„Édesanyám – akit 10 éve ismertem meg – viszont nem egy eltitkolt kapcsolat vagy románc következtében esett teherbe, hanem azért, mert megerőszakolták. Ráadásul nem egy orosz tiszt, hanem magyarul beszélő emberek, csoportosan.”
„Mindezek persze olyan magánjellegű, a legintimebb szférába tartozó titkok, amelyek normál esetben nem tartoznak senki másra a legszűkebb családi körömön kívül. Itt és most azonban kivételt kell tenni a titkosszolgálat és az Index gátlástalan manipulációja miatt, ahol a magánélet szentsége semmit sem számít. Az Indexnek tollba mondott cikk már ezen a ponton megbukott. Egyben példa nélküli, hogy egy titkosszolgálat ennyire pofátlan és aljas módon használjon fel médiumokat, újságírókat. A cikk alátámasztja azon 5 napja tett Facebook-bejegyzésemet, melyben megírtam, hogy családtagjaimat egy újságíró és a hatóságok vegzálják”.
„Természetesen megteszem a jogi lépéseket az Index hazug, manipulatív kijelentései és sugalmazásai miatt, amelyek „véletlenül” ismét egy választási kampány kellős közepén jelentek meg” – zárta közleményét Kovács Béla.
Kovács európai uniós képviselői mentelmi jogának felfüggesztését kevéssel a tavaszi országgyűlési választások előtt kérte a legfőbb ügyész, azzal az indokkal, hogy uniós intézmények elleni kémkedés gyanúsítottjaként hallgatnák ki. Az új Európai Parlament még nem döntött Kovács mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Dezső András, az Index újságírója azonban magánnyomozást indított Kovács rejtélyes és igen sokrétű orosz kapcsolatainak feltérképezésére. Végül is oroszlánrésze volt abban, hogy a szélsőjobboldali párt a leginkább oroszbarát erővé vált Magyarországon. Pedig Kovács a magyar belpolitikában nem sok vizet zavart. Nem nagyon jelent meg a nyilvánosság előtt, rövid életrajza éppen csak a kötelező elemeket tartalmazza, semmi nem utal arra, hogy miért lett ő mégis a Jobbik egyik legbefolyásosabb politikusa. A kémügy kirobbanása óta a sajtóban már jobbára csak KG-Bélaként emlegetett politikus (sajtóértesülések szerint „becenevét” már a Jobbikban megkapta) hátteréről is mind több információ látott napvilágot, s mind kapcsolódott valamilyen formában az orosz titkosszolgálathoz.
Kovács kezdettől tagadta, hogy valaha is bármi köze lett volna az orosz (vagy bármelyik más) titkosszolgálathoz. Nem túl módos családból származó felesége gyanúsan gyakori utazásai a világban azonban felvetették a kérdést: miből utazgatott szerte a világban már huszonévesen Szvetlana Isztosina? Dezső András kutatásai szerint Kovács felesége előbb egy, az atomenergia-iparban érdekelt japán ügynökség munkatársával kötött házasságot, majd 1983-ban, amikor már elvileg négy éve boldog kapcsolatban élt Kováccsal, hozzáment egy osztrák férfihoz, és rajta keresztül osztrák állampolgárságot szerzett.
Dezső megkereste a ma már az Egyesült Államokban élő egykori KGB-ügynököt, Sztaniszlav Levcsenkót, aki szerint a szovjet titkosszolgálat gyakran alkalmazott módszere volt, hogy névházasságok révén juttatta külföldi útlevélhez futárjait, akik titkos információkat, eszközöket vagy éppen pénzt szállítottak. A távollétében halálra ítélt volt KGB-s szerint a „cég” nagy hangsúlyt fektetett az úgynevezett aktív intézkedésekre: a pártokba való beépülésre, szervezetek alapítása, szponzorálása, helyi véleményvezérek, politikusok, gazdasági szereplők befolyásolása, lefizetése, lejáratása, zsarolások. És ezen a ponton kerülhet képbe Kovács Béla.
|
Kovács Béla
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke az Index Kovács Béláról szóló írásával kapcsolatban lapunk kérdésére azt mondta: nem szeretne egy újságcikk alapján elhamarkodott nyilatkozatot tenni, még kevésbé elhamarkodott kezdeményezésekkel élni. Tájékozódik, és nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az ügy a tervezett napirenden szereplő témákon felül szóba kerülhet majd a bizottság csütörtöki ülésén.
Molnár hozzátette, semmiképpen sem szeretné, ha a Kovács-ügy kampánytémává válna, ugyanakkor, ha a cikk állításai igazak, s ezt például a szolgálatok is megerősítik, akkor elkerülhetetlen, hogy a kérdéssel a szakbizottság mélyrehatóan foglalkozzon majd.
