Áder, a takarékos
Közel 52 millió forint értékű megtakarítása van a köztársasági elnöknek. Áder János vagyona minimális mértékben növekedett 2014-hez képest: miközben 880 ezer forint értékű kincstárjegye kikerült a nyilatkozatból, az életbiztosításának értéke közel 12 ezer euróval növekedett. Áder vagyonnyilatkozatáról itt írtunk bővebben: >>>
Bocsi, javítom!
Bár a vagonnyilatkozatok soha nem nem voltak igazán alkalmasak arra, hogy átláthatóbbá tegyék a közéletet, az utóbbi 2-3 évben az „elrontott", utólag kijavított bevallások komoly port kavartak. A 2014-es választási évben több képviselőről is kiderült, hogy „elfeledkezett" a vagyona néhány értékesebb eleméről. A szocialisták korábbi elnökhelyettese, Simon Gábor például nem tüntette fel a nyilatkozatában, hogy 240 millió forint értékű összeg pihen egy osztrák számláján. Az ellenzéki politikust rabláncon vezették el – ezek a hírek nem is tettek jót az MSZP népszerűségének a kampány kellős közepén –, végül befizette az adóhátralékot, és 100 milliót még vissza is kapott a zárolt számláról, a nyomozóknak pedig nem sikerült rájönniük, honnan szerezte a pénzt.
Miközben több kormánypárti képviselőről is kiderült, hogy rosszul töltötte ki a nyilatkozatát, az erre szakosodott mentelmi bizottság egyedül Simont meszelte el. Szintén 2014-ben keltett feltűnést a Fidesz akkori frakcióvezetőjének, Rogán Antalnak a bevallása. Kiderült, hogy egy budai és két vidéki ingatlanját is hibásan írta be, a Pasa Park nevű lakóparkban lévő ingatlanjáról például kiderült, hogy nem 149, hanem összesen 220 négyzetméteres, de a szomszédban lakó Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is javította utólag a nyilatkozatát.
Szijjártó Péter külügyminiszternek már a korábbi években is megmagyarázhatatlanul nőtt a félretett pénze, a sajtó azt találgatta, hogy csakis úgy jöhet ki a növekmény, ha a politikus nem nyúlt hozzá egyáltalán a fizetéséhez. Aztán kiderült, hogy új, 400 négyzetméteres, fedett medencés házat is vett Dunakeszin, ám a miniszter kimagyarázta magát: azt hangsúlyozta, hogy évekig jól fektette be a pénzét, és egy nagyobb összeggel még a szülők is kisegítették őt és feleségét. Igaz, ellentmondó nyilatkozatokat tett, hogy pontosan mennyivel. Simicskó Istvánnak – aki azóta államtitkárból honvédelmi miniszter lett – a siófoki ingatlanjai körül volt némi ellentmondás, de itt is kiderült, hogy egyik-másik a szülők nevén van. Kósa Lajosról – a Fidesz-frakció jelenlegi vezetőjéről – pedig az derült ki, hogy Debrecenben vagy egy plusz garázsa is.
Családpolitika
Kósa esete azt is mutatja, hogy a vagyon egy része úgyis a családtagok nevén van, viszont az ő nyilatkozatuk – amit szintén le kell adni határidőre – nem nyilvános. A volt debreceni polgármester esetében 2014-ben az RTL híradója derítette ki, hogy a felesége nevén van egy értékes fővárosi ingatlan. Orbán nyilvánosságra szokta hozni a felesége nyilatkozatát is, hogy elejét vegye a találgatásoknak. Két éve az is kiderült, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter fia is gazdagodott, az ő nevére egy drága budai lakás került.
Az utóbbi években többször felmerült, hogy szigorítani kéne a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályokat, büntetni kéne azokat a politikusokat, akik hibásan töltik ki. Végül ebből nem lett semmi, sőt, tavaly év végén a kormányfő azt javasolta, hogy a német vagy az osztrák példát vegye át Magyarország, ám a civil szervezetek kimutatták, hogy ez további puhítást hozna. Ráadásul az adóhatóság készítette vagyonosodási vizsgálatoknak ma már szinte semmi jelentősége sincs, és egy törvénymódosítás tavaly felpuhította az összeférhetetlenségi szabályokat is: a politikusok családtagjai gond nélkül indulhatnak a közbeszerzési eljárásokon.
