Parlamentbe költözött a Csinn-bumm cirkusz

Simicska Lajos ma már el tudja képzelni, hogy Orbán Viktor jelentéseket írt róla katonakorukban.  És Ön? Szavazzon!

Mirkóczki Ádám felszólalására L. Simon László államtitkár válaszolt: szerinte a jobbikosok újra bizonyították, hogy egy platformon vannak Vadai Ágnessel, aki 2012-ben ezt már egyszer megfogalmazta, amire a kormányfő írásban válaszolt. Ebben többi között azt írta: sorkatonai szolgálata során megpróbálták beszervezni, de azt visszautasította. Magyarországon jó ideje mindenki megismerheti a rá vonatkozó dokumentumokat, és támogatja is, hogy mindenki megismerhesse és nyilvánosságra hozhassa ezeket, de a diktatúra ártatlan áldozatait meg kell védeni – idézte a kormányfőt. Szerinte ma azt bizonyította a képviselő, méltatlan az országgyűlési képviselőségre.

(Simicska Lajos ügynökvádjával kapcsolatban hétfőn az MSZP is a nemzetbiztonsági bizottság összehívását sürgette – erről bővebben itt olvashatnak.)

Hol a cash?

Szintén napirend előtt Lukács Zoltán szocialista politikus arról beszélt, hogy a Fidesz megpróbálja a felelősséget elhárítani és másra kenni a DBR-bankbotrány ügyében. A Fidesz bábáskodása mellett alakult a bank 1,5 éve, ahonnan 100 milliárdot "kiloptak", majd tönkre is ment. Felidézve az előzményeket azt mondta: nem igaz, hogy ötévenként lehetett, hanem ennyi időnként kellett ellenőrizni a brókercégeket. Ez módosító javaslattal került az akkori törvénybe, amit a Fidesz megszavazott – mondta. Hagyják abba ezt a színjátékot, koncentráljanak arra, hogy az érintettek 100 százalékos kártérítést kapjanak – hangoztatta.

Tállai András: Meglesznek a felelősök!

Tállai András államtitkár szerint szánalmas a szocialisták magyarázkodása. Nem a bankból tűntek el a pénzek, hanem a Buda Cash pénzügyi vállalkozástól, és a bank tulajdonát képezték ezek az értékpapírok, amelyek a működést biztosították. A Fidesz kormányzása idején 2 évente kellett ezeket a vállalkozásokat ellenőrizni, egészen 2005-ig. A szocialisták idején szubjektív módon zajlott az ellenőrzés, amíg csődbe nem ment az ország, és az IMF írta elő a szabályozás szükségességét. 2009-ben fogadták el a vonatkozó törvényt, a Fidesz azt nem szavazta meg – rögzítette. Ki kell derülnie, ezt a súlyos bűncselekményt kik követték el, és milyen módszerekkel. Meglesznek a felelősök – ígérte.

Amennyit szülsz, annyit érsz?

Szél Bernadett LMP-s képviselő volt a következő felszólaló, aki arról beszélt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon a nőknek. Szerinte a kormánynak annyit érnek a nők, ahány gyermeket szülnek, álszent módon elfordítják a fejüket attól a problémától, hogy a nők sokkal kevesebbet keresnek mint a férfiak. Az LMP kiáll a nők bérének növeléséért - hangoztatta, s nagy félreértésnek nevezte a részmunkaidőt. Egyúttal védettséget követelt a kisgyermekes szülőknek.

Czomba Sándor államtitkár utalva a tárcánál dolgozók arányára azt mondta: a foglakoztatáspolitika sikere nagyrészt a nőknek köszönhető. Hozzátette: Magyarországon a 15-64 éves körében két évtizedes csúcson van a női foglalkoztatás, az unió tagállamai közül itt nőtt a leggyorsabban, egy év alatt 3,4 százalékponttal. A Munka törvénykönyve szerinte kellő védettséget ad - mondta, egyúttal elismerte: a nők bérezése nem csak itt, hanem az unióban is sajnos alacsonyabb azonos munkakörben, mint a férfiaké.

Brókerkedünk, brókerkedünk?

Ezt követően Rogán Antal fideszes képviselő a Buda-Cash ügyet vette elő, sőt egyenesen odáig ment, hogy "a szocialistákhoz kötődő brókercég brókerei és tulajdonosai először ellopták a cég ügyfeleinek pénzét, majd amikor lehetőségük nyílt rá, eltüntették a takarékszövetkezetekben, kisbankokban meglévő, keményen dolgozó kisemberek betétjeinek egy részét is".

