Ám hiába ugrik több mint a duplájára a KITE-vel kiegészülő Bonafarm bevétele (feltéve, hogy a GVH áldását adja az ügyletre), a csoport még nem válik meghatározóvá sem az agráriumban, sem az élelmiszeriparban, ugyanis mindkét szektor sokszereplős, rendkívül szétaprózott.
A KSH adatai szerint a magyarországi mezőgazdasági kibocsátás (a vetőmagtól a növénytermesztésen és az állattenyésztésen át az állati termékek előállításáig a hozzáadott értékkel együtt) tavalyi – egyelőre becsült – teljesítménye 2410 milliárd forint volt. A Bonafarm agrárérdekeltségei a KITE-vel kiegészülve ebből árbevételük alapján számításaink szerint kevesebb mint 13 százalékkal részesednek. Még kisebb a piaci súly az élelmiszeripar esetében. A KSH adatai szerint a hazai élelmiszeripar összes belföldi és exportértékesítése 2725 milliárd forint volt 2014-ben, amelyből Csányi érdekeltségei 4,4 százalékban részesedtek.
 |
Csányi Sándor
Korponai Tamás |
A Bonafarm által korábban magáról közölt számok sem zárnak ki egy fúziót a KITE-vel. E szerint a csoport 27 ezer hektáron gazdálkodik, amely az 5,3 millió hektár magyarországi termőterület alig több mint fél százaléka. Az évente betakarított 130 ezer tonna gabona- és olajosmag-termés is csupán egy százaléka a teljes hazai termésnek. Jelentősebb piaci arány a premix- és késztakarmány-gyártásban és forgalmazásban, valamint a hízósertéseknél van, előbbi esetében ugyanis 12, utóbbinál tízszázalékos súly mutatható ki.
Vannak azonban olyan részterületek is, amelyeken a Csányi-birodalom nagyon is meghatározóvá válik – igaz, nem annyira a fúzió miatt, hanem azért, mert a KITE már amúgy is jelentős szereplő az adott szegmensben. Ezek közül a legfontosabb a termőföld. Szabó Levente vezérigazgató a KITE tavaly novemberben átadott logisztikai központjának avatóján arról beszélt, hogy a vállalat körülbelül kilencezer aktív, termelést folytató partnerrel áll kapcsolatban, akik összesen 2,4 millió hektár termőföldet művelnek. Ez az említett 5,3 millió hektár hazai mezőgazdasági termőterület 45 százaléka. Bár ezek a területek nincsenek a KITE birtokában, még csak nem is a cég használja azokat, de mindenképp rálát ezen termelők gazdálkodására.
A nádudvari vállalkozás integrátorként például vetőmaggal, műtrágyával látja el a gazdákat, gépeket értékesít, és a termés felvásárlásában is közreműködik. Ennek eredményeként súlya a hazai gép- vagy terménykereskedelemben 25-30 százalék, míg az inputanyag-forgalomban (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) 35 százalék körüli. Bár a gazdák így függnek a KITE-től, ám ez a kapcsolat kétoldalú: nem ez az egyetlen integrátor a piacon, s ha a termelők elégedetlenek azzal, amerre Csányi kormányozná a céget, könnyen odébb állhatnak.
Vertikumban az erő
A számok azt mutatják, hogy a Bonafarm-csoport ereje nem a mezőgazdaságon vagy élelmiszeriparon belüli súlyában, hanem abban rejlik, hogy működése során a teljes vertikumot lefedi, az alapanyag-előállítástól a feldolgozáson át a csomagolásig és a kiszállításig mindet tud. Ezzel pedig olyan hatékonyságot ér el, amellyel itthon más piaci szereplők nem nagyon tudnak versenyezni. Ez persze nem véletlen. Csányi Sándor tavaly év végén, a KITE logisztikai központjának átadásán arról beszélt: „egyre határozottabban látszik, hogy a globalizált versenyben mind a mezőgazdasági termények, mind az élelmiszerek piacán nem egyedi termelők versenyeznek, hanem a termékpályák. Olyan horizontálisan és vertikálisan is integrált termékpályák működnek manapság, amelyekben az előállított végtermék versenyképességét nem az egyes szereplők, hanem az ő összesített hatékonyságuk határozza meg”. A hazai felaprózott birtokrendszerben (az ötmillió hektár termőföldön egymillió tulajdonos osztozik) és élelmiszer-gyártási hálózatban pedig egy ilyen szervezet a valós súlyánál nagyobbnak hathat. Ezt a hatást pedig tovább erősíti, ha a csoport kiegészül egy másik, ugyancsak széles termékpályát átfogó vállalkozással, a KITE-vel.
