Az ellenzéki politikus közölte, a paksi paktum azzal fenyeget, hogy a következő évtizedekben akár háromszorosára is emelkedhet az áram ára, míg a szabadkereskedelmi egyezmény miatt a magyar bérek soha meg sem fogják közelíteni az európai átlagbéreket.
Magyar Levente, a külgazdasági minisztérium gazdaságdiplomáciai államtitkára azt mondta, a paksi beruházásról nemzetközi szerződést kötöttek, amit az Országgyűlés is megszavazott. Szerinte a paksi beruházásra azért van szükség, hogy Magyarország versenyképes áron tudja üzemeltetni a gazdaságát. A szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán hozzátette: jelenlegi tudásuk szerint az egyezmény a magyar nemzetgazdaság érdekeit fogja szolgálni, és ha az ellentétes lesz a magyar nemzeti érdekkel, akkor azt az Országgyűlés meg is vétózhatja.
MSZP: a keményen dolgozókért tenni is kell
Gúr Nándor (MSZP) szerint kétséges, hogy a kormány ki fogja-e tölteni a négy évet. Ezt azzal indokolta, hogy „mértékadó módon romlott” az emberek megélhetése, az emberek sorsa pedig nem fordult jobbra. Hozzátette: a keményen dolgozó emberekről nemcsak beszélni kell, hanem tenni is értük, biztosítani kell számukra a valódi érdekképviseletet.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány négy évre kapott felhatalmazást, és ki is fogja tölteni mandátumát. Hangsúlyozta, nem hagyják magukra a szegényeket, a kormány elkötelezett a szegénység felszámolása érdekében. Cinizmusnak nevezte a minimálbér emelését a kormányon számon kérni, mivel mindkét ciklusában jelentősen emelkedett a minimálbér.
Jobbik: a bankok fizessék ki a brókerbotrány károsultjait
Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy az elmúlt években 24 olyan javaslatot tett, amellyel a mostani bank- és brókerbotrányok megelőzhetőek lettek volna. Szóvá tette, hogy a brókercégeket sem a szocialista, sem a Fidesz vezette kormányok nem ellenőrizték. Szorgalmazta, hogy az ügyfelek kártalanítása a bankok és ne az adófizetők pénzéből történjen. Azt is firtatta, hogy Tarsoly Csabának, a Quaestor elnök-vezérigazgatójának milyen kapcsolatai vannak szocialista és fideszes politikusokkal.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azon a véleményen volt, hogy évtizedes pénzügyi korrupcióról van szó. Felhívta arra a figyelmet, hogy a szocialista kormányok idején, 2004-től 2009-ig nem volt előírás arra, hogy hány évente kell ellenőrizni a brókercégeket. Helyesnek tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a pénzügyi felügyelet összevonását.
Fidesz: saját vagyonukkal feleljenek a brókercégek vezetői
Rogán Antal (Fidesz) a bank- és brókerbotrányok kapcsán elmondta, hogy ezeket az ügyeket azért sikerült feltárni, mert egyesítették az MNB-t és a pénzügyi felügyeleteket, ezzel ugyanis létrehoztak egy erős kezű szuperhatóságot. Úgy értékelt, először rendet csináltak a bankoknál, majd a takarékszövetkezeteknél, most pedig a brókercégeknél. Jelezte, hogy az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot a Fidesz-frakció ki fogja egészíteni azzal, hogy a brókercégek „csaló tulajdonosai, vezetői” teljes személyes vagyonukkal feleljenek a kártalanításért.
100 milliárd kártalanításra
Tállai András a Buda-Cash ügyfeleinek kártalanításáról számolt be, elmondta, hogy 73 ezer magánszemélyt kártalanítanak, 103,3 milliárd forintot fizetnek ki. Közölte, áprilisban kerülhet a kormány elé a pénzügyi közvetítő rendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében tervezett törvénymódosítás. Annak célja, hogy erősítsék a fogyasztóvédelmet, szigorítsák az ellenőrzést, arra a tervek szerint háromévente kerülne sor, illetve szigorítanák a bírságokat is.
Zászlónap
Kövér László házelnök megemlékezett arról, hogy életének 78. évében március 5-én elhunyt Takácsy Gyula, aki 1991 és 1994 között volt az MDF országgyűlési képviselője. Az Országgyűlés elnöke arról is megemlékezett, hogy ezen a napon van a magyar zászló és címer napja. A zászló és a címer olyan szimbólum, amely „kifejezi nemzetünk összetartozását, jelképezi szülőföldünkhöz fűződő kapcsolatunkat és magában hordozza az elődeinktől örökölt történelmi hagyományok tiszteletét” – fogalmazott.
Letette képviselői esküjét Kész Zoltán
Mandátuma igazolása után letette országgyűlési képviselői esküjét Kész Zoltán. A politikus függetlenként, de baloldali pártok és civil szervezetek támogatásával szerezte meg Navracsics Tibor korábbi helyét, aki európai biztosi tisztsége miatt mondott le egyéni képviselői mandátumáról. Az országgyűlési képviselők száma ezzel 198 fő.
Egyenes adás
A szocialista Varga László felszólalása elején szóvá tette, hogy a rendszerváltás óta ez az első olyan interpelláció, amelyet a köztévé nem közvetít, s ezt szégyennek nevezte. Kiemelte: a szegénység – különösen a gyermekszegénység – egyre mélyül, aránya a második legrosszabb az unióban, csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. Kitért egyebek között arra, hogy több mint 4 millióan kénytelenek létminimum alatt élni, súlyos szegénységben mintegy 3,2 millióan élnek, a jövedelmi szegénység alatt pedig 1,4 millióan. A minimálbérből élők nettója 20 ezer forinttal marad el a létminimumtól – rögzítette. Mikor fogják a minimálbér nettó értékét legalább a létminimumhoz igazítani, és mikor csökkentik legalább az alapvető élelmiszerek áfáját? – kérdezte.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere válaszában köszöntötte a tévénézőket, „akik egyenes adásban látják a felszólalást”. Kár, hogy csak ellenzékben érdekli a képviselőt a szegénység – folytatta, hozzátéve: mert kormányon olyan döntéseket szavazott meg, amelyek súlyosan érintették a családok jövedelmi viszonyait. Példaként az áfakulcsok, a járulékok emelését említette, s kitért a segélyadományok utáni áfa bevezetésére is. Megjegyezte: tavaly 4,8 millió létminimum alatt élőről beszéltek, most már 4 milliót említett a képviselő. Jelezte: 2012-höz képest 2013-ban 241 ezerrel csökkent a szegénységgel, társadalmi kirekesztettséggel érintettek száma, az alacsony munkaintenzitású háztartások száma pedig 36 ezerrel lett kevesebb. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 105 igen és 53 nem szavazattal jóváhagyta.
Jobbik: megbukott a közmunkaprogram
A jobbikos Volner János arról beszélt, hogy megbukott és kiürült a közmunkaprogram. Bár elvileg munkát adnak több mint 200 ezer embernek, de értelmes termelő tevékenység nem zajlik, vagy csak alig. Idézte az MTA vonatkozó kutatását, miszerint minél több időt tölt el valaki a közmunkával, annál kisebb az esély az elsődleges munkapiacra való visszatérésnek. Szerinte legalább a vidéken élőket termelő munkára kellene beosztani. Hozzátette: a közmunkás bére és minimálbér között kicsi a különbség, és nem éri meg elmenni közfoglalkoztatottnak. Azt kérdezte: mi akadálya van, hogy ezeknek az embereknek értelmes munkát biztosítsanak elsősorban a mezőgazdaságon belül?
Czomba Sándor munkaerő-piaci államtitkár visszakérdezett: észrevették-e már, hogy a Jobbik a programról önmagához képest mást nyilatkozik, és idézte a képviselő korábbi megszólalásait a bérezésről, illetve a létszámról. Mint mondta, a végeken a közfoglalkoztatás arról szól, amiről a képviselő beszél, és felhozta példaként, hogy Tiszavasváriban – ahol jobbikos a polgármester – tüntettek a közmunkáért. Az a cél, hogy olyan helyen legyen ilyen lehetőség, ahol értékteremtő munka folyik. Azt elfogadta, hogy nem biztos, mindenkinek a közmunkán keresztül kell a versenyszférába visszatérnie. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 99 igen, 39 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta azt.
Az LMP az állambiztonsági iratokról
Schiffer András (LMP) a moszkvai magyar állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozataláról érdeklődött. Utalt arra, hogy Simicska Lajos legutóbbi nem egyszerűen megvádolta a kormányfőt feltételezett ügynökmúlttal, hanem Moszkva felé mutogatott, ez különösen aktuálissá teszi az Oroszországban lévő magyar vonatkozású iratok nyilvánosságának kérdését. Haladéktalan kormányzati lépéseket sürgetett, és azt kérdezte: mit tesz végre a magyar kormány?