Rogán Antal elterelő hadműveletre készül Kovács Tamás / MTI

A frakcióvezető szerint az első szocialista brókerbotrányból, a Kulcsár-ügyből nem azt a következtetést vonták le, hogy szigorítani kell az ellenőrzést, hanem azt, hogy lazítani. A kormánypárti politikus részletesen kitért a brókercég korábbi és jelenlegi vezetőire, tisztségviselőire, név szerint említve többi között Tölgyesi Pétert, aki most is az igazgatóság tagja, s közlése szerint 2008-2009-ben milliárdos támogatásokat kapott aktív közreműködésével egy megmentő kht. A hátteret a XIII. kerületi szocialista vezetésű önkormányzat biztosította - mondta. Kitért Tóth Jánosra is, aki szintén felügyelőbizottsági tag, s aktívan működött 2009-ig a Tesco tanácsadó kft-nél, amelynek pártállami és titkosszolgálati háttere is ismert, és amelynek korábban az a Forrás Rt. volt a tulajdonosa, amit továbbadtak Leisztinger Tamásnak. Szólt arról is: 250 milliós tőkeemelést hajtott végre a brókercégnél az az Elek István, aki az ATV kisebbségi tulajdonosa volt és előszeretettel mutatkozott társaságában Kovács László szocialista politikus. Fodros István igazgatósági tag pedig 2009-ben komoly kitüntetést kapott a szocialistáktól - jelezte. A szocialisták nemcsak megbíztak a cég vezetőiben, hanem ezer szállal kötődnek hozzájuk - állapította meg, majd kiemelte: fontos a parlament olyan vizsgálóbizottságról alakuljon, amelyik tisztázza: mi vezetett a botrányhoz, miért kellett fellazítani a cégek ellenőrzését, mit tudott erről a Bajnai-kormány, és amikor utoljára vizsgálták, hány tíz milliárd hiányzott - rögzítette a frakcióvezető.

Válaszában Tállai András azt mondta: súlyos csalások és bűncselekmények történtek. A kormány teendőjének és felelősségének nevezte, hogy a jogszabályokat felülvizsgálják. Jelezte: az MNB-vel párbeszéd kezdődött, hogy a felügyeleti intézkedéseket gyakoribbá tegyék, illetve szigorítsák. Növelni kell továbbá a bírságokat is - mondta, s kitért arra: a kártalanítás március végéig befejeződik.

Ijesztően hűtlen

Az MSZP-s Burány Sándor arról érdeklődött, hogy miért látott a kormány jó üzletet a Széchenyi Bankban, amikor 2013-ban 49 százalékos tulajdonrészt szerzett. Álláspontja szerint nyilvánvaló volt, hogy a bank "ijesztő számokat produkál", abban az évben 2 milliárd forint volt a vesztesége. Kitért arra is: a bank engedélyét a jegybank tavaly visszavonta és feljelentés is született hűtlen kezelés gyanújával. A szocialista politikus azt is kérdezte: miért döntött úgy a kormány, hogy közpénzből kártalanítja a károsultakat.

Rogán Antal és Lázár János: mit is kell mondani, brókerbotrány? Kovács Tamás / MTI

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte: nehéz időszakon van túl az ország, de a kormány "sok mindent a helyére tett", a következő lépés a pénzügyi- és bankrendszer átalakítása, ahol szerkezeti változások szükségesek az egészséges működéshez. Ebbe illik bele a 49 százalékos állami tulajdonszerzés is, azonban nem vált valóra az eredeti terv, a jó működés beindítása. Noha semmi sem kötelezte, az állam helyt állt a betétesek irányába, felelősen járt el a kártalanításkor - tette hozzá.

A letartóztatott haszna

Az LMP-s Szél Bernadett az előzetes letartóztatásba helyezett Kiss Szilárd munkájáról kérdezte a földművelési tárcát. Azt kérdezte: milyen poszton felelt a keleti nyitás politikájáért. Azt is felvetette: ki volt az, aki annak ellenére neveztek ki, hogy többször megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Értékelése szerint aki így járt el, az súlyosan veszélyezteti a minisztérium munkájának biztonságát, ezért távoznia kell.

Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára leszögezte: Kiss Szilárd letartóztatása nem áll összefüggésben a minisztérium számára végzett munkájával. Kinevezése hasznos volt a magyar agrárkivitel szempontjából, az oroszországi export 2012 és 2013 között 25 százalékkal emelkedett - jelentette ki.

Szégyencsakli

Az MSZP-s Tukacs István egy komplett pénzügyi hálózat "elcsaklizásának" egy legszégyenletesebb módjaként beszélt a takarékszövetkezetek integrációjáról. Azt kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, tagadja-e, hogy a törvény erejénél fogva elvettek egy pénzügyi hálózatot, bevásárolták a magyar államot, majd a működés szabályainak módosítása után "átjátszották a haveroknak". Kifogásolta azt is, hogy egyes takarékszövetkezetek rekordidő alatt váltak bankká.

Lázár János egy kihallgatáshoz hasonlította a szocialista képviselő hangnemét, aki elmondása szerint eddig Gyurcsány Ferenc egyik leghűségesebb szövetségeseként, higgadt, józan emberként ismert meg. Kifejtette: a Buda-Cash ügyben érintett bankok megúszhatták volna a mostani helyzetet, ha bekerülnek az integrációba. A miniszter azt is jelezte: az Európai Bizottság jóváhagyólag lezárta az integráció körülményeire és a 136 milliárd forintos állami garanciára vonatkozó vizsgálatát, egy parlamenti vizsgálóbizottság pedig minden bizonnyal tisztázza a konkrét ügyet.

Beragadt milliárdok

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak hárommilliárd forintjuk "ragadt be" a DRB-bankcsoportban. Közölte, hogy a kormány 245 millió forintos rendkívüli támogatást ad 67 önkormányzatnak, de azt információi szerint vissza kell fizetniük néhány hónapon belül. Rámutatott, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap nem vonatkozik az önkormányzatokra, így azok semmilyen módon nem kaphatnak kártérítést.

Tállai András NGM-államtitkár közölte: amikor a végleges támogatást a kormány meghatározza, akkor dönt arról, mely önkormányzatnak ad visszatérítendő támogatást, vagy milyen más segítség lehetséges. Úgy folytatta: ehhez az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatniuk, és abból látják majd, mely önkormányzatoknak milyen nagyságrendben érinti az ügy.

Most már elmondhatják

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint új eszköz az Emmi szegénység elleni harcában, hogy ki sem lehet mondani az ezzel kapcsolatos szavakat. Véleménye szerint a kormányzati politika irány az, hogy nem akar tudomást venni a szegényekről, pedig 2010 után gyorsult fel igazán a szegények lecsúszása.

Rétvári Bence szerint minden nap beszélnek erről a kérdésről. Mint mondta, 2011-ig növekedett a szegények száma, de most már elmondhatják, hogy csökkenőben van a szegénységi kockázatnak kitett emberek száma.

Formaságok csupán

Harangozó Gábor a DRB-bankbotrányról beszélt, és felidézte, a bank 1-1,5 éve még takarékszövetkezetként működött, megbízható, jó intézetként ismerték Somogy megyében. A mostani kormány bábáskodása, engedélye mellett született meg a bank olyan tulajdonosi háttérrel amelyet ismerniük kellett - közölte, és idézett egy 2010. szeptemberi vizsgálatot, amelyben szabálysértéseket állapítottak meg. Ezt követően határozatot hoztak arról, hogy negyedévente beszámolót kell közölni. Mi történt a negyedéves beszámolókkal, tudtak arról mi történt a banknál? - kérdezte, és Matolcsy György MNB-elnök lemondását követelte.

BAlog Ádám, az MNB alelnöke a DRB-bankbotrányról: 'Csak formai vizsgálat lehetett' Kovács Tamás / MTI

Balog Ádám, jegybanki alelnök azt mondta: az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) megfelelő garanciát nyújt, hogy aki kisebb pénzeket tartott a bankban, ne érje kár. Pár napos várakozás lehet, ami nem kellemes, de korántsem olyan rossz a helyzet, mint elhangzott. Azt visszautasította, hogy azért történtek visszaélések, mert engedélyt kapott a bank olyan tevékenységre, amelyet korábban nem végzett. Ezekben az intézetekben a takarékszövetkezeti időkben is ugyanaz a tulajdonosi kör volt, mint az engedélyezés után, és ezek a visszaélések már akkor is folytak. Az átvizsgálásuk csak formai lehetett, a tőkekivételt, a működés módját kellett vizsgálniuk.

