Felesleges felgyújtani a zárkát

Az a figyelmeztetés sem állja meg a helyét, hogy a ki nem fizetett tartási költséget az érintett számlalapján tartozásként fogják nyilvántartani. Ha ugyanis valaki önhibáján kívül nem dolgozik, rabtartás címén nem lehet levonni a napi 450 forintot. Úgy tudjuk, a letéti pénzhez is csak akkor nyúlnak hozzá, ha valaki szokatlanul nagy, havi több tízezres támogatásban részesül, a tavaly decemberig felhalmozott összeg esetében pedig mindenkit nyilatkoztatni kell, hogy annak mi legyen a sorsa. Tehát senki nem várja el, hogy a rokonok finanszírozzák a rabtartást.

Egyébként a börtönökben a szabad élethez képest egészen mások a viszonyok, hiszen az alapmunkadíj a mindenkori minimálbér harmada, tehát az idén 33 850 forint. A rabtartásra ebből lejön 13 és fél ezer, s a szabadulás idejére is kötelező tartalékot képezni, tehát egy napi nyolc órában dolgozó elítélt havonta szerencsés esetben nagyjából legfeljebb 18 ezer forinttal gazdálkodhat. Igaz, a lakhatásról és az élelmezésről nem neki kell gondoskodnia, sok minden másért viszont fizetni kell.

A büntetés-végrehajtási törvény szerint bizonyos többletszolgáltatásoknak – ilyen a konditerem, a hűtőszekrény vagy a vízmelegítő – díja van. Például konditermet az elítéltek havi nyolcszáz forintért használhatnak. De pénzbe kerül a jogszabályok szerint térítéshez kötött egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, valamint a levelezés és a telefonálás – akkor is, ha a fogvatartott az ügyvédjét hívja.

Gond van a falragasszal

Az sincs ingyen, amikor az elítélt nem jelentkezik önként, hanem elő kell állítani, mert a költségeket fedeznie kell. Temetésre sem lehet ingyen menni: aki csak őrök jelenlétében róhatja le a kegyeletét, annak kiszámlázzák a költségeket. „Az elítélt köteles a saját ruházata mosatásának, tisztíttatásának díját és a tisztálkodási felszerelés költségét megtéríteni” – ezt is előírja a jogszabály. Az előzetes letartóztatottak esetében lehetőséget kell teremteni arra, hogy maguk mossanak, a mosószerről viszont gondoskodniuk kell.

Igen sokba kerülhet, ha a fogvatartott szándékosan követ el rongálást a börtönben vagy a munkahelyén. A zárkát tehát biztosan nem érdemes felgyújtani, mert a helyreállítással kapcsolatos költségeket a szabadulás után is megpróbálják majd behajtani. Ugyanez a helyzet, amikor valaki magában tesz kárt: az ellátásával összefüggésben felmerült kiadásokat fedeznie kell. A hirdetményben jelzett számlalapon ezek a tételek biztosan megjelennek majd, más tartozást viszont nemigen lehet felhalmozni a börtönben.