„Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága érdekében – az uniós társszervekhez hasonlóan – a Terrorelhárítási Központ is folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a fegyveres konfliktusokban érintett területeken zajló eseményeket", írta kérdéseinkre válaszul a TEK. „A térségekben megforduló és onnan hazatérő állampolgárok ugyanis minden tagország számára nagyfokú nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek", tették hozzá.
„A terrorelhárítás területén ugyanis nemzetközi trend, hogy az illetékes állami szervek kiemelt figyelmet fordítanak a külföldön harcoló, befolyásolásra, illetve radikalizálódásra hajlamos, terror jellegű tevékenységekkel összekapcsolható személyekre", írta a TEK.
Már nemcsak ez a trend. Némely országok, amelyeknek polgárai százas nagyságrendben harcolnak Irakban és Szíriában, már arra is figyelnek, hogy polgáraik lehetőség szerint el se jussanak a „forró övezetekbe". Befolyásos uniós tagállamok kormányai nemrég felszólították Törökországot, hogy „zárja le keleti határát a Szíriába és Irakba tartó szélsőségesek előtt".
Németországban vizsgálják a német állampolgárságú iszlamisták mozgási szabadsága korlátozásának lehetőségét. Miután hatalmas felháborodást váltott ki egy ausztrál apa és fia interneten közzétett fotója, amint ellenségük levágott fejével pózolnak, Ausztrália úgy döntött: ezentúl az állampolgárság elvesztését vonja maga után, ha valaki a szélsőségesek oldalán fegyvert fog külföldön.
Nagy-Britanniában és Franciaországban már a külföldi fegyveres harcokba való beavatkozás szándéka is bűncselekménynek minősül. Bosznia-Hercegovina egy nyáron életbe lépett törvénymódosítás értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatja a külföldi hadszíntéren harcoló boszniai zsoldosokat.
Nálunk egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a magyar állampolgár, aki – a szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt.
|
A kurd katonákat – a pesmergákat – a szunnita szélsőségeseknek több városnál is annak ellenére sikerült megfutamítaniuk, hogy ők alkotják Irak legszervezettebb haderejét
Reuters |
Magyarországon 2003-ban indult eljárás tiltott toborzás miatt. Akkor egy munkaerő-közvetítő cég toborzott harcosokat a francia idegenlégióba. A bíróság döntése értelmében a vádlottak elkövették ugyan a Btk.-ban tiltott toborzásként nevesített bűncselekményt, de cselekedetük társadalmi veszélyességének hiányára tekintettel felmentette őket.
Bár 2003 óta a statisztikák szerint nem indult büntetőeljárás tiltott toborzásért, ez még nem jelenti azt, hogy nem harcolnak magyarok a Közel-Keleten, vagy hogy nem fordulnak meg valamelyik térségbeli terrorista kiképzőtáborban.
A TEK vezetői korábban elismerték, tudnak olyan magyarokról, akik megjárták már az al-Kaida jemeni kiképzőbázisát. Akkor nem cáfolták azokat a szakértői becsléseket sem, amelyek szerint tízes nagyságrendű lehet a szélsőséges csoportokban harcoló magyarok száma, de valószínűleg nem haladja meg az ötvenet.
Annak, hogy nem indult ellenük eljárás, három oka lehet: Még nem tértek haza. Nincs ellenük elegendő közvetett bizonyíték, azaz a TEK is csak hallotta, hogy terrorista kiképzésen vettek részt. Avagy ügynökei, informátorai védelmében halogatja a terrorelhárítás a nyílt eljárás megindítását.
