Neusiedl am See népszerű központja a Fertő tónak, megszokhatták az idegeneket. Nemcsak a turisták egy része külföldi, de a vendéglátóiparban alkalmazottak sem helybeliek. Magyarok takarítják a panziókat, a pincérek, a szakácsok között is sokan Sopron, Győr és Szombathely környékéről érkeztek, de akadnak köztük alföldiek is.
– Elég nagy árulás, hogy magyar ember magyarellenes plakátokat ragaszt ki
– dühöng egy Sopron környékéről átjáró pincér, de a nevét nem adja.
– Már itt is félnek a munkavállalók? – kérdezem a húszas éveinek közepén járó nyurga fiatalembert.
– Van mit féltenünk – feleli. – Itt helyben már szinte minden állás foglalt az alkalmi mezőgazdasági munkák kivételével. Legközelebb talán Salzburg környékén tudnék elhelyezkedni a szakmámban, de onnan képtelenség volna naponta hazajárni.
Burgenland valóban tele van külföldiekkel, ezt úton-útfélen szajkózzák a helybeliek.
– Lassan kinő az alkalmazottakból egy kistulajdonosi réteg, én is ismerek olyan céget, amit szinte észrevétlenül átvettek a románok vagy a törökök – magyarázza egy sétáló férfi a kikötő közelében.
– Ez miért baj a piacgazdaságban? Hiúsági kérdés? – faggatom. A fejét rázza.
– Egy török munkaadó nem vesz fel helybelit, csak a saját fajtáját. Más a munkakultúrájuk, a viselkedésük, lassan az irányításuk alá kerül egész Burgenland – osztja meg az aggodalmait.
– Lassan parkolni sem lehet hétköznaponként az ingázó magyaroktól. Az árokpartokat is elfoglalják, mert a nagyobb áruházak parkolóiba már nem engedik be őket – hallom ugyancsak a kikötőben.
– A magyarok jobbak a törököknél. Nekik legalább nem kell majd mecsetet építenünk
– jegyzi meg cinikusan egy asszony.
A magyar vállalkozónak, aki a Szabadságpárt plakátjait ragasztotta, nem sikerült a nyomára bukkannunk.
– Itt mindent a külföldiek csinálnak, az osztrákok meg learatják a hasznot, közben rühellik az idegeneket – méltatlankodik egy ruhabolti magyar eladólány. Ezzel együtt nem adná fel az állását, lényegesen többet keres, mint amennyit odahaza kapna ezért a munkáért. Nagyjából a négyszeresét.
– Igaz, sok a meló, gyakran a magyar vásárlókkal szenvedünk a legtöbbet, nem értik, hogy nem adhatunk nekik pluszkedvezményt hazafias alapon – mondja.
A kisvárosban több olyan német vezető is letelepedett, akik Magyarországon töltenek be komoly beosztásokat, a nálunk beruházó német cégeknél. Főleg gyerekeik német ajkú iskoláztatása miatt választották az osztrák települést. Ők nem érzik az idegenellenességet, igaz, általában hajnalban indulnak Magyarországra, s éjszaka térnek haza. A politika szívesen korbácsolja fel a burgenlandiak félelmeit. Maga a szociáldemokrata tartományfőnök, Hans Niessl is többször szorgalmazta az ideiglenes határellenőrzés visszaállítását.
A leghangosabb az ügyben a szélsőjobboldali Szabadságpárt, amelyik plakátoltat is a magyar munkavállalók ellen, és szigorú létszámkorlátozást vezetne be. Ettől a határ magyar oldalán rettegnek, hiszen külön ipar alakult ki a Magyarország távolabbi vidékéről érkező, Ausztriába naponta ingázó magyar munkaerő elhelyezésére. Munkásszállók épültek, panziók élnek az ingázókból. Ha korlátoznák a magyar munkavállalók számát, sok vállalkozás menne tönkre Mosonmagyaróváron, Jánossomorján, de még talán Sopronban is.
