galéria megtekintése

A bróker és a külügyér

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 07. számában
jelent meg.

Dr. Bodnár Zoltán

Nehéz a külügyérek élete. Miközben éjt nappallá téve fáradoznak a világbéke megőrzésén, e nemes munkálkodásukat olykor megszakítja az egészen prózai pénzügyekkel való foglalatoskodás kötelessége. Nyomasztó felelősség a reájuk bízott –így az irányításuk alatt álló szervezeteknél lévő – állami vagyonnal való gazdálkodás.Mindig jól jön ilyenkor egy megbízható, kipróbált baráti brókercég, jó referenciákkal, hiszen a Quaestort még Matolcsy minisztersége idején választották ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) részére, amely csak utóbb került a külügyminisztérium felügyelete alá.

A külügyesek munkájuk természetéből adódóan a tárgyalásokon, találkozókon diplomatikusan fogalmaznak, nem feltétlenül tárnak mindent nyíltan tárgyalópartnerük elé, ami, lássuk be, a világbéke megőrzéséért vívott küzdelemben kifejezetten célravezető lehet. Belpolitikai botrányok kezelése esetén azonban más a helyzet, ott célravezetőbb a világos beszéd, mert nemcsak a sánta kutyát érik utol, de a hazug embert is, kiváltképp, ha egy krízishelyzetben a kapkodó kormányzati kommunikáció hazugságáradatában kellene valami hihetőt mondani.

Marabu rajza

 

Szinte percekkel a Quaestor-botrány kirobbanását követően kiderült, hogy a MNKH még időben visszakapta a brókerháznál elhelyezett 3,8 milliárd forintját. A külügyminisztérium első közlése szerint az MNKH vezetői gondos gazdaként elemezték a piaci folyamatokat a Buda-Cash összeomlását követően, és elővigyázatosságból visszakérték a cég pénzét a Quaestortól. Utóbb azonban a dicsőségből Orbán is részt kívánt magának, közölve, ő utasította a minisztériumokat a pénzek kivonására (bár nem emlékszik, hogy pontosan mikor).

Március 5-én, csütörtökön Magyar Levente államtitkár utasítja az MNKH vezetőit, hogy más intézménynél nyissanak értékpapírszámlát, s ott helyezzék el a cég Quaestornál lévő állampapírjait. Az MNKH haladéktalanul árajánlatokat kér több pénzintézettől és az államkincstártól is. Arra azonban már nem marad idejük, hogy kiválasszák az új számlavezetőt, hiszen március 9-én, néhány órával azelőtt, hogy a Quaestor Hrurira öncsődről szóló közleménye megjelent volna, meglepve tapasztalják, hogy folyószámlájukon megjelent 3,8 milliárd forint számlapénz, a brókerháznál tartott állampapírok tőkeértéke. Alig több mint háromhetes tépelődés után az MNKH vezetői arra a döntésre jutottak, hogy mivel így elestek az állampapírokon fölhalmozódott aktuális kamattól, feljelentést tesznek a Quaestor ismeretlen alkalmazottja ellen hűtlen kezelés bűncselekménye miatt.

De vajon mi késztethet egy brókert arra, hogy szándékosan és tudatosan elkövesse a hűtlen kezelés bűncselekményét? Esetleg a sikkasztásét?

A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint akit idegen dolog kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, bűncselekményt követ el. Az elveszett kamat kétségtelenül vagyoni hátrány az MNKH-nak. Fölöttébb szokatlan dolog az értékapírpiacon, hogy egy brókerház ügyintézője úgy dönt, pénzzé teszi az ügyfél értékpapírszámláján lévő állampapírt, s az így kapott pénzt elutalja az ügyfél banki folyószámlájára.

Másként viszont aligha történhetett a dolog, hiszen sem a minisztérium, sem az MNKH nem cáfolta azt az állítást, hogy a Kereskedőház arra jogosult képviselője sem március 9-én, sem azt megelőzően nem adott sem a szerződés szerinti szabályos formában, sem szabálytalanul utasítást a brókercégnek az értékpapírszámla megszüntetésére és az ott lévő állampapírok eladására. Nem szólva arról, hogy a Quaestor már a megelőző napokban is csak úgy fogadta az ügyfelek számlamegszüntetésre, „pénzkivételre” szóló megbízásait, hogy azokat többnapos, akár többhetes határidőre vállalta.

De vajon mi késztethet egy brókert arra, hogy szándékosan és tudatosan elkövesse a hűtlen kezelés bűncselekményét? Esetleg a sikkasztásét, végtére is itt a bróker a rábízott idegen dologgal, azaz az MNKH állampapírjaival sajátjaként rendelkezett, nem lévén sem szabályos, sem szabálytalan megbízása a rendelkezni egyedül jogosult ügyféltől. Sajtóhírek szerint Benkő Szilárd, a külügyminiszter kabinetjének koordinátora telefonon „tájékoztatta” március 9-én – nyilvánvalóan még az átutalást és persze az öncsőd bejelentését megelőzően – a Quaestort arról, hogy a minisztérium és az MNKH még azon a héten hivatalos intézkedést tesz az ott vezetett számlák megszüntetésére.

Ha a bróker mégsem saját elhatározására, hirtelen felindulásból, esetleg alkoholos befolyásoltság alatt szüntette meg a számlát, és követte el a hűtlen kezelés vagy a sikkasztás bűncselekményét, hanem abban szerepe volt Benkő Szilárd telefonjának, akkor bizony ezt a bűncselekményt a bróker nem egyedüli tettesként követte el, hanem társtettessel, aki felbujtóként volt részese a bűnelkövetésnek. Ha pedig a telefonos „tájékoztatás” kifejezetten hivatalos jellegű és határozott volt, akkor a külügyi koordinátornál szóba jöhet egy másik bűncselekmény, a hivatali visszaélés is.

Mindezek hivatalból üldözendő köztörvényes bűncselekmények, az MNKH pedig feljelentést tett. A Quaestor-ügy a maga teljességében persze rendkívül bonyolult, de Ibolya főügyész úr örömére ez a szál könnyen, gyorsan kibogozható, csupán néhány tanút, esetleg potenciális gyanúsítottat kell kihallgatnia, ha bokros teendői mellett tud némi időt szakítani erre is.

A szerző a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusa

*

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.