galéria megtekintése

Juhász Péter: a nulláról kell kezdeni

42 komment


Bita Dániel

Juhász Péter, az Együtt társelnöke szerint most legalább két évig nem arról kell beszélnie az ellenzéknek, hogyan lesz kormányváltás és ki lesz a miniszterelnök-jelölt. Be kell épülniük a társadalomba, amire egy felülről szervezett párt nem képes, ezért majdnem nulláról kell kezdeni.

Juhász Péter
M. Schmidt János / Népszabadság

- Félidőben úgy tűnt, hogy az Orbán-kormánynak erős civil ellenzéke van. A Milla-tüntetéseken tízezrek voltak, a Szolidaritás mozgalom nem csak az egykori rendvédelmi dolgozókat képviselte, a Hallgatói Hálózat föllépett a kormány felsőoktatási politikája ellen. Előbbi kettő és a tiltakozásokat szervező hallgatók egy része is Bajnai Gordon pártjában kötött ki. A társadalmi támogatottságból mégsem lett politikai erő. Miért?

- Az lett, az összefogás előtt 6-9 százalékra is mérték a pártunkat. A Millában egyébként azt mondtuk, a civileknek megrendelőként kell fellépniük, a pártoknak pedig figyelniük kell a véleményükre. A választási eredményből látszik, hogy nem a megrendelést teljesítettük. Az is hozzátartozik, hogy a Millából nem mindenki lett az Együtt tagja, azt akartuk, hogy maradjon egy civil ág, amely megrendeléseket ad és ellenőriz bennünket. Ez a civil aktivitás végül nem valósult meg, szerintem nem elvi, hanem gyakorlati okból. Azt is észre kell venni, hogy ha egy tüntetésen sokan kiabálják, hogy „Orbán, takarodj!”, az még nem megrendelés. A kérdés az volt, hogy ezeket a csoportokat és a közös akaratot hogyan lehet politikai erővé alakítani. Tettünk erre egy kísérletet, ami végül valóban nem lett sikeres. Részben mert rossz stratégiai döntéseket hoztunk, részben mert tapasztalatlanok voltunk, és az időhiány is nagy hátrány volt. Nem voltunk összeszokott csapat, az Együtt nem alulról szerveződött, három szervezet állt össze. Nem volt közös identitás még a mi pártszövetségünkön belül sem, nem definiáltuk megfelelően, hogy mitől vagyunk korszakváltók. Ezért tartom stratégiai hibának, hogy a megalakulásunk után azonnal elkezdtünk megállapodásra törekedni az MSZP-vel, ráadásul egy olyan közjogi egyeztetésen, ahol Bárándy Péter és Bárándy Gergely tárgyalt egymással. Ennek semmi értelme, se politikai, se jogi hozadéka nem volt. És ezután is azzal voltunk elfoglalva, hogy milyen a viszonyunk a szocialistákkal, mikor ülünk le velük. Ahelyett, hogy megmutattuk volna a saját karakterünket. Így aztán úgy ismertek meg minket a választók, hogy mi vagyunk, akik valamiről folyton egyeztetnek az MSZP-vel. Erről szólt egy évünk, idővel a közvéleményt se érdekelte semmi más, és ez vezetett végül a teljes összefogáshoz, aminek így közösen végképp semmilyen ajánlata nem volt a választóknak. Azért merem ezt mondani, mert akkor is ezt mondtam.

 

- De lehet-e elölről kezdeni, főleg úgy, hogy az Együtt-PM mégiscsak azért menekült az összefogásba, mert egyre inkább úgy tűnt, hogy egyedül nem jut be a parlamentbe?

- Majdnem nulláról kell kezdeni. Először az identitásunkat kell közérthetően meghatározni, arra lehet építkezni. Fontos, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben és az önkormányzatokban, de enélkül nem fog menni. Szerintem megtettük az első lépéseket, amelyek az újrakezdéshez szükségesek, a választás után lemondott az elnökség, dolgozunk az új alapszabályon, hogy alulról építsük fel a pártot.

"Úgy ismertek meg minket a választók, hogy mi vagyunk, akik valamiről folyton egyeztetnek az MSZP-vel"
M. Schmidt János / Népszabadság

- Pártpolitikusként képzeli el a jövőjét?

- Alapvetően igen. Korábban jogvédőként, érdekképviselőként is politikusnak tartottam magam, és talán nem is volna lehetetlen visszamennem mondjuk egy civil szervezethez, de komoly problémának tartom, hogy nagyon sokan nem hajlandók részt venni a pártpolitikában, a nevüket adni, akár korábbi egzisztenciájukat otthagyva tenni a közösségért, miközben számon kérik, hogy csak régi arcok vannak a politikában. Egyébként nem hiszem, hogy alig több mint egy év után föl kellene adnom. De arról még nem döntöttem, hogy indulok-e pozícióért a júniusi tisztújításon.

- Mit jelent, hogy a nulláról kezdené?

- A pártunk nincs beépülve a társadalomba. A Jobbik előnye, hogy szisztematikusan foglalkozott ezzel, majdnem tíz éven keresztül. Ez gyakorlati értelemben minta kell, hogy legyen, még ha a politikájuk taszító is minden demokratának.

 A szocialisták akadályozták, hogy a Rogán-ügy, és például az óbudai fideszes Menczer Erzsébet lakásügye, megjelenjen a nem kormányoldali sajtóban.

- Mint akár az elmúlt években tapasztalt tiltakozáskultúrával szemben? Mert a demokratikus ellenzék tüntetéseket, látványos tiltakozó akciókat tartott ugyan az elmúlt években, de szinte mindig valami ellen.

- Feltétlenül. Civil tüntetésekre persze szükség van, jó, ha az emberek elmondják: nem akarják, hogy beépítsék a Városligetet. De egy pártnak nem ez a feladata, hanem az, hogy alternatívát nyújtson. Ezért fontos, hogy minél többen politizáljanak, a szó tág értelmében: képviseljék a saját érdekeiket vagy a közösségét. Ehhez képest most még a választási eredmény is mellékes. Nem gondolom, hogy jó darabig arról kellene beszélnünk, hogy hogyan lesz 2018-ban kormányváltás, hogy ki legyen a miniszterelnök. Előbb egy normális országot kell kitalálni, ügyeket felkarolni, keresni az együttműködés lehetőségét másokkal. Megérteni, hogy a szegényeken nem az segít, ha elmegyünk értük tüntetni, és kiállunk azért, hogy ne fagyjanak meg. Lehet az is fontos, hogy felhívjuk a figyelmet. De fontosabb, hogy kiutat találjunk, megoldásokat. Civilek meg tudják mutatni a lehetőségeket, például, ha mezőgazdasági és papírhulladékból biobrikettet gyártanak minél több faluban. Legyen egy ilyen mozgalom! Van rá példa, minimális befektetés. Vagy ha támogatót találnak ahhoz, hogy minél több településen legyen wifi, mert a leszakadás egyik oka az információhiány, az elszigeteltség. Ezeket a kezdeményezéseket kell felkarolniuk a pártoknak, ezekhez alkalmazkodva kell politizálniuk, segítve a civilek tevékenységét.

- A baloldal egyik fő választási ígérete az volt, hogy ha kormányra jut, felszámolja a gyermekéhezést. De talán az lenne a jó, ha a jobboldali kormány alatt sem éheznének gyerekek. Hogy az ellenzék ezért tett-e valamit, arra nem esküdnék meg. Pedig talán van más lehetőség, mint hogy politikusok nagyobb médiakíséret mellett levest merjenek.

- Nekem történetesen van egy nonprofit kft.-m, amely az elmúlt egy évben tizenötször osztott ételt rászorulóknak Borsodban. De ez tényleg személyes ügy, nem kötődik párthoz, és azt sem hiszem, hogy mindenkinek adományt kellene gyűjtenie. Jó, ha vannak egy mozgalomban, akik önkéntesként, heti pár órában angolra tanítanak gyerekeket, segítenek megszervezni egy koncertet, levinni egy színházi előadást olyan településekre, ahol húsz éve nem járt együttes vagy színtársulat, hogy az ott élőknek legyen egy közös élményük. Innen lehet elindulni, ezekkel a kezdeményezésekkel lehet beépülni a társadalomba. És kell egy párt, amelyik képviseli ezeket az erőfeszítéseket. Így lehet ebből idővel politikai képviselet is, nyilván úgy, hogy közben megbeszéljük a helyi ügyeket, problémákat. Ha van ezer ember egy mozgalomban, akik ilyen ügyekben tevőlegesen segítenek, biztos, hogy lesz köztük tíz, aki hitelesen képviselheti az embereket. Sokkal hitelesebben, mintha felülről keresnénk tízet, ahogy eddig csináltuk. Én erre hajtok most legalább két évig. De lehet, hogy ez nem kétéves munka, hanem eltart hat vagy nyolc évig.

"Biztos, hogy önállóan nevezünk meg főpolgármester-jelöltet. A többit meglátjuk május 25. után."

- Van rá modell?

- Hogy politikai modell van-e, azt nem tudom. De a legtöbb dolgot, amit mondtam, civilként kipróbáltuk. Tudjuk, hogy kell jogsegélyszolgálatot fenntartani, ha egy ügyvéd vállalja, hogy heti két órában, akár Skype-on fogadóórát tart azoknak, akiket kirúgtak a munkahelyükről. De ugyanígy van modell a biobrikettgyártásra, kultúraközvetítésre is.