Nincs cash, nincs kert

Hegedűs Lorántné arról beszélt, hogy a Buda-Cash csődje miatt 136 önkormányzat nem tud hozzájutni a pénzéhez, és 3-4 milliárdos veszteségük van. Ők önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, mint ahogy számos közfeladatot ellátó intézmény is. Konkrét példákat említve kitért arra, hogy Told közösségben kertprogram valósulhatott volna meg, 20 új munkahellyel, Nagybajom településen a csatorna-felújítást finanszírozták volna, Berettyóújfaluban a Igazgyögy alapítvány által működtetett iskola került veszélybe. Megjegyezte: az OBA biztosítása nem terjed ki az önkormányzatok betéteire. Mikor kapnak teljes kártalanítást, közfeladatot végző szervezetek?

Tállai András államtitkár megismételte, hogy az emberek a fizetésüket megkapták, ahogy a családi pótlékot is. Ez a legfontosabb lépés - jelentette ki, hozzátéve: ehhez keményen kellett dolgozni, a kincstárnál és a postánál is rendkívüli munkavégzésre került sor. A következő lépés, felmérik mekkora a kár - jelezte.

Milliárdos magánszemélyek

Schmuck Erzsébet azt kérdezte, miért csak a milliárdosokkal kivételezik a kormány. Mint mondta, Töröcskei István 51 százalékos tulajdonában álló, csődbe ment Széchenyi Banknál is hasonló a helyzet, mint a Buda-Cash-ügyben. Ugyanakkor míg utóbbinál bár a kár meghaladja a 3 milliárdot alig 245 milliós kártalanítást ítélt meg a kormány, az előbbi milliárdos ügyfeleivel kivételt tettek, és a közszféra bérkompenzációs keretéből 6 milliárddal soron kívül kártalanítottak, és az érintett négy fő fejenként több 100 millióhoz is juthattak. Kik ezek a milliárdos magánszemélyek, és a teljes kártalanításra meddig kell várni a Buda Cash ügyben? - sorolta a kérdéseit.

Tállai András közölte: a pénzügyi rendszert és a bankrendszert át kell alakítani, az MNB nem tudja átvenni a kereskedelmi bankok szerepét és feladatát. Áldozni kell átmenetileg a tőkeinjekcióra, az állami tulajdon vásárlására, hogy elinduljon a valós hitelezés. Ennek keretében történt az említett banknál a tulajdonrész megvásárlása - jelezte, hozzátéve: az átvilágításnál kiderült, visszaélések vannak és működésképtelen. Az államnak ugyanakkor ebben a helyzetben is a tulajdonosi felelősségével kell eljárnia.

Túlárazták

Az MSZP-s Teleki László arról kérdezte az ügyészséget, hogy kívánnak-e vizsgálatot, nyomozást indítani az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) pénzköltései miatt. Felidézte: a szervezet irreális áron szerzett be irodabútorokat, számítógépeket, túlárazta gépkocsi-bérlését. Az ellenzéki politikus szerint ha nem indul vizsgálat, az további feszültséget okoz a társadalomban.

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese arról számolt be, hogy a január végén tett feljelentést a hivatali visszaélés kérdésében bűncselekmény hiányában visszautasították, a költségvetési csalás kérdésében pedig kiegészítést rendeltek el, amelynek határideje március 11. Jelezte: az ORÖ törvényességi ellenőrzését kérő beadvány nem érkezett.

A terror pártján

A jobbikos Gyöngyösi Márton arról beszélt, hogy amíg nem látják a nyugat szerepét és felelősségét az iszlám Állam létrejöttében, addig semmilyen katonai fellépést nem támogatnak. Tragikusnak és követhetetlennek nevezte a kormányzati kommunikációt és azt feltételezte, hogy az Egyesült Államok ukázt adott Magyarországnak a részvételre, s az idegen érdekeket képvisel. Ellenzéki pártok támogatására utalva azt kérdezte: az USA nyomására összeáll a koalíció?

Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: a kormány külpolitikáját kizárólagosan a nemzeti érdek határozza meg. Példaként hozta a Mol térségbeli szerepvállalását, beruházásait. A tárcavezető kitért arra is: az Iszlám Állam elleni összefogást az Egyesült Államok hívta életre, s ahhoz több mint 60 ország csatlakozott.