A BKK által felvázolt jövő mindenesetre impozáns. Ebben többek között szerepel a kisföldalatti felújítása és meghosszabbítása, az M2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése, az M3-as vonal rekonstrukciója, az 1-es villamos meghosszabbítása, a fogaskerekű felújítása és a trolibuszhálózat fejlesztése.
A BKK tájékoztatása szerint ezek többségére elkészültek a megvalósíthatósági tanulmányok, néhány esetben tanulmánytervek és engedélyezési munkarészek is. Sőt az új uniós követelményeknek megfelelően stratégiai környezeti vizsgálatok is készültek a tervek mellé.
A terv középpontjában az átszállásmentes kötöttpályás kapcsolatok kétszeresére emelése áll, amely a különféle metró-, villamos- és HÉV-vonalak meghosszabbítása és összekötése révén valósulhatna meg.
A fő cél ugyanis az autósok átszoktatása a közösségi közlekedésre, márpedig a BKK meggyőződéssel vallja, hogy nagy vonzerő, ha utazás közben nem kell folyvást járművet váltani, megállókban ácsorogni. Különösen a külvárosból és az agglomerációból érkezőknek fontos ez, akiket a közlekedési szakemberek szerint a korszerű, a belvárost átszállás nélkül elérő, nagy kapacitású elővárosi vonalakkal lehet rábírni a váltásra.
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A közösségi közlekedés csak jelentős beruházásokkal tehető versenyképessé. Így a BKK a Normafától a Széll Kálmán térig nyújtaná a fogaskerekű pályáját, kivezetné Káposztásmegyerig az M3-as metrót. A csepeli HÉV egyik végpontját az Erdősor utcáig tolnák ki, a másikat az Astoriáig. Ráadásul közben becsatlakozna a ráckevei HÉV is, amelynek pesterzsébeti szakasza új alagútban közlekedne.
A Rákóczi hídnál épülne meg a Danubius vasútállomás, amely összekötné az új metróvonalat, az 1-es villamost és a vasutat is. A kisföldalatti a Duna-parttól egészen a Kassai térig érne, a 3-as villamos Rákosrendezőn keresztül Angyalföldre járna. Ezenfelül új Duna-hidak, kerékpáros utak épülnének, a gyalogos aluljárókat korszerűsítenék, illetve felszíni átkelési lehetőségekkel váltanák ki.
Az új vonalakon javarészben új járművek közlekednének. A terv készítői a jelenlegi 25-ről 15 évre csökkentenék a közösségi közlekedésben használt járművek átlagéletkorát. Ha lehet, újakat vásárolnának, a még működőképes régieket pedig utasbaráttá tennék. Fontosnak tartják, hogy 2020-ra az összes busz, a villamosok fele, valamint a HÉV-ek egyharmada akadálymentesített legyen.
A kérdés, hogy mennyi valósulhat meg ebből. Mennyibe kerülne és honnan jut rá pénz? A tervben erről egy szó sem esik, sőt halvány költségbecslés sem lelhető fel.
Két évvel ezelőtt – akkor még nem Balázs Mór-tervként – azonban már bemutatták e stratégiát. Akkor a városvezetés úgy számolt, hogy a 2014–2020 közötti közlekedésfejlesztési tervek megvalósításához 800 milliárd forintra lenne szükség, amelynek döntő részét uniós forrásokból nyernék. A projekttervek éppen a támogatások elnyerése érdekében készültek.
Csakhogy a kormány – bár két éve 3 milliárdot adott az előkészítő munkára – egyelőre nem támogatja a fővárosi beruházásokat, igaz, az unió már jelezte: Budapest nem zárható ki.
A Fidesz főpolgármester-jelöltjévé választott Tarlós István egyelőre nem nyilvánított véleményt a kormány álláspontjáról.
