galéria megtekintése

Orbán tovább hergel a halálbüntetéssel

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 09. számában
jelent meg.


Lencsés Károly
Népszabadság

Dönthessenek a tagállamok szabadon arról, hogy bevezetik-e a halálbüntetést – ezt üzente péntek reggel Brüsszelnek a kormányfő. Ezzel minden eddiginél továbbment, hiszen ha ezt bárki megtehetné, nemzetközi egyezmények által védett alapjogot rúgna fel, és semmibe venné az emberi élet sérthetetlenségének elvét.

Vissza kell adni a jogot a nemzetállamoknak arra, hogy maguk dönthessenek a halálbüntetés bevezetéséről – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken. Ha úgy látják, hogy az állam nem képes megvédeni ártatlan polgárait halálbüntetés nélkül, akkor bevezetnék – mondta. Ez egyértelműen az EU alapjogi chartájának felrúgását, illetve az emberi jogok európai egyezség okmányának azonnali felmondását jelentené, és ilyen messzire eddig a miniszterelnök még nem merészkedett.

Orbán szerint amikor a brutális bűncselekmények megjelennek, az emberek nem érzik biztonságban magukat. Azt mondja, vita van arról, van-e visszatartó ereje a halálbüntetésnek, mert fontos, hogy mit gondolnak erről az emberek. Az erről vitázóknak bele kell gondolniuk – fogalmazott –, hogy mi van, ha az ő családtagjukat ölik meg. – Én az élet pártján vagyok – jelentette ki a műsorvezető azon kérdésére, hogy halálbüntetés-párti-e. Mint mondta, ha halálbüntetés nélkül meg tudják védeni a magukat megvédeni nem képes embereket, nem lesz halálbüntetés, ha nem tudják megvédeni, akkor kell.

Hozzátette: „nagyon sokan vannak, akik azt hisszük, hogy ha van halálbüntetés, illetve egyes bűncselekmények halálbüntetéssel való fenyegetettsége létezik, akkor nagyobb biztonságban vagyunk”.  miniszterelnök először április 28-án, a kaposvári gyilkossal összefüggésben beszélt arról Pécsett, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Néhány éve azt hitték – fogalmazott –, hogy a magyar büntetőjogról szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglant.

 
Orbán az emberek biztonságérzetével játszik
Orbán az emberek biztonságérzetével játszik
Koszticsák Szilárd / MTI

Szerinte ezek visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő, ezért a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó. A kormányfő szavaira Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke is reagált, aki április 30-án telefonon beszélt Orbánnal. A kormányfő arról tájékoztatta, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését. Az Európai Néppárt elnökét, Joseph Dault és frakcióvezetőjét, Manfred Webert ugyanarról tájékoztatta, mint Schulzot, vagyis hogy vita zajlik Magyarországon, a kormány pedig be fogja tartani az európai jogot.

Ha nem ez volna a szándéka, „akkor harc lesz” – figyelmeztetett azonnal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Ő egyébként azt is kijelentette, hogy egyértelmű dolgokat nincs értelme megvitatni, s Orbánnak haladéktalanul világossá kellene tennie, hogy nincs szándékában bevezetni a halálbüntetést. Két nappal később viszont a kormányfő már megint sarkosabban fogalmazott. Az Echo TV-nek adott május 2-i interjúban azt hangoztatta, korainak tartja eldönteni a halálbüntetés bevezetésére vonatkozó kérdést. Orbán szerint ez egy demokratikus vita, amit Brüsszel nem akar lefolytatni.

Tegnap még határozottabban nyilatkozott, s már-már ultimátumot adott az EU-nak: utaljanak nemzetállami hatáskörbe egy olyan ügyet, amelyről nemzetközi egyezmények rendelkeznek. Erre José Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke az ATV-ben így reagált: aki bevezeti a halálbüntetést, az távozzon az EU-ból. Egyértelműen uniós jogot sértene, ha az EU valamelyik tagállama újra bevezetné a halálbüntetést – most csütörtökön ezt állapították meg az EP állampolgári jogi bizottságának brüsszeli vitájában is. A liberálisok még korábban közleményt adtak ki, amely szerint Magyarország átlépte a határt, és az Európai Uniónak cselekednie kell a halálbüntetés újra bevezetésének felvetése ellen.

Az Európai Néppárt pedig gyakorlatilag elhatárolódott Orbántól. A kormányfő egyébként nem először feszegeti a kérdést. Tavaly májusban, amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglan miatt, szólt a halálbüntetésről is, amelynek szerinte igenis van visszatartó ereje, ugyanakkor az unió tiltja, „pedig ez is megérne egymisét”. A móri bankrablás után pedig 2002-ben – már ügyvezető miniszterelnökként – azt vetette fel: Magyarországnak komolyan meg kell fontolnia a halálbüntetés visszaállítását.

Jelezte, hogy ezt egyelőre nemzetközi szerződések nem teszik lehetővé, de „ez az álláspont még megváltozhat”. Az emberek többségét egyébként e tekintetben maga mögött tudhatja a kormányfő, amit több közvélemény-kutatás eredményei is mutatnak. A Tárki 2001-es felmérése szerint a vizsgált kelet-közép-európai országokban – Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Litvániában – mindenütt többségben vannak, akik ezt a büntetési nemet elfogadhatónak tartják. Nálunk a halálbüntetés-pártiak aránya akkor 68 százalék volt, a cseheknél 58, a lengyeleknél és a litvánoknál több mint 70 százalék mondott igent.

A Medián hasonló felmérést készített 2007-ben, és akkor is hasonló eredményre jutott. A magyar népesség 63 százaléka békeidőben, további hét százalék csak háború esetén tartaná elfogadhatónak a halálbüntetést, és mindössze 28 százalék mondta, hogy az semmilyen körülmények között nem engedhető meg. A legfrissebb adatokkal az Iránytű Intézet rendelkezik, amely 2013-ban kérdezett ugyanerről. A válaszolók 55 százaléka teljesen a halálbüntetés mellett állt, 11 százalék ilyen büntetéssel csak a rendkívül súlyos, élet elleni bűncselekmények elkövetőit sújtaná, s 33 százalékos volt az ellenzők aránya.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.