- Pótolja mindez a víziót, amit hiányolt a baloldal kampányából?

- Nem, és kell is jövőkép, amiből levezethetjük a stratégiánkat, az akcióinkat, a mindennapi cselekvéseket.

- Az öné mi?

- A szlogen szintjén az, hogy minél előbb eurót Magyarországra. Szerintem ebben sok minden benne van: az, hogy nem kell félnünk attól, hogy a kormány bedönti a forintot és az is, hogy stabilan Európához tartozunk, véletlenül sem Oroszországhoz, hogy egy olyan közösség része vagyunk, amelyben fontos a jogegyenlőség és az esélyek kiegyenlítése is.

- A pártjában mit szóltak az ötleteihez? Bajnai fog biobrikettezni?

- Nem az a politikusok dolga, de még nem beszéltük ezt végig. Sokakkal ötleteltem, és nem állok meg a párt határainál, viszont csak a nyári tisztújítás után dől el, hogy merre megy tovább az Együtt, milyen vezetés áll fel. Azt mondtam el, ami a fejemben van, amerre menni akarok. De a pártban akkor kell ezzel előállnom, ha megvan az új vezetőség és az új alapszabály, amely demokratizálja a működésünket, kinyitja a kapukat. Fontos az EP-választás, azután értékelni kell az eredményt, és van feladatom az önkormányzati választási felkészülésben is, felelőse vagyok a budapesti jelöltállításnak, programalkotásnak és kampánynak. Van munka ezzel is bőven őszig.

- Hol tartanak?

"Megtettük az első lépéseket, amelyek az újrakezdéshez szükségesek"
M. Schmidt János / Népszabadság

- Biztos, hogy önállóan nevezünk meg főpolgármester-jelöltet. A többit meglátjuk május 25. után. Önálló listát akarunk állítani Budapesten, ehhez a kerületek legalább felében önálló kompenzációs lista kell, amihez az, hogy az adott kerületben lévő körzetek minimum felében saját jelöltet állítsunk. Egy részük már megvan, és keressük az együttműködés lehetőségét a többi demokratikus párttal a kerületekben.

- Igaz, hogy Rogán Antal lakásügyében egyelőre csak ön ellen nyomoznak?

- Úgy tűnik. A napokban volt egy békéltető tárgyalásom Puskás András V. kerületi alpolgármesterrel, aki feljelentett rágalmazásért. Annyiban igaza volt, hogy azt mondtam, élettársa van, pedig nős. De egyébként nem tudtam tőle bocsánatot kérni, ahhoz az kellene, hogy elmagyarázza, hogy jön ki a jövedelméből az a vagyon, amit felhalmozott, közte egy majdnem 200 millió forint értékű lakás abban a luxuslakóparkban, ahol Rogán is él, illetve hogy hogyan törleszt mellette 76 millió forint magántartozást valakinek. Nyíltan fenyegetnek ezekkel a lépésekkel, de nem könnyű eltántorítani, szerintem ők is tudják. Rogán-ügyben pedig naponta jönnek újabb információk, dolgozunk rajta, hogy minél többet közülük bizonyítani tudjunk.

- A napokban több helyen írtak arról, hogy Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnök (aki az interjú elkészülte után lemondott erről a tisztségéről – a szerk.) próbálta kisebbíteni a Rogán-ügyet. Molnár cáfolja ezt. Ön mit tapasztalt?

- Azt, hogy a szocialisták akadályozták, hogy ez az ügy, és nem csak ez, hanem például az óbudai fideszes Menczer Erzsébet lakásügye, megjelenjen a nem kormányoldali sajtóban. Nem tudom alátámasztani, hogy Molnár Zsolt állt a háttérben, de elhiszem újságíróknak, akik panaszkodtak, hogy leállították őket. Molnárral csak egyszer, egy ötpárti egyeztetés után beszéltem erről. Ironikusan médiasztárnak nevezett, amiért sokat szerepeltem a Rogán-üggyel. Mondtam neki, hogy jöjjön, álljon ki mellém, amúgy is furcsa, hogy az MSZP budapesti elnöke és a belvárosi polgármesterjelölt sem hajtja Rogán megmagyarázhatatlan gazdagodásának ügyét. Azt válaszolta, hogy nem akar, mert nem ért egyet azzal, hogy már „Rogán gyerekeire is rámegyünk”. Pedig nem a gyerekeiről beszéltem, hanem arról, hogy számtalan egyéb kiadása mellett honnan van havi 300 ezer forintja magánóvodára. Ez után nyilvánvalóvá vált, hogy a következő hasonló ügyben nem tőle kérünk segítséget. Eltökélt vagyok – bár talán nem megszállottan –, hogy ezt az ügyet végigvigyem.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.