Ahol a közmunkás is többet keres a polgármesternél
Nagyot buktak a korábbi időszakhoz képest a falusi polgármesterek, mert tavaly ősztől a minimális 270 ezer helyett 150 ezerre csökkent a fizetésük. Egy fideszes képviselő most másodjára terjesztette be javaslatát arra, hogy emeljék a kisközségekben dolgozó településvezetők bérét.
Ismét előterjesztette a polgármesterek fizetésének rendezésére vonatkozó javaslatát a fideszes Boldog István, aki korábban egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisközség, Kétpó polgármestere volt. Az előterjesztés szerint a településvezetői „minimálbér" 224 ezer forint lenne, míg ott, ahol a lakosságszám ötszáz és 1500 közé esik, 373 ezer forint járna. Ez a korábbi ciklushoz képest nem jelentene fizetésemelést, hanem csupán azt eredményezné, hogy kisebb arányban csökkennének a bérek.
Tavaly novemberben már próbálkozott Boldog hasonló javaslattal, de a kormányfő nemet mondott rá. Schiffer András, az LMP társelnöke ugyanis ezzel kapcsolatban azt vetette fel, hogy „lóvá tették" a kistelepüléseket, mert a 2011-ben elfogadott önkormányzati törvény a községi polgármesterek számára a 2014-es helyhatósági választások utáni időszakra jóval kisebb javadalmazást állapított meg. Ezért szerinte sokan – elsősorban független és ellenzéki jelöltek – nem indultak, a fideszesek viszont annál nagyobb számban, mintha sejtették volna, hogy később mégis lesz majd fizetésemelés.
Schiffer azonban tévedett, mert a béremelésre vonatkozó javaslat mögött nem a kormánypárt, hanem az önkormányzati lobbi állt. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) ugyanis már a múlt esztendő első felében felvetette, hogy kezdeni kell valamit a polgármesteri fizetésekkel, mert az új ciklusban az ezer főnél kisebb falvakban akár a felére eshet az illetmény. A bércsökkenés jóval meghaladhatja akár a százezer forintot – figyelmeztettek –, miközben a tízezernél népesebb városokban a polgármesterek a törvénymódosítással jobban jártak.
A korábbi szabályozás szerint a fizetést a köztisztviselői alapilletményhez kötötték, ami évek óta nagyjából 38 ezer forint. Ennek hét-kilencszerese, tehát 270-347 ezer volt a minimális polgármesteri bér. Most a helyettes államtitkár javadalmazása a kiindulási alap – ami körülbelül 750 ezer forint havonta –, és az ötszáz fő alatti falvakban ennek húsz százaléka, tehát 150 ezer forint jár. Egy ezer lakosú községben korábban 328–425 ezer között lehetett a polgármester fizetése, ami körülbelül 300 ezer forintra mérséklődött. A mintegy 3200 magyarországi település több mint felében tehát csökkentek a juttatások.
Egy megyei jogú város vagy kerület első embere viszont már jobban járt: e körben a korábbi legfeljebb 560-670 ezer helyett csaknem 750 ezerre emelkedett az illetmény. A főpolgármester meg egyenesen dőzsölhet, hiszen a nagyjából 640 ezer helyett egymilliót meghaladó miniszteri fizetésre jogosult. Önkormányzati források szerint ez meglehetősen igazságtalan, mert egy nagyvárosban a polgármestert népes apparátus segíti, míg egy kisközségben senki nem áll mögötte, tehát szinte mindennel foglalkoznia kell.
Boldog javaslata szerint tehát most a kistelepülési polgármesterek járnának valamivel jobban. Az ötszáz lelkesnél kisebb falvakban a településvezetőt a 150 ezer helyett 224 ezer forint illetné meg, míg egy ezerfős községben a háromszázezerrel szemben csaknem 374 ezer lenne a fizetés. A korábbiakhoz képest ez is kisebb javadalmazást jelent, de a különbség a jelenlegihez képest jóval kisebb lenne.
Másfelől tény, hogy a településvezető bérét a helyi büdzséből kell előteremteni, ami egy városban tízmilliárdos nagyságrendű is lehet, de egy faluban esetlen csak pár tízmillióból gazdálkodnak. Ennek ellenére ez a helyzet tarthatatlan, mert súlyos bérfeszültséget okoz. Ami különösen akkor igaz, ha valaki társadalmi megbízatású polgármesterként – tehát nem főállásban – tölti be e posztot, mert akkor az egyébként sem túl sok pénznek mindössze a felét kapja, ami egy kisközségben 75 ezer forint. Ekkor pedig már bizonyos, hogy a helyi óvónő, de még egy közmunkás is többet keres a település vezetőjénél.
