Elegük van a budapesti XVII. kerületi Rákoshegy lakóinak a Liszt Ferenc Repülőtér zajszennyezéséből: kedden tiltakozó demonstrációnak is beillő, dühös hangulatú sajtótájékoztatón sorolták a panaszaikat, ostorozva a tétlenkedő hatóságokat. Sallai R. Benedek, a parlamenti zöldbizottság LMP-s elnöke szerint a probléma nem egyedi: a környezetvédelmi szabályozás átalakítása miatt a profitszempontok rendszeresen megelőzik a környezeti jogokat, aminek rendszerint a lakosság látja a kárát.
Fotó: Hargitai Miklós
A kezdés előtt inkább villámcsődületnek tűnt a sajtótájékoztató: annyi mérges ember gyűlt össze a rákoshegyi Rákóczi Ferenc utcában, hogy alig fértek el az úton és a járdán. Több mint száz érdeklődőt számoltunk össze, közülük sokan aktív résztvevővé is váltak, amikor szót kapva sorolni kezdték a sérelmeiket. A téma errefelé kézzelfogható indulatokat szít, különösebb magyarázatra nincs is szükség: átlagosan ötpercenkét zúg el egy repülőgép valószínűtlenül alacsonyan a házak fölött, előbb az árnyékával, majd a hangjával is beborítva a napsütötte kertvárost. A fényképekkel, videókkal illusztrált korábbi esetek sora szinte végtelen: az utóbbi években több mint ezer tetőt rongáltak meg a fel- és leszálló gépek, a zaj-határértéket naponta akár százszor is átlépik, nem is kevéssel.
Az egyik lakó azt fájlalja, hogy éjjel nem tud aludni, nappal nem tudja a kertjét használni, mások arról számolnak be, hogy csapdába kerültek, mert a házaik eladhatatlanok: hiába okoz bizonyítható egészségkárosodást náluk a folyamatos zaj, nem tudnak elköltözni, mert senki nem akar ilyen környékre költözni.
A probléma közel két évtizedes, a reptér azóta környezeti hatásvizsgálat nélkül működik, miközben a környezetvédelmi engedélyét rendszeresen megújítják (erre legutóbb tavaly került sor, szintén hatósági vizsgálat nélkül, a fellebbezések miatt az ügy bíróság előtt van). Időnként – mint most is – a helyzet súlyosabbá válik, mert az egyik kifutópálya karbantartása miatt a gépeket (jogellenesen) direktben a házak fölé irányítják. A dokumentálható zajterhelés állandóan nő, amihez a mindenkori kormányok készséggel asszisztálnak, rendre megemelve a határértékeket: jelenleg – az európai általános gyakorlatnak számító 40-45 decibel helyett 55 decibel a küszöb, de ezt is rutinszerűen átlépik, következmények nélkül: ottjártunkkor Pázmándi Bálint, az LMP szakértője 85 decibelt is mért.
Fotó: Hargitai Miklós
hirdetés
Sallai R. Benedek, a parlament Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke szerint a jelenlegi helyzet az elhibázott, mindent a forgalomnövelésnek alárendelő reptérprivatizáción túl két alapvető okra vezethető vissza: a jogszabályok nem védik hatékonyan az egészséges környezethez való alkotmányos alapjogot, a hatóságok pedig még a meglévő előírásokat sem tartatják be. A zajnál például nem abszolút értékeket mérik, hanem átlagot számolnak, ami a képviselő megfogalmazása szerint olyan, mintha egy alvó ember mellett tizenöt percenként összeütnének két cintányért, majd megállapítanák, hogy nincs semmilyen zavaró hatás, mert az átlagos zajszint elfogadható. Különlegesség az is, hogy engedélyezik az éjszakai repülést (jellemző adalék, hogy az éjjeli zajterhelés 99 százaléka 22 óra és éjfél, illetve hajnali 5 és 6 óra között jelentkezik – amit szintén átlagolnak egy nyolc órás intervallumra, értelmetlenné téve a határérték fogalmát –, miközben 23 és 6 óra között a Budapestnél nagyobb forgalmú Hamburg és Düsseldorf az EU zajvédelmi szabályai miatt zárva van, és elvileg az összes európai légikikötő működését ugyanazok az uniós előírások szabályozzák).
Fotó: Hargitai Miklós
Sallai szerint a repülők zaja több százezer budapesti – főként a XVII, a XVIII, a XIV., a XVI. és a XX. kerületben élő – ember életét keseríti meg: az ő egészséges környezethez és pihenéshez való jogukat veszi semmibe a kormány, amikor profitérdekek miatt szó nélkül tudomásul veszi a permanens zajszennyezést.
A képviselő idén júniusban egyszer már egyeztetést kezdeményezett az érintettekkel (amire a reptér képviselője nem ment el), az őszi ülésszakban pedig újra nekifut a kérdésnek, többek között arra az AB-állásfoglalásra támaszkodva, amely kimondja: jogszabály (például kormányrendelet) fel- és leszálló útvonalat nem jelölhet ki, vagyis a reptérnek közigazgatási eljárásban megszületett hatósági engedélyre van szüksége, a forgalom lakóépületek fölé terelése pedig jogellenes – a gépek a házak fölött legfeljebb csak átrepülhetnének, legalább 300 méteres magasságban.
A zaj nem baj, csak pénz legyen
Más esetekben is kiderült már, hogy a kormányt nem zavarja a zajszennyezés, ha a mérleg másik serpenyőjében kellőképpen nagy állami vagy magánprofit van. Ombudsmani állásfoglalás ellenére engedélyezik a határérték túllépését például a Red Bull Air Race, illetve a mogyoródi autóversenyek (nem csak a Forma 1) esetében is mindig valamiféle elvont népgazdasági érdekre hivatkozva. Szakértők szerint ugyanakkor ez a magatartás alkotmányellenes: a jelenlegi alaptörvény is kimondja, hogy alkotmányos alapjog (azaz például az egészséges környezethez való jog) csak egy másik alapjog érvényesítése érdekében, a szükségesség és az arányosság figyelembevételével korlátozható – az pedig, hogy az államnak vagy egy magánbefektetőnek elegendő bevétele legyen, nem minősül alapjognak.
