galéria megtekintése

Befolyásolni akartak, de a torkukon akadt a zsíros magyar falat

12 komment


Szalai Anna

Több mint kétmilliárd forint kenőpénzt juttathatott 2006-2007-ben két cégen keresztül a brit Alstom a BKV-nak, hogy ők nyerjék a metrókocsi-tendert. Az ügyben hivatali vesztegetés miatt nyomoz a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint az angliai Súlyos Csalások Elleni Hivatal (SFO).

A napokban már a negyedik Alstom-vezetőt vádolta az SFO, hogy szerepe volt a BKV által vásárolt metrókocsikhoz kapcsolódó korrupciós ügyben – írta az Index. A brit Alstom a gyanú szerint több mint 2 milliárd forint kenőpénzt juttatott 2006-2007-ben két cégen keresztül a BKV-nak, hogy ők nyerjék a metrókocsitendert.

A kérdés nem az, hogy akarták-e befolyásolni a beszerzést, hanem hogy sikerült-e
A kérdés nem az, hogy akarták-e befolyásolni a beszerzést, hanem hogy sikerült-e
Fotó: Népszabadság/archív

A feltételezett kenőpénzt az SFO szerint az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták. Ennek fejében az Alstom „kedvező bánásmódot” kért a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek beszerzési tenderén. A Eurocontact mellett ugyanez volt a szerepe a dán Hansen Consulting Aps-nek, amelyen keresztül több mint 5 millió euró juthatott a BKV-hoz – írta az Index. (Az SFO szerint a Nagy-Britanniában bejegyzett Alstom-cégek összesen 81 millió font (27 milliárd forint) kenőpénzt fizettek ki 2004 és 2010 között külföldi partnereiknek.)

Lapunknak küldött levelében a Eurocontact azt írta, az emlegetett megállapodás egy szokásos tanácsadói szerződés volt, amihez több száz hasonlót kötött az Alstom 2001 és 2010 között angliai irodáján keresztül. A szerződésben foglaltakat tényszerűen és a hatóságok által is igazoltan teljesítették. Az SFO ugyanis az  Alstom angliai irodájában kötött összes szerződést büntetőjogi vizsgálatnak vetette alá – köztük a Eurocontactét is. A hatóságok három éven át vizsgálták a Eurocontact minden gazdasági tevékenységét és összes pénzmozgását. A brit hatóság egyetlen dolgot talált megjegyzésre érdemesnek, nevezetesen, hogy a Eurocontact milyen nagy összegű adót fizetett be az Osztrák Államkincstárnak.

 

Mivel a vállalat több éves tevékenységét vizsgálva pénzmozgásra utaló nyomot vagy arra utaló adatot, hogy a szerződés nem került volna teljesítésre, nem találtak, megállapították, hogy valós, folyamatos és dokumentált tanácsadói tevékenység folyt. Bűncselekmény hiányában az osztrák Államügyészség 2014 novemberében jogerősen lezárta az ügyet – tudatta az Eurocontact. A BKV közleményben reagált: az angol hatóságok mostanáig nem keresték őket, a beszerzés pedig 2006-2007 között történt, amikor nem a jelenlegi vezetés irányította a vállalatot.

Szinte minden nagy értékű üzletkötés velejárója a befolyásolási kísérlet. A kérdés nem ez, hanem az, hogy a kísérlet sikerrel jár-e – válaszolta a Népszabadság kérdésére Atkári János, Budapest egykori pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese az üggyel kapcsolatban. Az egykori fővárosi gazdasági vezető szerint a nagy értékű beszerzések, illetve a privatizációk környékén megszokott dolog a „próbálkozás”. Emlékezzünk csak az MSZP-SZDSZ első súlyos koalíciós válságába torkolló FŐGÁZ-privatizációra. Így elképzelhető, hogy a metrókocsi-beszerzések idején is volt erre kísérlet. Elvégre a 247 millió euró összértékű megrendelés meglehetősen zsíros falat volt. Atkári ugyanakkor siet eloszlatni egy félreértést: a Hagyó-ügyben 2011-ben tett tanúvallomásában említett nagykörúti villamostenderhez kapcsolódó „befolyásolási kísérlet” vádja éppenséggel az Alstom ellen irányult.

A villamostendert végül a Siemens nyerte, a metrókocsikat viszont az Alstom szállíthatta. Az erre vonatkozó szerződést 2006 májusában írták alá. Márpedig az SFO az Index kérdésére azt válaszolta, hogy a budapesti metrókocsi-beszerzéshez kapcsolódó korrupciós ügyben megvádolt négy Alstom-vezető 2006. január 1. és 2007. október 18. között adott át 2,3 millió euróig – ez átszámítva mintegy 700 millió forint – terjedő összeget a BKV Zrt. tisztviselője vagy ügynökei részére. A főváros közlekedési cégének vezetője 2006. december végéig Aba Botond volt. Budapest gazdasági ügyeiért felelős főpolgármester-helyettes pedig Vajda Pál, akit – a később korrupcióval megvádolt és idén két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt – Hagyó Miklós követett. A metrószerződést aláíró Aba Botondot most nem tudtuk elérni. Korábban viszont tagadta a Népszabadságnak, hogy bármi gond lenne a metrószerződéssel. Az éppen olyan jó – mondta –, mint a Combino villamosok és a Volvo buszok esetében volt.

Nyomozás vizsgálat hátán

Az Állami Számvevőszék 2010-ben vizsgálta a 4-es metró beruházást, és különösen a tanácsadói szerződések árát sokallta. A BKV a beruházási költségek több mint 10 százalékát, 20 milliárdot fizetett ki szakértői, tanácsadói tevékenységre. Az ÁSZ hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt feljelentést tett, a rendőrség nyomozást indított. Nem sok eredménnyel. A magyar Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda viszont újra elővette az ügyet. A hivatali visszaélés gyanúja miatt folytatott nyomozás határideje április 3-án lejárt, kezdeményezték a határidő meghosszabbítását.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.