműködést ajánlott, de végül csak az egyik államtitkár fogadta.
Más jogértelmezés szerint az ítélet a 2014. februári választói közgyűlés határozatait semmisítette meg. Ebből pedig az következik, hogy az utolsó érvényes aktusnak a 2010-es tisztújítás eredményét kell tekinteni, mert az ügyvédi törvény kimondja: a megválasztott tisztségviselők magbízatása addig tart, amíg a következő választás eredményét ki nem hirdetik. Az utolsó érvényes ilyen határozat tehát 2010-ben született, így az akkori tisztségviselők lépnek hivatalba. A BÜK most e szerint működik, és a legutóbbi elnökségi ülésen számos érdemi határozatot is hozott.
A gordiuszi csomót az azóta igazságügyi államtitkárrá kinevezett Völner Pál által jegyzett, de ötpárti támogatást élvező, már csak a köztársasági elnök aláírására váró törvénymódosítással próbálják átvágni, amelynek alapján bármely területi kamara működésképtelensége esetén a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) avatkozhat be. Így például a közfeladatok ellátására más területi kamara megfelelő testületeit jelölheti ki. A BÜK szerint ez abszurd és alkotmányellenes.
Más források viszont azt állítják, hogy a jogilag is zavaros helyzetben nincs más megoldás. Ha ugyanis az összefogás álláspontja a helyes, a budapesti kamara tökéletesen működésképtelen, hiszen tisztségviselők híján még az új választást sem tudják kiírni. Amennyiben viszont a BÜK-nek van igaza, igencsak kérdéses, mi legyen a 2014 februárja óta saját értelmezésük szerint nem is létező testületek által meghozott döntésekkel. A törvénymódosítás erre ugyancsak ad valamilyen megoldást: ezeket a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége – néhány kivételtől, például a fegyelmi ügyektől eltekintve – utólag érvényesítheti.
A legfontosabb kérdésre azonban még mindig nincs válasz: vannak-e érvényesen választott vezetői a BÜK-nek? Az igazságügyi tárca ennek megállapítását a bíróságra bízza, és a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hamarosan keresetet nyújt be, és soron kívüli döntést kér. Ezzel a törvénymódosítás alapján megnyílik a lehetőség arra is, hogy a MÜK ideiglenes intézkedéseket tegyen, hogy ne álljon meg a budapesti kamaránál az élet.
A bíróság különben többféle döntést hozhat: elfogadhatja a BÜK álláspontját, és akkor a 2010-ben megválasztott tisztségviselőknek kell a törvényes állapotot helyreállítaniuk, illetve kijelölhet felügyelő biztost, aki összehívhatja a tisztújító közgyűlést. A végeredmény nagyjából ugyanaz lehet: a 2014-es választási folyamatot valószínűleg teljes egészében meg kell ismételni, ami akár fél évig is tarthat. Akkor pedig indulhat újra a küzdelem az egyes posztokért, de azt kevesen gondolják, hogy ebből az összefogás fog jól kijönni.
Ráadásul van újabb ügy is: százmilliós kifizetések miatt, hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a rendőrség a budapesti kamaránál.
