- Éppen arra hívtam fel a figyelmet, hogy a fegyverhasználatnak általános szabályai vannak, amelyek a jelenlegi helyzetben semmit nem változtak, ezért a téma összefüggésbe hozatala a migrációval csak hangulatkeltésre alkalmas.
Tudjuk, az önök célja a menekültek elriasztása. Nem lenne túlságosan is riasztó, ha külföldön szalagcímek jelennének meg arról, hogy a magyar határon rendőrök lelőttek például egy szír menekültet? A magyar határnyitás idején, 1989 augusztusában lőtt le egy magyar határőr egy keletnémet férfit, akit azóta is úgy tartanak számon, mint a hidegháború utolsó ismert áldozatát.
- Ez egy rossz hipotézis, és rossz összehasonlítás is. Azok a határok és falak, melyek országokat osztottak mesterségesen ketté, német családokat választottak szét, és egy nemzet tagjainak az egymás közti kapcsolattartását tették lehetetlenné, nem hasonlítható ahhoz a helyzethez, hogy Magyarország az uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségét teljesíti a schengeni határok védelmének ellátásával. A védelem ellátásához más eszközökre van szükség ma, mint öt vagy akár egy évvel ezelőtt. A magyar és uniós határokat semmibe vevő, ezáltal az állami szuverenitást és a közös uniós szabályokat sértő népvándorlás indult el. Ezért szükséges a határzár. Enélkül a határvédelmet nem tudnánk ellátni, és semmi sem tartaná Magyarországtól távol a bevándorlók százezreit.
|
Gulyás Gergely: Ha a rend megbomlik, azt helyre kell állítani
Földi Imre |
A szerb–magyar határ melletti tranzitzónák Magyarország felé hermetikusan zártak lesznek?
- Igen.
A tranzitzónának mint intézménynek nem az az Európában hivatalosan elfogadott funkciója, hogy biztosítsa a regisztráció lehetőségét a bevándorlók számára, illetve a menekült státuszért folyamodást?
- A tranzitzónának az a funkciója, hogy a menedékkérelem elbírálása megtörténhessen.
A menekült státuszt kérők nem választhatják meg szabadon, hogy hol kívánnak tartózkodni?
- Elvileg a menedékjog iránti kérelem elbírálásáig erre most sem lennének jogosultak. Ez azonban másként nem biztosítható. Amit most látunk Európában, az a menekültstátuszra való jogosultság jogállami elbírálásával való tömeges visszaélés.
Budapesten például a Keleti pályaudvaron lévő tranzitzónát a menekültek tetszésük szerint elhagyhatták, demonstráltak is. A határhoz tervezett határzónák esetén viszont Magyarország felé korlátozzák a menekültek szabad mozgását. Az EU-szabályok tiltják az őrizetet, a fogva tartást.
- Sem őrizetről, sem fogva tartásról nincs szó. Mi valójában a menedékjog lényege? Egy politikai üldözöttnek addig nem kell a hazájába visszatérnie, amíg az adott állam hatóságai nem bírálják el a kérelmét. Minden más diszfunkció. Ha én nem hagyhatok el egy tábort Magyarország felé, de Szerbia felé igen, akkor az a tábor nem zárt. A kérdés az: a menedékjogi kérelem benyújtása feljogosítja-e arra a kérelmezőt, hogy Európában bárhol szabadon csámborogjon? Nem. A közösségi jog alapján sem, csak az idegenrendészeti őrizetnek az Európai Unió által ránk erőltetett tilalma megakadályozza azt, hogy az uniós tagállamok érvényt szerezzenek a közösségi jognak. A tranzitzónák az uniós jog érvényesülése érdekében éppen ezt biztosítják.
AZ AMUUR KONTRA FRANCIORSZÁG ÍTÉLET
Ismeri az Amuur kontra Franciaország esetet? A kilencvenes években Franciaországban menedéket kérő szomáliai menekülteket a párizsi Orly repülőtéren a tranzitzónában, a Hotel Arcade-ban helyezték el, francia földre nem léphettek. Az esetről a strasbourgi emberi jogi bíróság kimondta: a francia hatóságok a szomáliai menekültek szabadságát korlátozó módon jártak el.
- Én nem értek egyet ennek az ítéletnek a tartalmával. De mivel az általunk javasolt megoldás kapcsán alapvetően másról van szó, az analógia is teljesen téves.
Az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága mondta ki. És a párhuzam nem téves.
- A szomáliai menekültek egy zárt helyen voltak, mozgásukat korlátozták. Szerbia felé viszont nyitott lesz a tranzitzóna.
A szomáliaiak számára is biztosították a visszatérést Szomáliába, illetve Szíriába.
- De a mi esetünkben nem Szíriába térhet vissza választása szerint az illető, hanem Szerbiába, amely biztonságos harmadik ország. A magyarországi tranzitzónák ezért jogilag egészen más megítélés alá esnek.
Azzal egyetért, hogy a szabadságmegvonás és a korlátozás között csak fokozati vagy intenzitásbeli különbség van, nem pedig lényegi?
