Mégiscsak bohócot csinálhattak az ítélőtáblából

A büntetőeljárási törvény értelmében a legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslati kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg. Polt Péter a közelmúltban zsinórban több olyan ítéletet támadott meg a Kúria előtt, amelyekben a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Polt e perekkel azt kívánta elérni, hogy a Kúria döntéseinek hatására a másodfokú bíróságok a jövőben ne rendeljenek el „könnyű kézzel" új eljárásokat, hanem maguk javítsák ki az első fokú per esetleges hibáit.

A Polt-féle próbaperek közül egyedül a kémperben tartotta jogosnak a Kúria a fellebbviteli bíróság döntését. Portik Tamás, a tescós rablóként elhíresült Süveges Péter és társai ügyében viszont indokolatlannak tartotta az ítélet hatályon kívül helyezését. E két eset kaptán a Kúria leszögezte: a hatályon kívül helyezést csak az ítélet teljes körű megalapozatlansága támaszthatja alá. Minden más esetben csak részleges megalapozatlanságról lehet szó, amelyet a másodfokú bíróságnak kell kiküszöbölnie, a tényállás helyesbítésével, kiegészítésével, vagy akár a bizonyítás felvételével. Részleges megalapozatlanság a Kúria álláspontja szerint nem lehet hatályon kívül helyezési ok.

Biszku Béla az ítélethirdetésen Teknős Miklós / Népszabadság

Emlékeztetőül: Biszku Béla első perében a Fővárosi Ítélőtábla a védő indítványait elfogadva egyebek között azért helyezte hatályon kívül az első fokú döntést, mert indokoltnak látta szakértők kirendelését annak tisztázására, mennyiben adható hitel az MSZMP korabeli dokumentumainak, jegyzőkönyveinek, s hogy a vádlott és társainak különböző döntései eljutottak-e egyáltalán azokhoz, akik végül a salgótarjáni és a Nyugati téri fegyverhasználatra parancsot adtak. Az ítélőtábla döntése után Ibolya Tibor fővárosi főügyész egy interjúban úgy fogalmazott: „A védelem csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból". Az akkor nagy felháborodást kiváltó szavai a Kúria mostani döntésének fényében nem minősíthetők teljességgel megalapozatlannak.