A Votewatch számításai szerint a jórészt szélsőségesekből álló függetlenek és a brit euroszkeptikus Függetlenségi Párt (UKIP) által vezetett Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) csoport képviselőinek száma 63-ról 135-re emelkedhet a 751 fős parlamentben.
Eddig a liberálisok voltak a mérleg nyelve az EP baloldala és jobboldala között, ám ennek vége.
Közben a három jelenlegi legnagyobb frakció, az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok aránya 72 százalékról 65-re csökkenhet. Nagy-Britanniában is csütörtökön szavaztak (képünkön), és bár az EP-voksolás eredményeit nem hozták nyilvánosságra, a párhuzamosan folyó önkormányzati választások visszaigazolni látszanak a UKIP várt sikerét.
A szélsőséges, euroszkeptikus pártok matematikailag képesek lesznek frakciót is alakítani – ezt feltételezi a Votewatch a tagállami adatok szerint. A képviselőcsoport megalakításához 25 képviselőre van szükség legalább hét tagállamból.
Wilders és a francia szélsőjobboldali pártot, a Nemzeti Frontot (FN) vezető Marine Le Pen a tervek szerint kísérletet tesz frakció alakítására az olasz Északi Liga, az osztrák Szabadságpárt, a Flamand Érdek, a Szlovák Nemzeti Párt és a Svéd Demokraták bevonásával.
A frakcióalakítással nagyobb befolyást szereznének a vitákban és a jogszabályalkotásban, és persze több pénzt. Nagy kérdés, hogy valóban sikerül-e a hevesen nacionalista pártoknak közös platformra állniuk.
A brüsszeli Votewatch szervezet elemzése szerint az elmúlt öt évben a holland PVV és a francia FN az esetek ötven százalékában egymással ellentétesen szavaztak, és Wilders pártjának szavazati aránya sokkal inkább összhangban van a UKIP voksolási tendenciájával.
A UKIP-ot vezető Nigel Farage azonban kizárta az együttműködést a holland és francia szélsőséges párttal. A szélsőségesek aránya így sem lesz elég ahhoz, hogy blokkolják a jogszabályalkotást, de jelenlétük polarizálja az először július elsején összeülő új Európai Parlamentet. Eddig a liberálisok voltak a mérleg nyelve az EP baloldala és jobboldala között, ám ennek vége.
A szélsőségesek megnövekedett jelenléte miatt a szociáldemokraták és a jobbközép néppártiak kénytelenek lesznek nagykoalícióba tömörülni a fontosabb döntéseknél, amiből lesz bőven a következő EP-ben is: a digitális egységes piac kiépítése, a bankunió további elemei, az energiafüggetlenség megteremtése lesz napirenden.
A szélsőségesek az integráció felé tett további lépéseket megakadályozni várhatóan nem tudják, de a politikai hangulatot nagyban befolyásolhatják. Éppen ezért az, hogy – az indiai után – a világ második legnagyobb demokratikus választásán a szélsőséges pártok megerősödnek, a tagállamok vezetőire is hatással lesz.
Kedd este Brüsszelben összegyűlnek a tagállami vezetők, hogy elemezzék a helyzetet.
Azok a vezetők, akiknek a pártjai most vereséget, illetve veszteségeket szenvednek el a szélsőségesekkel szemben, sokkal nehezebben egyeznek majd bele közös, EU-szintű lépésekbe.
A választások után két nappal megkezdődik az egyezkedés az Európai Parlament jelenlegi vezetése és a tagállami vezetők között az unió javaslattevő-végrehajtó testülete, az Európai Bizottság új elnökének személyéről.
Az európai pártcsaládok csúcsjelöltjei között éles a verseny, az Európai Néppárt a legutóbbi előrejelzések szerint néhány mandátummal megelőzi a szocialistákat.
A tagállami vezetők – az EP ellenében – fenntartják maguknak a jogot, hogy ne a csúcsjelöltek közül válasszanak új elnökjelöltet.
Kedd este Brüsszelben összegyűlnek a tagállami vezetők, hogy „nevek megvitatása nélkül” elemezzék a helyzetet. – Ne várják, hogy kedden felszáll a fehér füst – mondta újságíróknak egy magas rangú uniós diplomata, a pápaválasztásra utalva.
