A magyar-török gazdasági eredmények közül megemlítette, hogy a magyar Eximbank képviseletet nyit Isztambulban, valamint azt is, hogy tavaly rekordot döntött a Törökországba irányuló magyar export.
Lendület, az van
"Nagyon lendületesen fejlődnek a Magyarország és Törökország közötti kapcsolatok, és Ankara az energetikában kész minden támogatást megadni Közép-Európának" - fogalmazott a sajtótájékoztatón Ahmet Davutoglu. A török kormányfő biztosította magyar partnerét, hogy "Törökország nyitott az együttműködésre az energetikát illetően, kész minden segítséget megadni Közép-Európának, Magyarországnak". Ahmet Davutoglu üdvözölte, hogy Magyarország kiemelt szerepet szán külpolitikájában Törökországnak, és megköszönte, hogy Magyarország kitartóan támogatja Törökország EU-csatlakozását.
Orbán félig elhatárolódott önmagától
A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor félig-meddig elhatárolódott tavalyi tusnádfürdői kijelentésétől, melyben a magyar államot illiberálisnak nevezte. A visszatáncolásáról és előzményeiről itt írtunk részletesen.
A török miniszterelnök delegációjának több tagja részt vett a keddi budapesti tárgyalásokon. A magyar-török csúcs Szijjártó Péter tárgyalásaival kezdődött: a külgazdasági és külügyminiszter fogadta Nihat Zeybekci gazdasági minisztert és Mevlüt Cavusoglu külügyminisztert.
|
Orbán Viktor magyar és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a Kossuth téren: orientálódnak
Koszticsák Szilárd / MTI |
Törökország szerepe az elkövetkezendő időszakban jelentősen megnő Közép-Európa energiabiztonságának tekintetében, hiszen Oroszország Törökországba fogja szállítani a Déli Áramlatba szánt gázt. Magyarország érdeke, hogy ez az orosz gáz eljusson Közép-Európába - közölte kedden a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Úgy látják, Kelet-Európában és a Nyugat-Balkánon több beruházás jöhet szóba az orosz gáz Közép-Európába juttatásához. Annak eldöntésében, hogy melyik beruházás valósul meg, Törökországnak kulcsszerepe lesz, hiszen ő dönt arról, hogy merre exportálja az orosz gázt.
Török áramlat
Ahogy arról már beszámoltunk, a Déli Áramlat gázvezeték lefújásakor a Gazprom orosz állami gázvállalat világossá tette, hogy a térségünknek szánt gázt 2019-től nem az ukrán, hanem a török–görög határon adják át. A kétoldalú tárgyalásokon tehát arról is szó eshet, hogy erre a vezetékre hogyan tudnánk rácsatlakozni. Egy regionális vezeték kiépítésére azonban sem pénz, sem idő nincs (egy ekkora volumenű beruházás 10 évbe is beletelhet).
A Török Áramlat 180 kilométeres szárazföldi útvonalát két héttel ezelőtt jelölték ki. Az új vezeték első ágát 2 év múlva építik meg, ezen a Gazprom 47 milliárd köbméter földgázt szállítana Európába, további 16 milliárd köbmétert közvetlenül Törökországnak. A Török Áramlat – a kudarcba fulladt déli vezetékhez hasonlóan – elkerüli Ukrajnát: a Fekete-tenger oroszországi partvidékén lévő kompresszorállomástól a tenger alatt előbb az eredetileg tervezett irányban, Bulgária felé halad, de aztán az Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, a Boszporusz nyugati részébe fordul, és Törökország európai régiójához vezet. A vezeték tenger alatti szakaszát 910 kilométeresre tervezik. A Török Áramlat Fekete-tenger alatti szakasza Isztambultól északnyugatra, Kiyiköy település térségében lép ki a tengerből, és a parttól 74 kilométerre található Lüleburgaz városánál lép be a török gázszállító rendszerbe. Innen a görög határ közelében lévő Ipsala városáig vezet.
A Gazprom azt jelezte európai partnereinek, hogy a török–görög határon építendő elosztóból vigyék tovább az orosz gázt. A Gazprom korábbi tájékoztatása szerint a Fekete-tenger alatt összesen négy vezetékágat építenek. Ezeken egyenként évente 15,75 milliárd köbméter földgázt tudnak majd átengedni. Az orosz állami energetikai cég évi 63 milliárd köbméter földgázt juttathat el így Törökországba. Az első szállítást 2016 végére tervezték. Az első vezetékág befejezését is 2016 végére tervezik, és a közeljövőben várható az engedély az új török vezeték tenger alatti szakaszának tervezési és felmérési munkálatai elvégzésére.
Keleti fuvallat
A magyar-török tárgyalásokon a gázszállításon kívül szóba került Magyarország és Törökország gazdasági, kereskedelmi együttműködése is. A külügy ezzel kapcsolatban közleményében emlékeztetett, hogy 2014-ben 11,7 százalékkal nőtt a magyar export Törökországba, így a magyar kivitel elérte a kétmilliárd dollárt. Az Eximbank a kis- és közepes vállalkozások együttműködését segítő 170 millió dolláros hitelkeretet nyitott. Júliusban pedig megkezdi működését a magyar-török befektetési alap.
Szóba került a megbeszéléseken az is, hogy jelenleg Törökországban 1,6 millió menekült van, és az életkörülményeik jobbítására a Fővárosi Vízművek mobil víztisztító berendezést adományoz egy menekülttábornak.
Gül Baba újratöltve
Az Orbán-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a rózsadombi Gül Baba türbe felújítását. Közelgő magyarországi látogatásán a tervvel akarnak kedveskedni a török kormányfőnek, holott a síremléket nem olyan régen felújították. Részleteket itt olvashatnak.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden megbeszélést folytat Orbán Viktor kormányfővel, majd a két miniszterelnök beszédet mond a török-magyar üzleti fórumon.
Ahmet, a neooszmán
A Népszabadság keddi számában közöltünk portrét Ahmet Davutogluról. A miniszterelnök a nemzetközi politika szakértője, akiről azt mondják, hogy muzulmán hite és a világra való nyitottsága határozta meg pályáját. Külügyminiszterként ő dolgozott ki nemzetközi programot Erdogannak. A leggyakrabban a Stratégiai mélység című vaskos könyvében kifejtett gondolataira hivatkoznak. Eszerint Törökország több regionális hatalomnál, hatóköre Közép-Ázsiától Észak-Afrikáig, a Balkántól az arab államokig ér. Törekvéseit sokszor minősítették a „neooszmán" jelzővel – ezt ő néha cáfolta. Mindenesetre a békésebb időkben különböző eszközökkel újra Törökországhoz kapcsolta volna a hajdani birodalom országait.
|
Több tiszteletet a törököknek!
Koszticsák Szilárd / MTI |
Davutoglu egyébként a Krím orosz annexióját elítélte, de a „Török Áramlat" gázvezetékért cserébe ismét teljes a barátság Putyinnal.
Törökország Davutoglu elképzeléseiben nem egyszerűen híd Európa és Ázsia között, de önálló hatalmi tényező, az iszlám világ főszereplője.
Eközben nem mondanak le az EU-tagságról, s hivatkoznak jelentős NATO-hozzájárulásukra. Törökország vezetői nehezen döntenek, merre is igazodjanak. Felháborodnak, amikor a nyugati sajtó, a politikusok elítélik az emberi jogok, a sajtószabadság korlátozását, s ilyenkor általában illiberális megoldásaik sikerességére hivatkoznak.
