Az Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István bahreini útját és tárgyalásait menedzselő, a kötvényértékesítésben szerepet vállaló Garamvölgyi találóan foglalta össze, hogyan megy szembe saját érdekeivel a magyar állam csak azért, hogy minél több EU-n kívüli polgárt vegyen rá a vásárlásra. A különféle nemzetközi szervezetek adatait összevetve arra jutottunk, hogy kormányunk a legmegengedőbb Európában, ha pénzes bevándorlókról van szó. Egy a letelepedési üzletben érdekelt, névtelenséget kérő szakember a Népszabadságnak azt mondta, nálunk olyan egyszerű letelepedési engedélyhez jutni, hogy Magyarországnak az EU-ban jelenleg nincs is komoly vetélytársa. Márpedig az engedély birtokában szabadon lehet utazni a schengeni határokon belül, aki a magyar kötvényt megvette, már nem fog érdeklődni egy másik letelepedési program iránt.
Az Európai Unió hét országában működik szabályozott letelepedési program. Négy állam elvárja a jelentkezőktől, hogy ingatlant vegyenek. Spanyolország és Portugália azt is kiköti, hogy ez nem lehet 500 ezer eurónál (155 millió forintnál) olcsóbb. Cipruson az ingatlanvásárlás minimumösszege 300 ezer euró, Görögország a legengedékenyebb, megelégszik 250 ezer euróval. A befektetéssel tehát jól jár az adó- és illetékbevételek révén az állam és jól járnak a lakást eladó polgárok, vállalkozók.
|
A közvetítő cégek közül egyedül az Arton Capital székhelye van Magyarországon
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az Egyesült Királyság és Málta – Magyarországhoz hasonlóan – államkötvény vásárlását írja elő, de mindkét ország olyan pluszfeltételek teljesítését követeli, amelyek idehaza nincsenek. Először is London nagyon drágán méri a kötvényt: kétmillió fontot (728 millió forintot) kér érte. Másrészt kiköti, hogy ezt csakis olyan pénzintézetnél lehet lekötni, amely nincs feketelistán. A máltai letelepedési kötvény csak 250 ezer euróba kerül, de ezenfelül évi 10 ezer euróért ingatlant kell bérelni a szigetországban, illetve be kell fizetni 30 ezer eurót az államkasszába, ami nem jár vissza. Lényeges, hogy mindkét ország a piaci kamatokhoz köti a letelepedési állampapír hozamait. Ezzel szemben Magyarország garantálja a kétszázalékos kamatot a közvetítő cégeknek, amelyek egy kivételével mind adóparadicsomokban vannak bejegyezve. A garantált kamatminimum miatt a magyar költségvetés 2014 júniusa óta a piaci hozamok meredek esése folytán bukik, eddig 5,3 milliárd forintot fizetett rá a kötvénybizniszre.
A legtöbb országban egyébként nincsenek kijelölt közvetítők. Az egyik kivétel Málta, ahol ki kell váltani a koncessziót, de ehhez a pályázatban részletesen ismertetni kell, hogyan akarja a cég reklámozni a letelepedési programot, továbbá fel kell mutatni egy 50 ezer eurós bankgaranciát, amit lehívhat az állam. Idehaza nem volt versenyeztetés, ahogy azt az egyik cég vezetője, Raj Rafael tavaly a Magyar Nemzetnek elismerte, mindössze egy e-mail cím volt megadva, ahova beküldte a jelentkezését.
A parlament gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítők a program 2013-as indulása óta több mint 32 milliárd forintot kerestek csak a kamatokon, erre jön rá a vásárlóktól kötvényenként beszedett 45-60 ezer eurónyi (13,9–18,6 millió forint) egyszeri díj. Azaz a magyar programmal mindenki jól jár, kivéve az adófizetőket. Ráadásul az elmúlt években a programba becsatlakozó hét cégből háromnak visszavonták az engedélyét, a legnagyobb hasznot pedig az a három vállalkozás hajtotta, amelyeknek közvetve van némi kötődésük a miniszterelnöki főtanácsadóhoz, Habony Árpádhoz.
A Nemzetközi Valutaalap 2015 végén megjelent elemzése szerint Franciaország, Írország, Litvánia és Bulgária is ad letelepedési engedélyt befektetőknek. Csakhogy ezek rendszerint bonyolult konstrukciók: például elvárás a cégalapítás vagy a kockázatitőke-befektetés. Franciaország 10 millió euró (3,1 milliárd forint) befektetését várja el a jelentkezőktől, Írország pedig kikötötte, hogy a kötvények után nem jár kamat, de ha valaki drágállja az egymilliós kötvényt, kiválhatja 500 ezer eurónyi jótékonykodással, ez persze nem jár vissza.
A Migration Policy Institute 2013-as tanulmánya szerint az utóbbi években futott fel a pénzért adott letelepedési engedélyek piaca. Az intézet megjegyzi: még a bevándorlást mindig is korlátozó Egyesült Államokban is megduplázódott az így kiadott vízumok száma. A Világgazdasági Fórum elemzésében figyelmeztet: a letelepedési biznisz az átláthatóság hiánya miatt világszinten komoly biztonsági kockázatot jelent.