- Teljesen tévesnek tartom a megközelítést is! A nemzetközi jog most is korlátozza a szabad mozgásban a menedékjog iránt folyamadókat, hiszen az adott ország területét nem hagyhatják el.
De ezt önök egy zónára szűkítik.
- A menekültügyi eljárás céljából kell kiindulni: azért jogosult a kérelmező „pillanatnyi” tartózkodásra egy állam területén, mert mindaddig, amíg nem dől el, hogy politikai üldözött-e vagy sem, függő jogi helyzet áll fenn, ezért az illetőt nem lehet visszaküldeni. Abban a pillanatban, ahogy ez eldől, és a kérelmező nem kapja meg a menekült státuszt, ki kell toloncolni. Ehelyett azok az eljárási szabályok, melyeket az EU megalkotott és ránk kényszerített, lehetetlenné teszik ennek az érvényesítését, mert úgy írnak elő a szabad mozgás korlátozására vonatkozó szabályokat, hogy azok – menekültügyi őrizet híján – érvényesíthetetlenek. Azért választják Európát bevándorlók milliói üldözöttség nélkül is a jobb élet reményében, mert az itteni szabályokkal tetszés szerint lehet visszaélni. Ez a megjegyzés természetesen nem azokra vonatkozik, akik a politikai menedékjog kritériumainak valóban megfelelnek.
Ezzel azt is mondja, hogy ha a magyar parlament elfogadja az ön által jegyzett törvénymódosításokat, uniós egyezményt szeg meg?
- Nem. Ugyan szerintünk számtalan uniós szabály megnehezíti a hatékony védekezést, de mi ezeket a rossz szabályokat is betartjuk, és e keretek között keresünk jó megoldást, mert ennek az áldatlan helyzetnek véget kívánunk vetni.
De a magyar kormány és a parlament anélkül változtat jogot, hogy az uniós jog változott volna közben?
- Igen.
És ez nem probléma?
- Az lenne a probléma, ha nem változtatnánk, mivel a jelenlegi helyzet tűrhetetlen és fenntarthatatlan. Az Európai Unió eddig szinte tétlenül nézte a kialakult helyzetet. A mostani krízishelyzetben a szabályok gyors és átfogó módosítására lenne szükség. Amíg Európa ezt nem teszi meg, Magyarország nem tud mást tenni, mint él azokkal a lehetőségekkel, melyeket a közösségi jog nemzeti hatáskörben meghagyott.
Németország jelezte, hogy a szíreket politikai menekültnek ismeri el, és nem kívánja őket visszaküldeni. A magyar kormány miért tér el ettől?
- Sokan félreértették a német kancellár nyilatkozatát, amelyet az egyértelműség kedvéért Angela Merkel is pontosított. Az a politikai üldözött, aki megfelel a menekültstátusz kritériumainak, sem arra jogosult, hogy kiválassza a neki legszimpatikusabb országot a világon, és ott élvezze a menekültjog által biztosított védelmet. Ha ez így lenne, akkor nagy valószínűséggel Svájcnak a lakossága évente megduplázódna. Az első biztonságos országban van lehetősége menedékjogot kérni. Ezért mondjuk azt, hogy főszabály szerint Szerbiából menedékjogra jogosult menekült Magyarországra már nem érkezhet, mert Szerbia uniós tagjelölt, demokratikus jogállam.
Azaz egyetlen Szerbia felől érkező menekült sem kaphat pozitív elbírálást, menekült státuszt?
- Csak akkor, ha bizonyítást nyer, hogy az ott lefolytatott menekültügyi eljárás nem felelt meg a nemzetközi jog vagy a jogállamiság kritériumainak.
Sormáson és Martonfán mi szükség lesz a menekülttáborokra, ha már lesznek zárt tranzitzónák?
- A kormánynak van egy hatályos döntése.
Még egyszer: ha a Szerbia felől érkező menekültek nem kapnak menekültstátuszt, a már meglévő menekülttáborok, Nagyfa, Bicske, Debrecen mellett szükség van Sormáson, Mártonfán táborra?
- A kormány nem akar egyetlen településnek sem rosszat. Vannak olyan döntések, melyeket a világ minden demokratikus államában azért a központi közigazgatás hoz meg, mert ha a helyi közösségek, önkormányzatok döntenének róla, akkor sehol sem születne támogató. A menekülttáborok létesítése ebbe a körbe tartozik. A kormány menekülttáborokkal kapcsolatos döntése a bevándorlási helyzethez igazodik.
TRANZITZÓNA: AZ ÚJ HATÁR
Azt hogyan akadályozzák meg, hogy a tranzitzónát Magyarország felé elhagyja egy menekült, aki számára Ausztria, Németország a cél?
- A tranzitzóna Magyarország felé zárt lesz.
A tranzitzóna határát ugyanúgy kell védenie a rendőrségnek, mint az államhatárt?
- Vagy még inkább.
Ez lesz az új magyar államhatár?
- Természetesen Magyarország államhatára azon a vonalon van, amelyen azokat különböző történelmi tragédiák után és folytán meghúzták.
