|
Az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában végzik az ebolateszteket Reviczky Zsolt |
Ócsai elmondta: a járvány kezdete óta a repülőtereken, a gépeken tájékoztatják az utasokat a fertőzés és a betegség jellemzőiről. Így egyebek mellett arról is: ha valaki netán vírushordozóvá is válna, amíg nincsenek meg a kórra figyelmeztető első jelek, addig vérből, tesztekkel sem mutatható ki a betegség. A fertőzésveszély a hányás, a hasmenés intenzitásával arányosan nő. A szakember hozzátette azt is: a betegséget túlélő a spermájával még hónapokig fertőz.
Mint megtudtuk, a Libériából hazatérő nőnek, ha valóban találkozott ebolás beteggel, akkor három hétig naponta kétszer mérnie kell a lázát. Ha nem találkozott, akkor tulajdonképpen erre sincs szükség. Ha viszont ez idő alatt lázas lesz, akkor a Szent László Kórházban megfelelő izolációs körülmények között tisztázható, hogy pontosan mi a baja és milyen kezelésre van szüksége. Ha már van gyanú, akkor vért vesznek a betegtől és az Országos Epidemiológiai Központ speciális laboratóriumában elvégzik a tesztet. A központ vezetője, Kiss Zoltán májusban járt kinn Afrikában, és gyakorlatilag maga is részt vett diagnosztikai vizsgálatokban, a helyettese, Pályi Bernadett pedig épp most tartózkodik Guineában, ahol szintén terepen dolgozik. Mint megtudtuk, jelenleg úgy száz magyar embernek van a járvány által érintett országokba érvényes vízuma.
A Guineában, Libériában és Sierra Leonéban felfedezett eseteket követően az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, valamint az Országos Epidemiológiai Központ azonnal megtette az ilyenkor szükséges intézkedéseket, annak ellenére, hogy hazánkat közvetlen veszély nem fenyegeti. A Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal értesítése is megtörtént. Az Európai Unió külső vámhatárán működő légiforgalmi határátkelőhelyeken a Nyugat-Afrikából – elsősorban Guineából, Libériából, Maliból és Sierra Leonéból – légi úton közvetlenül vagy átszállással érkező, illetve Magyarországon átszálló utasok személyi poggyászait tételes vámvizsgálat alá vonják, és az utasok előszűrését is tervezik – igaz, azt még nem tudni, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel.
– Felkészültnek kell lennünk ahhoz, hogy nyugodtan aludjunk – nyilatkozta lapunknak Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház infektológiai osztály trópusi részlegének vezetője, aki szerint az ebolavírus elsősorban légi úton érkezhet hazánkba. Éppen ezért tervezik Ferihegyen az utasok előszűrését. Ennek során a lázas emberek esetében azt ellenőrzik, hogy hol jártak az elmúlt hetekben. Ha esetleg gyanú merül fel, akkor a Szent László Kórházba irányítják az érintettet, ahol egy erre a célra elkülönített helyiségben elkezdődik a vizsgálat. A Szent László Kórház két kórtermet rendezett be a vérzéses betegek számára, de eddig nem volt szükség a speciálisan felszerelt helyre. A szakember szerint nem zárható ki, hogy véletlen folytán Európába is eljut a kórokozó, de azt kizártnak tartja, hogy fejlett egészségügyi kultúrájú országokban járvány lépjen fel.
Noha a légikikötőkben kulcsfontosságú a szűrés, elméletileg előfordulhat az is, hogy földi úton érkezik hazánkba egy beteg. Sok magyar repül Bécsből is, így nem életszerűtlen, hogy valaki a Schwechaton száll le, majd vonattal, busszal vagy autóval érkezik hazánkba.
Láz, fájdalom, torokfájás
Az ebolavírus okozta megbetegedésre jellemző tünetek – hirtelen láz, izomfájdalom, gyengeség, fej- és torokfájás – általában a fertőzést követő egy héten belül jelentkeznek. A lappangási idő 2–21 nap. A betegséget természeténél fogva a még tünetmentes beteg nem tudja továbbadni. A rendelkezésre álló adatok szerint a vírus nem képes levegőben terjedni, és szúnyogok sem terjesztik. A fertőzés a beteg ember vagy állat vérével, illetve más testnedveivel történő közvetlen érintkezés útján terjed. Ez is az oka, hogy magyarországi előfordulásának kockázata minimális. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a kontinensen eddig egyetlen Afrikából visszatérő utas esetében sem igazoltak ebolafertőzést. (D. A. N.)