A régóta remélt elvitelt több hazai és külföldi szervezet összehangolt munkája előzte meg. A sérült fűtőelemek betokozása szigorú biztonsági hatósági engedélyezés és ellenőrzés, valamint jelentős nemzetközi felügyelet mellett zajlott. Ez ügyben az Országos Atomenergia Hivatal egyeztetett az ukrán és az orosz nukleáris hatósággal, részt vett a nukleáris anyag exportjának engedélyezésében, beszerezte a szükséges kormánygaranciákat.
|
Üzemanyag-kazetták a paksi atomerőműben Móricz-Sabján Simon |
Azt is ellenőrizte, hogy a szállítókonténer alkalmas-e a biztonságos szállításra: a konténerből ugyanis nem kerülhet ki radioaktív anyag, nem indulhat el a láncreakció, ugyanakkor el kell vezetnie a kiégett nukleáris üzemanyagban fejlődő hőt, és mindezt nemcsak normál állapotban, hanem feltételezett baleseti helyzetben is. A tokozott kazettákat vasúton vitték a nukleáris fűtőanyag feldolgozását végző üzembe. Információink szerint a szállítás és a feldolgozás költségeit a magyar fél állja.
Alekszandr Dorofejev, az orosz állami atomenergetikai cég irodavezetője az idén júniusi moszkvai Atomexpón nyilatkozta az MTI-nek, hogy „a sérült fűtőelemek Oroszországba szállítása teljesen logikus, hiszen a Majak (az atomhulladékok tárolását és újrahasznosítását is végző szibériai üzem) működik, és nem helyes a sérült fűtőelemeket a medencékben hagyni, fenntartva így a potenciális veszélyt. El kell szállítani és fel kell dolgozni őket az újrahasznosításhoz.” Az orosz szakember szerint a reaktor állása, az üzemzavar elhárítása, az ideiglenes tárolás, az elszállítás igen sokba került a paksi atomerőműnek. Megfogalmazása szerint az orosz technológiai eljárás megsértése „jó lecke volt”.
Az egész ügy 2003 áprilisában kezdődött, amikor a paksi kettes blokkban a francia–német Framatome által gyártott tisztítótartályban tervezési hiba miatt leállt a fűtőelemek hűtése, emiatt a kazetták túlhevültek, megsérültek, majd radioaktív gázok szivárogtak ki. Az esemény miatt több vezetőt leváltottak vagy alacsonyabb beosztásba helyeztek, az első számú vezető, Kocsis István vezérigazgató azonban posztján maradt. Hamarosan eldőlt, hogy a tisztítótartályt gyártó cég helyett az orosz TVEL távolíthatja el a megrongálódott fűtőelemeket.
Az orosz fűtőanyag-szállító cég 4millió 550 ezer dollárért – akkori áron mintegy egymilliárd forintért – vállalta a sérült fűtőelemek biztonságos elhelyezését. A történethez tartozik, hogy 2003 végén a Paksi Atomerőmű Rt. peren kívül megegyezett kártérítési igényéről a Framatome céggel és az erőművet biztosító konzorciummal, az Atompoollal. Értesülésünk szerint legalább 10-12milliárd forintot kapott az erőmű, ami azonban messze nem fedezte a blokk állása miatti bevételkiesést. Az üzemzavar következményeinek elhárítására a felkészülés majdnem három évig tartott, de azt követően meglehetősen gyorsan ki tudták emelni a sérült fűtőelemeket. A harminc fűtőelem eltávolítása az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyásával 2006. október 15-én kezdődött meg, és 2007 januárjában fejeződött be a betokozás.
Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója tegnap azt mondta, hogy az üzemanyag-ellátás szempontjából indokolt több szállítási mód és útvonal kialakítása, a lehetőségeknek nincs biztonsági akadályuk. A friss üzemanyag légi úton szállítható, a paksihoz hasonló VVER-reaktorokat üzemel tető országok közül több él ezzel a lehetőséggel. Az atomerőműben jelenleg két évre elegendő üzemanyag van, Paksra évente háromszor szállítanak fűtőelemeket.