galéria megtekintése

Letaglózta a magyar egészségügy valósága az amerikai szerzőt

27 komment


Körösi Ivett

Felkavaró élményben volt része Sasha Issenbergnek, amikor a Szent János Kórházba látogatott. A lapunknak nyilatkozó neves amerikai újságíró frissen publikált, egészségügyi turizmusról szóló könyve miatt járt terepmunkán Budapesten, ahol találkozott Orbán Viktor fogorvosával, Bátorfi Bélával is.

Számos reptéren megfordult már Sasha Issenberg, de a közelmúltban Budapestre látogató amerikai író, újságíró sehol nem látott ahhoz foghatót, mint a Liszt Ferenc repülőtéren. „Amikor kisétáltam a tranzitzónából, sofőrök hada állt velem szemben, a kezükben papírlapokat lobogtatva, ám ezeken nem szállodák vagy üzletemberek neve szerepelt, hanem különböző klinikáké” – meséli a Népszabadságnak Los Angelesből Issenberg, aki abban a pillanatban tudta, hogy jó helyen jár: a fogászati turizmus fővárosában. Új könyve – Outpatients: The Astonishing New World of Medical Tourism – az egészségügyi turizmus globális jelenségével foglalkozik, s a nyitó fejezet nem mással, mint az Orbán Viktor fogorvosaként ismertté vált Bátorfi Béla történetével kezdődik.

Orbán Viktor egy öt évvel ezelőtti konferencián Bátorfi Bélával
Soós Lajos / MTI

„Mindenképpen foglalkozni akartam a könyvben Kelet-Európával és Magyarországgal, mert itt a rendszerváltás óta dinamikus fejlődés tapasztalható. Már a ’90-es években is ellátogattak osztrák páciensek a határ menti városokba, de 2004-től, az EU-s integrációval, a fapados légitársaságok elterjedésével s a Malév csődjével a trend a légi közlekedés felé tolódott. Ez tette Budapestet a fogászati turizmus központjává” – mutat rá Issenberg, aki szerint annak is nagy szerepe volt a trend alakulásában, hogy a rendszerváltás után gombamód szaporodtak a fogászati magánpraxisok, s a körükben dominánssá vált a vállalkozói szemlélet.

 

A legsikeresebb köztük talán Bátorfi volt, akinek 2000-ben ajánlatot tett egy Angliában élő magyar: ha a fogorvos megosztja vele a hasznot, segít neki brit pácienseket szerezni. Bátorfi belement, megszerezte az angliai orvosi engedélyt, kivett egy irodát Londonban, kiépítette a vendégkörét, továbbképezte magát az implantológia területén, majd Magyarországra „csábította” a briteket. Issenberg szerint pontosan ezért, bosszúból függesztette fel ideiglenesen az angol orvosi kamara Bátorfi engedélyét.

A szakember később a hazai fogászati turizmus egyik alapítója és – sokmilliós állami támogatások formájában – egyik legfőbb haszonélvezője lett. Az amerikai újságíró „rendkívül előrelátó” embernek ismerte meg Bátorfit, aki másfél évtizede meglátta a lehetőséget a brit betegekben. Nekik – az angol árakhoz képest – olcsó, de komplex kezelésekre volt igényük, s Bátorfi ennek megfelelően alakította szolgáltatását. „Szerencséje is volt, hiszen meg tudta osztani a vízióját azzal, akivel csak kevesek, a miniszterelnökkel. Az igazi történet azonban az, hogy miként sikerült rávennie egy kormányt arra, hogy a hosszú távú stratégia részévé tegye a fogászati turizmust.”

(Kérdeztük Bátorfit, hogy mit szól a kitüntető figyelemhez, de lapunknak adott válaszában azt mondta, hogy nem olvasta a könyvet.) 

Sasha Issenberg

Issenberg szerint kormányzati szempontból ugyanakkor logikus lépés volt, hiszen a világ más tájain is nagy potenciált látnak az egészségügyi turizmusban. „Sok vezető tekint úgy erre a szektorra, mint a tökéletes megoldásra, hiszen kissé leegyszerűsítve azt gondolják: ’vásárolunk néhány reklámfelületet, majd jönnek a külföldiek, és a pénzükből fenntarthatjuk az egészségügyi rendszerünket’” – mondja Issenberg, akinek azt is volt „szerencséje” megtapasztalni, hogy a befolyó összegek nem minden országban mennek az állami szféra fejlesztésére.

„Jártam a János Kórházban. Olyan volt, mintha 1920-ba csöppentem volna vissza… felkavaró élmény volt” – idézi fel emlékeit az újságíró. Az állami és a privát szféra közti különbségek azonban az egyik budapesti kórház parkolójában váltak számára kristálytisztává. „Az igazgató azt mutatta, hogy a különböző típusú kocsiknak általában milyen orvos a gazdája. A plasztikai sebészek azok, akik jó kocsikkal, BMW-vel járnak, míg a kardiológusok csak a százéves Peugeot-t engedhetik meg maguknak. Azok, akik életet mentenek!”

Névjegy

Sasha Issenberg

1980. április 14-én született Bostonban. Politikai és gazdasági témájú cikkei egyebek között a The Boston Globe-ban, a The New York Timesban jelentek meg. Első, a szusiról és a globalizációról szóló könyvét – The Sushi Economy: Globalization and the Making of a Modern Delicacy – 2007-ben publikálta, ezt követte 2012-ben a politikai kampányokról írt, The Victory Lab: The Secret Science of Winning Campaigns című könyve. Jelenleg a neves Los Angeles-i egyetem, a UCLA vendégelőadója.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.