Drótkerítéssel, fallal, mivel védik a tranzitzóna határát?
- Technikai kérdés, a rendőrség meg fogja oldani.
Fegyveres őrök, rendőrök állnak sorfalat?
- Hogy ezt a rendőrség milyen formában biztosítja, az szakmai kérdés, hasonlóan a határvédelemhez.
A tranzitzónák pontosan hol lesznek, és mennyi menekültet fogadnak be?
- A tranzitzónák számáról és pontos elhelyezkedéséről a Belügyminisztérium fog dönteni. A határvédelmet segíti az is, hogy a rendőrséget és szükség esetén a katonaságot is ennek érdekében lehet bevetni.
A honvédséget nemcsak akkor lehet a határra vezényelni, ha válsághelyzet hirdetnek?
- Az Alkotmány szerint a határ katonai védelme a honvédség feladata. A módosítás azt teszi lehetővé, hogy a honvédség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén is elláthassa – a rendőrség munkájában közreműködve – a határvédelemmel kapcsolatos feladatokat.
De ha nincs hivatalos válsághelyzet, a katonákat nem lehet a határra vezényelni?
- Csak a határ katonai védelmének szükségessége esetén. Annyit mégis szeretnék megjegyezni, hogy ez is egy elég álszent, felesleges félelemkeltést szolgáló vita a honvédség határvédelemben játszott szerepéről. Az Antall-kormány alatt még a liberális Beszélőben jelent meg olyan írás, mely a kommunizmus állampárti örökségének minősítette, hogy a határvédelem a Belügyminisztérium és nem a honvédség feladatkörébe tartozik, amelynek egyébként magyar jogtörténeti alapja is lenne. Ez akkor ugyan kisebbségi, de teljesen legitim érvelés volt. Az, hogy a honvédség kivételes helyzetben nem működhetne közre a határvédelemben – miközben a határ katonai védelme az Alkotmány szerint egyértelműen a honvédség feladata –, az képtelenség.
Tranzitzóna-lázadás esetén, ha a migránsok tömege megindulna az ország belseje felé, a rendőrség, illetve a katonaság kaphat tűzparancsot? Mivel akadályozhatná meg a zónahatár átlépését?
- Ha a rend megbomlik, az a feladata a rendőrségnek, illetve a katonaságnak, hogy azt állítsa helyre. Erre a hatályos jogszabályokban rögzített eszközök szükséges és arányos alkalmazásával van mód.
Fegyvert is lehet használni?
- Nincs és nem is lesz a migránsokra vonatkozó, az általánostól eltérő fegyverhasználati szabály. Minden ezzel kapcsolatos felvetés csak felelőtlen hangulatkeltésre alkalmas.
A katonák az önök módosító indítványa szerint megállíthatnak, válsághelyzet esetén lezárhatnak területeket, megállíthatnak autókat, őrizetbe is vehetnek különböző személyeket?
- Ha bűncselekményt követnek el egy katona jelenlétében, ugyan mit kellene tennie?
Az nem statáriális, hogy a rendőrök bárkinek a lakásába bemehetnek külön hatósági engedély nélkül, ha feltételezhető, hogy illegális migráns rejtőzik benn?
- A rendőrségi intézkedés csak a szükséges mértékű és arányos lehet. Azok után a tragédiák után, melyek bekövetkeztek a közelmúltban, nem lehet vitás, hogy megadjuk-e a rendőrségnek azokat a jogosítványokat, amelyek az embercsempészekkel szembeni az eredményes fellépéshez szükségesek.
HA NEM VOLT TOLMÁCS ....
Az összhangban van az európai joggal, hogy a felülvizsgálati kérelemben – miután első fokon elutasítottak egy menekültkérelmet – új tényre már nem lehet hivatkozni?
- Teljes mértékben. Ez a hatályos polgári perrendtartás egyik kulcsfontosságú szabálya minden peres eljárásban. A rosszhiszemű, a per indokolatlan elhúzását célzó magatartás megakadályozását szolgálja.
Nem sérti a hatékony jogorvoslat uniós szabályait? És ha nem állt a menekült rendelkezésre tolmács?
- Ha nem állt rendelkezésre tolmács, arra természetesen lehet hivatkozni, mert az nem „új tény", hanem eljárási szabálysértés.
A határőrséget azért nem állították vissza, mert a Jobbik vetette fel?
- Nem. Ez szervezeti kérdés. Lehet önálló határőrséggel is rosszul védeni a határt, és a rendőrség szervezetébe tagozódó határőrség is lehet hatékony.
Mi a véleménye arról a Merkel-nyilatkozatról, amelyben a schengeni határrendszer felülvizsgálatát helyezte kilátásba, ha az EU-tagországok nem fogadják el a kvótarendszert?
- A kvótarendszerrel kapcsolatos korábbi javaslatot a magyar kormány nem támogatta. Az ilyen jellegű megoldási javaslatokról akkor van értelme beszélni, ha Európa egységesen gátat tud szabni a tömeges bevándorlásnak.
