Polt Péter legfőbb ügyész szóvivője május 14-én erősítette meg a Magyar Nemzetnek az újság másnapi számában közölt értesülését, hogy két nappal korábban hivatalos levélben kérte Martin Schulztól, az Európai Parlament elnökétől a Jobbik EP-képviselőjének mentelmi jogának a felfüggesztését. A procedúra akár hónapokig is eltarthat, egyelőre megjósolni sem lehet, mikor tehetik fel az első kérdéseiket az ügyészségi nyomozók Kovács Bélának.
Mivel az ügyészség az ügy titkos voltára hivatkozva eredetileg még azt sem árulta el, hogy ki (melyik hatóság), mikor és milyen bűncselekmény elkövetésének gyanújával jelentette fel Kovácsot, így azt sem lehet tudni, hogy mi történt a feljelentés és a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelem postázása közti majdnem három hónapban. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülését követően több képviselő is elmondta: a zárt ülésen arról tájékoztatták őket a titkosszolgálatok vezetői, hogy Kovács Béla 2009-ben „került a látókörükbe”. Akkor azonban a hazai büntetőjogban még nem létezett az a bűncselekmény, „a kémkedés az uniós intézmények ellen”, amiért februárban az Alkotmányvédelmi Hivatal Kovácsot feljelentette a Központi Nyomozó Főügyészségen. Az uniós intézmények elleni kémkedés címén tehát öt éve még nem figyelhették meg Kovácsot. Pedig megtették.
Forrásaink szerint a jobbikos EP-képviselő akkor került a magyar szolgálatok (előbb a kémelhárításnak, de később a hírszerzésnek is a) látókörébe, amikor 2009-ben tető alá hozta az európai nemzeti, döntően szélsőjobboldali pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét (AENM). Az alapító tagok között volt a francia Nemzeti Front (Front National, FN), a belga Nemzeti Front (Le Front National, FN), az olasz Háromszínű Láng (Movimento Sociale Fiamma Tricolore,MS-FT), a svéd Nemzeti Demokraták (Nationaldemokraterna, ND), valamint a Jobbik. A szövetséghez később csatlakozott a Brit Nemzeti Párt (British National Party, BNP), a spanyol Köztársasági Szociális Mozgalom (Movimiento Social Republicano, MSR), a portugál Nemzeti Újjászületés Pártja (Partido National Renovador, PNR). A szervezet elnöke 2010 és 2013 között a francia Nemzeti Front európai parlamenti képviselője, Bruno Gollnisch volt, majd 2013. december 17-én Kovács Bélát választották meg négy évre e tisztség betöltésére.
Kovácsra részben az európai szélsőjobb egységbe tömörítése miatt figyelt fel a titkosszolgálat, és nem csak a magyar. Az ügyben érintett többi ország titkosszolgálata is árgus szemekkel figyelte az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége útkeresését. A szolgálatok számára már akkor nyilvánvaló volt, azóta a kormányok számára is az, hogy a szélsőséges mozgalmak önálló uniós erővé szervezésének hátterében Oroszország, az orosz titkosszolgálat állhat.
Kovács Béla esetében csak hab volt a tortán, és egy újabb ok a megfigyelésére, hogy rendszeresen tartott konspirált kapcsolatot olyan orosz diplomatákkal, akik közül néhányról még diplomáciai körökben is tudvalévő volt, hogy diplomáciai fedéssel az orosz titkosszolgálatnak dolgoznak. Havonta járt Moszkvában, de a találkozók zömét Budapesten bonyolította.
Kiszivárgott hírek szerint Kovács Béla viselkedése egyértelműen arra utalt az elmúlt években, hogy tisztában van azzal, kinek és milyen munkát (szolgálatot) végez. Váltott kocsikkal, gyakran taxival járt a titkos helyeken bonyolított találkozók helyszínére. A titkosszolgálat emberei rögzítették, ahogy minden autóváltásnál körülnéz, és a titkosszolgálatnál is tanított módszerrel megpróbálja ellenőrizni, hogy követték-e. Az „orosz diplomatákkal” pedig mindig külön e célra fenntartott helyiségekben, ellenőrzött körülmények között beszélt. A helyszínt mindig csak az utolsó pillanatban egyeztették, általában műholdas mobilon vagy olyan internetalapú kommunikációs eszközökkel, amelyeket – azt remélték – a magyar szolgálatok nem tudnak lehallgatni. Számos jel utal arra, hogy tévedtek. Lehetséges, hogy nem a magyar, hanem az ügyben érintett más szolgálatok – bizonyos információmorzsák arra utalnak – Kovács több beszélgetését mégis lehallgatták.
Kovács tagadta, hogy az oroszoknak dolgozott volna, s ha az orosz érdekek szolgálatáról kérdezték, a keleti nyitás előnyeire terelte a szót. Pártelnöke, Vona Gábor pedig már az első perctől arról beszélt, hogy a kormány és a baloldali ellenzék amerikai és EU-s nyomásra összefogott a Jobbik meggyengítésére.
„A Fidesz karaktergyilkos stábjának rá kell kapcsolni” – írta a Kuruc.info, és karaktergyilkosságról beszélt Vona is, aki pártja más meghatározó politikusaival együtt kiáll Kovács mellett. Aligha tehet mást. A nyilvánvalóan a választások elé időzített politikai kampány még akár jól is jöhet a Jobbiknak, ha sikerül feltüzelni a „Csak azért is a Jobbik” jelszóval a híveit. Azt ugyanis még a titkosszolgálatok lehetőségeit és módszereit jól ismerő szakemberek, mint például Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója sem érti, hogy miért nem csapott le a titkosszolgálat Kovácsra. Kémeket nem szoktak feljelenteni, azokat vagy kiszorítják, ellehetetlenítik és futni hagyják, vagy tetten érik és letartóztatják. Földi szerint ezt kellett volna tenni Kováccsal is.
Már ha a kémtevékenység felszámolása volt (lett volna) a cél, és nem a karaktergyilkosság, a Jobbik kilövése az EP-választás előtt, s előkészítése egy, várhatóan a helyhatósági választásokig tartó lejárató kampánynak. A titkosszolgálatok – mint az a nemzetbiztonsági bizottság ülése után a képviselők néhány elejtett mondatából kikövetkeztethető – már jó ideje nemcsak Kovács Béla orosz érdekeltségivel foglalkoznak. Sokkal inkább azt kutatják, hogy vajon miből finanszírozza magát és akcióit a Jobbik. A gyanú ez esetben is az, hogy Oroszországból.
Néhány hónapja a titkosszolgálat olyan információt kapott, hogy iráni befektetők – Törökország közbeiktatásával – egymillió dollárból ipari parkot létesítenének a Jobbik egyik fellegvárának számító kelet-magyarországi városban. Az a terv akkor, állítólag részben a titkosszolgálat „aknamunkájának” köszönhetően meghiúsult.
