Kidobhatunk az ablakon 8-10 milliárdot

A másik két esetben a kezdeményezők azt ígérték, hogy június 3-ig leadják a referendumhoz szükséges legalább kétszázezer aláírást; Kész kérdésében addig lehet gyűjteni, míg a földügyben a határidő később, június 28-án jár le. A Nemzeti Választási Bizottságnak utána hatvan napon belül kell az aláírásokat hitelesítenie, majd van még valamennyi idő jogorvoslat benyújtására is.

De ha a szervezők tartják a június 3-át, s lesz kétszázezer érvényes aláírás, a parlamentnek az őszi ülésszak elején biztosan foglalkoznia kell ezzel a két kérdéssel is. Utána jön a harminc, majd a legalább hetven, illetve a maximum kilencven nap. Ezeket összeadva egyszerűen megállapítható, hogy vagy valamikor december közepén vagy január első felében lehet a második népszavazás.

Mindez egyelőre csak találgatás, hiszen több bizonytalansági tényező akad. Az egyik mindjárt az, hogy a boltbezárásról hozott korábbi törvény hatályon kívül helyezése – tehát a legütősebb kérdés kiesése – után a szocialistáknak, illetve a velük együttműködő szervezeteknek sikerül-e a másik két, közérdeklődésre jóval kevésbé számot tartó történethez kétszázezer támogatót találniuk. Azután felvetődik, hogy nem akarja-e a Fidesz meghekkelni az egészet azzal, hogy a híveit arra biztatja, írjanak nekik mindenütt minél többször alá. A többes aláírás érvénytelen, miközben a szervezők ezt nemigen tudják ellenőrizni, vagyis csak a hitelesítéskor derül ki, ha ez esetleg tömegesen előfordult.

A hatályos szabályozás szerint a kormány a népszavazás elrendeléséig a saját kérdését visszavonhatja. Ezt legkésőbb június elejéig tehetné meg, ám a miniszterelnök igen eltökélt, hogy kvótaügyben referendum kell, ez így valószínűtlen szcenárió. Még közbeszólhat a Kúria is, hiszen az ország az uniós alapszerződések elfogadásával deklarálta: egyes ügyekben lemond a nemzeti hatáskörről, s tudomásul veszi, hogy például a menekültügyi politikáról szóló döntéseket a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján hozzák meg.

Kidobott pénz lehet a népszavazásra fordított összeg Reviczky Zsolt / Népszabadság

Elvileg az sem kizárt, hogy a legfőbb bírói fórum kimondja: a kezdeményezés az alaptörvény szerint tiltott tárgyba ütközik, mert nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségek teljesítésére vonatkozik. Túl nagy esélye ennek sincs. Ha tehát minden a feltételezéseink és a kezdeményezők szándékai szerint alakul, két referendum lesz – egyenként négy-ötmilliárdért.

Félő azonban, hogy ez kidobott pénz. Egyrészt azért, mert az uniót egy magyarországi népszavazás – illetve az annak alapján esetleg megszülető hazai törvény – semmire nem kötelezi, és aki mást állít, nemzetközi jogászok szerint egyszerűen hazudik. Másfelől korántsem bizonyos, hogy a kvótareferendum érvényes lesz – főleg, hogy nincsenek menekültek –, mert a részvételi arány még az ország EU-, illetve NATO-tagságáról szóló népszavazáson sem érte el az ötven százalékot. A Fidesz által elfogadott törvény szerint e nélkül viszont érvénytelen a szavazás.

Mellesleg ugyanez igaz a másik két kérdésre is. Borítékolható, hogy azokkal sem lehet – a határon túli választásra jogosultakkal együtt – több mint négymillió embert az urnákhoz szólítani. Az sem közömbös, hogy a parlament trükközhet: kiírhatja a referendumot például ezüst- vagy aranyvasárnapra – ezt semmi nem tiltja –, és akkor megnézheti magát az MSZP. Más kérdés, hogy egy eredménytelen népszavazás is lehet politikai szempontból sikeres az ellenzék számára, ha a résztvevők többsége mellettük voksol.