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában kitért arra, hogy Magyarország és Oroszország között két megállapodás van érvényben, ami a levéltári együttműködést szabályozza. Hozzátette: Oroszország a viszonosság feltételéhez kötheti a magyar kéréseket, ugyanakkor a kormány teljes határozottsággal elkötelezett, hogy támogassa a levéltárakban fellelhető anyagok valamilyen formában történő hazajuttatását. Jelezte: idén kerül sor a két ország illetékes vegyes bizottságának ülésére. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 108 igen és 37 nem szavazattal jóváhagyta.
LMP: Mi volt Kiss Szilárd feladata?
Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte, hogy pontosan mi volt a tisztsége és ki nevezte ki pozíciójába Kiss Szilárd egykori agrárdiplomatát. A politikus arra is kíváncsi volt, kapott-e bárki utasítást, kérést vagy javaslatot Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a férfinak a földművelésügyi tárca megbízást adjon.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy Kiss Szilárd letartóztatása nem áll összefüggésben azzal a munkával, amelyet a minisztérium számára végzett. A férfi diplomataként Moszkvában dolgozott, nem volt a miniszter közvetlen munkatársa – közölte. Szél Bernadett a választ nem fogadta el, helyette a Ház tette meg, 97 igennel 35 nem ellenében.
MSZP: mikor adják vissza a munkavállalói jogokat?
Gúr Nándor (MSZP) azt kérdezte, mikor kívánják visszaadni a munkavállalói jogokat, például a sztrájkjogot, illetve miért nem emelik a köztisztviselői illetményalapot. A politikus közölte: nőtt a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottsága, a dolgozóknak romló munkafeltételek és csökkenő fizetések mellett kell végezniük a munkájukat.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy már több mint egy éve négymillió fölött van a foglalkoztatotti létszám. 2010 és 2014 között reálszinten 10,7 százalékkal nőttek a bérek, a növekmény a családi kedvezményt levonva is 5,2 százalékos. Megjegyezte, hogy 2007 és 2010 között nem növekedett, hanem átlagosan 4,4 százalékkal csökkent a dolgozók bérének reálértéke. Kiemelte, hogy aki akar, az tud sztrájkolni, azokban a szegmensekben pedig, ahol az elégséges szolgáltatás feltételeit biztosítani kell, úgy kell a sztrájkjoggal élni, hogy az ne veszélyeztesse az üzemszerű működést. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont megtette azt 104 igennel, 34 nem ellenében.
LMP: tovább nőttek a bérkülönbségek
Sallai R. Benedek (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH adatai alapján területi szinten tovább nőnek a bérkülönbségek a különböző megyék között. Kiemelte, hogy 2008-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a főváros között ötvenszázalékos volt a különbség, ez mára meghaladja a nyolcvan százalékot.
Czomba Sándor elismerte, hogy nagyok a területi különbségek, de – szavai szerint – a tendenciákat érdemes vizsgálni. Kiemelte, hogy 2010-ben a foglalkoztatottsági létszám alapján 15 százalékos volt a különbség a legrosszabbul és a legjobban teljesítő megyék között, azóta viszont szűkül az olló. A képviselő helyett a választ a Ház fogadta el 102 igennel 30 nem ellenében.
MSZP: 7 éve nem változnak a közszféra bérei
Szabó Sándor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hét évben változatlanok a közszféra bérei. Hangsúlyozta, hogy eközben közel négyszázezer közszolgálati munkavállaló jogai sérülnek naponta. Arra is kitért, hogy két éve, a járások létrehozása során közel 12 ezer közigazgatási munkavállalót érintett az átalakítás. Akkor az azonos munkát végző kormánytisztviselők között jelentős bérkülönbség jött létre – folytatta. A kormányhivatali integráció pedig tovább rontja a közszolgálatban foglalkoztatottak megélhetési esélyeit – jelentette ki.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a közszolgálatban vannak olyan ágazatok, például az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok vagy a fegyveres testületek, ahol a béremelés szükségességét egyetlen politikai erő sem vonta kétségbe. A kormány 2016 júniusában bevezeti a közszolgálati életpályát a kormánytisztviselők számára és azt is megvizsgálják, hogy az önkormányzati tisztviselők milyen bérkörülmények között dolgoznak – közölte. A politikus nem fogadta el a választ, a parlament viszont 109 igennel 31 nem mellett megtette azt.
