galéria megtekintése

Feltuningolják a Gripeneket

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 29. számában
jelent meg.


Kapitány Szabó Attila
Népszabadság

Csaknem hárommilliárd forint jut a hazai vadászgépek felfegyverzésére.

Ha harc, hát legyen harc: folytatódik a Gripenek fokozatos felfegyverzése és felkészítése az éles bevetésekre. A Magyar Honvédség május elején 2,8 milliárd forintos keretet kapott 14 vadászbombázója bevethetőségének fokozására. A cél a közvetlen légi támogatás képességének fejlesztése, amelyre 2016-ban a visegrádi országok (V4) EU Harccsoportjában feltétlenül szükségük lesz a magyar pilótáknak és gépeiknek. Arra alighanem sokan kíváncsiak lennének, hogy az idei költségvetésben átcsoportosított 1,16 milliárd, illetve a jövő évi tervezésnél számításba veendő 1,7 milliárd forintot pontosan mire is költik. A légierő részletes beszerzési tervei azonban titkosak. Nagyot mindenesetre a repülősök aligha álmodhatnak, a milliárdos keretből legfeljebb néhány rakétára futja.

A tizennégy tagú Gripen-flotta már tízezernél is több órát repült
A tizennégy tagú Gripen-flotta már tízezernél is több órát repült
Kurucz Árpád

Fegyverek ide vagy oda, ha más nem is, a katonai vezetők biztosan tudják, mit kell érteni a „honvédség közvetlen légi támogatási képességének kialakítása” alatt. Mindenesetre a Honvédelmi Minisztérium (HM) tízéves fejlesztési programjában is szereplő terv előre hozott megvalósítására a 2008 decembere óta légtérvédelmi és légtérrendészeti feladatokat ellátó harcászati repülőgépeknek, valamint kezelőiknek egyaránt fel kell készülniük. Amihez a szakmai fórumok szerint már az is elég, ha a költségvetéstől kapott forrásokat kerozin (repülőgépbenzin) vásárlására fordítják, és a pilóták a lehető legtöbbet gyakorolnak a levegőben gépeikkel. A legmodernebb vadászgép sem ér sokat ugyanis egy csak elméletben kiképzett pilóta kezében. Rakétákat venni a hangárban álló gépekhez amúgy is teljesen felesleges.

 

Mindez alighanem a honvéd vezérkar számára sem újdonság. Erre utal, hogy a HM adatai szerint a magyar Gripenek egyre többet vannak a levegőben. A flotta az utóbbi egykét évben felhasználta a rendelkezésére álló repülési időt, és tavaly télen teljesítette a tízezredik repült órát. És ha egy elhúzódó háborúhoz nem is, de néhány légtérsértő lelövéséhez gépei éppen eléggé fel vannak fegyverezve. Az alap a repülőgép törzsének aljára szerelt, percenként 1680 lövés leadására képes radarvezérlésű gépágyú. Ha ennek tűzereje kevésnek bizonyulna, a vadászgép támadhatja az ellent a szárny alatti függesztőpontokon rögzített rakétáival is. Ezeket típustól függően a pilóta akár a sisakjával is irányíthatja – elég, ha ránéz a célra, és a rakéta máris tudja a dolgát. A leírások szerint ezzel az eszközzel egyszerre akár négy közepes hatótávolságú AIM–120 AMRAAM rakéta is irányítható.

Ami a magyar Gripeneket illeti, a nem hivatalos információk szerint közelharc-felszerelésükhöz tartoznak az amerikai licenc alapján a német Diehl BGT Defence által gyártott, felújított AIM–9L I–1 Sidewinder rakéták. A szárny törővégeinek indítósínjeire helyezett, kissé korosnak számító technológiát képviselő levegő-levegő rakéták fenyegetőek, de távolról sem a legjobbak. Manőverezőképességük legalábbis elmarad a már leváltott Mig–29-esek sisakcélzóval integrált R–73-as rakétáinak tudásától. A légierő gépei a hátrányt „éles szemükkel” kompenzálják: a Gripenek lokátorának köszönhetően állítólag úgy 60 kilométerrel messzebbről veszik észre az orosz Mig-eket, mint azok a svéd gyártmányú vadászt.

És ha messziről „meglátták” a célt, a Kecskeméten állomásozó magyar gépek bevethetik a megfelelő fegyvert. A látóhatáron túli célok leküzdéséhez legalábbis 2004-ben megkapták AIM–120C–5 jelzésű, középhatótávolságú, aktív lokátoros önirányítású légiharc-rakétáikat.

Az már más kérdés, hogy az egyenként százmillió forintba kerülő fegyvereket feltehetően nem lövöldözik el itthon gyakorlásként. Vagy ha mégis, hamar elpufogtatják a kormány 2,8 milliárd forintját. Erre a célra inkább talán a CATM–120-as gyakorló változatát használhatják. Ha pedig mondjuk páncélosokra kell lőni, a Gripen pilótája a fegyverlistából kiválaszthatja az AGM–65G jelzésű, önirányítású, földi célok elleni rakétát. De ha netán ez sem elég, és még nagyobb támadó erőre van szükség, jöhetnek a vadászbombázó hasára függesztett különféle bombák.

A május elején jóváhagyott fejlesztési keretösszegből akár a Gripenek védelmi vagy felderítőképességét is lehet javítani. A választható felszerelések listáján legalábbis nincs hiány a rakéták elleni infracsapdákban, zavarótöltetekben, az ellenséges gépeket megtévesztő rádiótechnikai eszközökben. Vagy ha tetszik, a törzs és a szárny alatti függesztőpontokra kerülhetnek felderítő, célmegjelölő konténerek, üzemanyag-póttartályok is. De hogy a hadvezetés végül mint választ a „Gripen-katalógus” extra listájáról, egyelőre feltehetőleg még maguk a vadászpilóták sem tudják.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.