galéria megtekintése

Már a kormány is sumákol a sajtó titkosszolgálati ellenőrzéséről

16 komment


Fekete Gy. Attila

Kontrát Károly belügyi államtitkár a salátatörvény-javaslat előterjesztőjeként a parlamenti expozéjában egy szóval sem említette a nemzetbiztonsági törvényt érintő passzusokat. Ellenzéki képviselők vonták kérdőre, hogy miért akar a kormány titkosszolgákat küldeni a különböző sajtóorgánumok szerkesztőségeibe. De bármi is volt a szándék, biztos, hogy a törvénymódosításhoz nem lesz meg a kétharmad.

A Belügyminisztérium egy salátatörvényben oly módon módosította volna a nemzetbiztonsági törvényt, hogy amennyiben a titkosszolgálatok vezetői kérik, a tartalomszolgáltatók (lényegében az újságok, tévék, rádiók és internetes felületek szerkesztőségei) kötelesek alkalmazni a cég munkatársait.

Ha a tervezet törvényerőre emelkedik, a titkosszolgálatokon keresztül a kormány totális ellenőrzést gyakorolhatna valamennyi médium felett.


Érdeklődésünkre a tárca tagadta, hogy a sajtó titkosszolgálati ellenőrzése érdekében kezdeményezték volna a nemzetbiztonsági törvény módosítását. Csakhogy a módosító javaslatot magába foglaló salátatörvényt ismertető expozéjában Kontrát Károly belügyi államtitkár említést sem tett a nemzetbiztonsági törvény módosításáról. Ellenzéki képviselők vonták kérdőre, mire állítólag Kontrát már ott, a parlamentben elismerte, hogy a törvény betűje finoman szólva sem a jogalkotó célját fejezi ki.

 

Később állítólag a tárca más illetékesei is elismerték ezt, ennek ellenére szerdán munkatársunk érdeklődésére több belügyi illetékes is csak azt ismételgette, hogy „senki nem akar titkosszolgákat küldeni a szerkesztőségekbe”.

Ellenzéki képviselők elmondták, ők korábban azért nem csináltak nagyobb felhajtást az ügyből, mert értékelték a tárca visszakozását, annak a beismerését, hogy a törvény szövege valóban félreérthető, és túlságosan tág értelmezésre ad lehetőséget.


Miután ugyanazt a Belügyminisztérium mindeddig nyilvánosan nem ismerte el, az ellenzéki szakpolitikusok élnek a gyanúperrel, hogy mégsem arról van szó csupán, hogy a törvény szövege félreérthető. Harangozó Tamás (MSZP) már benyújtotta a maga törvényjavaslatát, amely negligálná a kormány-előterjesztés fenti pontját. Szél Bernadett (LMP) pedig úgy fogalmazott, elvárná Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy álljon ki a nyilvánosság elé és magyarázza meg, hogy vetődhetett fel egyáltalán egy ilyen ötlet a tárcájánál.

Egyértelműen nemet mondott a sajtó titkosszolgálati megfigyelésére a Jobbik is, így szinte biztosra vehető, hogy a törvényjavaslat fenti pontja nem kapja meg a törvényhozás kétharmados támogatását.


Mint parlamenti forrásokból megtudtuk, a kormány (illetve a Belügyminisztérium) tényleg nem a sajtó totális megfigyelésére készült. Egy korábban már a törvényhozás előtt megfuttatott, de akkor is kudarcra ítéltetett ötletüket vették elő újra. Nevezeten, hogy mi módon  valósítható meg a felhőszolgáltatásokban tárolt adatok nemzetbiztonsági védelme és ellenőrzése.

Kontrát a parlamenti felszólalásakor. Valamit elfelejtett megemlíteni
Kontrát a parlamenti felszólalásakor. Valamit elfelejtett megemlíteni
Soós Lajos / MTI

Az ellenzék

hiszi is ezt, meg nem is.

Ha saját tévedését sem volt képes nyilvánosan elismerni és korrigálni a tárca, ugyan miért higgyék el, hogy nincs semmi sumákság a háttérben? Jövő héten, szerdán, a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén ezt a témát is napirendre tűzi Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke.

Akár hihetnénk is a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, 

csakhogy a törvényjavaslatban nem az olvasható, amit ők írtak.

Az előterjesztés 38. paragrafusának első bekezdés b) pontja szerint a központi energiaellátó, külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók, hírközlési és postai szolgáltatókra is vonatkozik, hogy ha kérik, kötelesek alkalmazni a titkosszolgákat. Márpedig a Fidesz médiatörvénye szerint a tartalomszolgáltatók a szerkesztőségeket takarják.

A törvény

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a) a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek,

b) a központi energiaellátó, külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók, hírközlési és postai szolgáltatók,

c) a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények, valamint

d) a (3) bekezdésben szereplő szervezetek kivételével a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények a nemzetbiztonsági szolgálat – alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő – munkatársával hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: foglalkoztatásra irányuló jogviszony) létesítenek.

(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálat

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.