galéria megtekintése

Két ügyben is Poltnak adott igazat a Kúria

4 komment


Fekete Gy. Attila

A kémperben elszenvedett veresége után (abban nem találták törvénysértőnek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését) két győzelmet aratott a Kúria előtt Polt Péter legfőbb ügyész.

A Kúria kedden Portik Tamás és a tescós rablókként elhíresült Süveges Péter és társai ügyében is törvénysértőnek ítélte a Fővárosi Ítélőtábla döntését, amellyel az hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét és új eljárás lefolytatását rendelte el.

A döntésnek a még folyamatban lévő eljárásokra nincs hatása, az ügyészség azonban azt reméli, hogy a Kúria állásfoglalása következtében a jövőben kevesebb per húzódik majd el.

Polt Péter
Polt Péter
Veres Viktor / Népszabadság

 

Portik Tamást 2014 februárjában 11 évre ítélte a Fővárosi Törvényszék, miután bizonyítottnak látta, hogy az ő felbujtására végezték ki 1998 őszén Prisztás Józsefet, akivel Portiknak elszámolási vitája volt. Azonban a Fővárosi Ítélőtábla azzal az indokkal helyezte hatályon kívül a nem jogerős ítéletet, hogy időközben Portik ellen a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantás miatt is vádat emeltek, ezért a két ügyet egy eljárásban kell letárgyalni. Később a törvényszék mégis külön tárgyalta a két ügyet.

A Kúria szerint jogosan. Ugyanis a két bűntényben Portik más-más elkövetőket bujtott fel, az ő személyén kívül semmiféle kapcsolat nincs a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai merénylet között, így nem kell egy perben tárgyalni a két ügyet.

A tescós rablók ügyében 2014 februárjában született elsőfokú ítélet. Nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, rablás és más bűncselekmények miatt mondták ki bűnösnek a banda számos tagját, közülük hármat életfogytig tartó fegyházra ítélték. A Fővárosi ítélőtábla ezt az ítéletet is hatályon kívül helyezte.

A Kúria az eset kapcsán leszögezte: a hatályon kívül helyezést csak az ítélet teljes körű megalapozatlansága támaszthatja alá. Minden más esetben csak részleges megalapozatlanságról lehet szó, amelyet a másodfokú bíróságnak kell kiküszöbölnie, a tényállás helyesbítésével, kiegészítésével, vagy akár a bizonyítás felvételével. Részleges megalapozatlanság a Kúria álláspontja szerint nem lehet hatályon kívül helyezési ok.

A büntetőeljárási törvény értelmében a legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslati kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg. Polt e két esetben azért élt ezzel a lehetőséggel, mert álláspontja szerint a másodfokú bíróságok túlságosan gyakran és túlságosan „könnyű kézzel” helyeznek hatályon kívül olyan elsőfokú ítéleteket, amelyeknél ez nem feltétlenül indokolt. A Kúria egyetértett vele.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető