galéria megtekintése

Magyarországról elüldözik az észt

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 25. számában
jelent meg.


Ónody-Molnár Dóra
Népszabadság

A felsőoktatási intézményeket 2010 óta a hatalom megfosztotta az autonómiájuktól. Ma már a kormány a felsőoktatási intézményeket a kancellárjain keresztül irányítja, hamarosan pedig a konzisztóriumoknak nevezett testületek is beleszólhatnak majd az egyetemek életébe, a fenntartó által delegált tagokkal. 2010 óta az egyetemek döntési szabadságának mértékével együtt csökkent a rájuk fordított állami pénz is. Drasztikusan.

Idén ugyan a tavalyival összevetve valamivel több – 145 milliárd forint – jut az ágazatra, de mi ez a 2010-es 200 milliárdhoz képest? És még az a 200 milliárd is távol volt attól, ami a magyar felsőoktatás versenyképességéhez kellene, ez az összeg ugyanis GDP százalékában mérve 0,8 százalék, a versenyképes felsőoktatáshoz pedig az európai követelményeknek megfelelően legalább 1–1,5 százalékos állami támogatás kellene.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

A magyar kormány most 0,5 százalékkal sem finanszírozza az ágazatot. Az egyetemi polgárság erejét mutatja, hogy amikor 2012 telén tandíjassá akarták tenni a képzések nagy részét, a drasztikus forráskivonástól megroggyant egyetemek vezetői a diáksággal karöltve az utcára vonultak.

 

A 2011-ben alakult Oktatói Hálózat és Hallgatói Hálózat galvanizálta és fogta össze az elégedetlenkedőket. A tüntetések következményeként ez volt az egyetlen közpolitikai terület, amelyen Orbán Viktor egy számára fontos változtatástól visszalépett, és bizonyos kérdésekben engedett az egyetemi polgárok nyomásának.

A felbolydult felsőoktatást úgy pacifikálta, hogy hű államtitkárát, Hoffmann Rózsát levette a felsőoktatásról. Ekkor vált ketté az államtitkári pozíció külön köz- és felsőoktatási államtitkári posztra.

A tüntetések sodra sem volt képes azonban hosszú távon befolyásolni Orbán elképzelését, hogy szűkítse a diplomához férés lehetőségeit,

és bővítse a szakmunkásképzésbe szorulók számát.

Orbán fixa ideái
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

Hoffmann Rózsát sokan csak Dolores Umbridge-nek csúfolták. Rend és központosítás – így lehet összefoglalni az ellenreform étoszát. A 2010 utáni átalakítás elemei közül egy sem volt, amely azt célozta volna, hogy a gyerekek vidámabbak, szabadabbak és boldogabbak legyenek. Még a mindennapi testnevelés sem, mert ahhoz tornatermek is kellettek volna.

Hoffmann névleg a KDNP-t képviselte, a valóságban Orbán Viktor fixa ideáit próbálta a gyakorlatba átültetni, hogy a magyar iskola olyan legyen, amilyennek Orbán a 60-as években megismerte.

Az iparkamara betette a lábát a felsőoktatásba is. Orbán Viktor úgy alakította át a rendszert, hogy a Parragh László által képviselt elvek érvényesülhessenek. Ő a diáktüntetések lecsillapítására megalapított felsőoktatási kerekasztalnak is tagja, és senkinek nem jut eszébe megkérdezni, hogy mit keres az iparkamara elnöke a rektorok és a hallgatók közt. De ez csak a kisebbik baj. A nagyobb az, hogy a „munkaalapú társadalmat építünk” gondolatának megfelelően – és minden hazai, valamint nemzetközi adat ellenére –, a kormány hadat üzent a bölcsészetnek.

5 év veszteségei

Mellékletünkben az elmúlt öt év veszteségeit vesszük számba az élet különböző területein. A sorozat többi cikkéért ide kattintsanak.

Az állami hozzájárulás szerkezetét akként alakítja át, hogy a diákoknak ne nagyon legyen kedvük a hatalom által nem kedvelt irányba mozdulniuk. Erre is megvan a válaszuk: egészen más irányba mozdulnak, külföldre. Ma már egészen nyilvánvaló, hogy aki teheti, menekül ebből az országból, inkább külföldi egyetemen próbál helyet találni magának, kivált olyan szakokon, amelyeket itthon üldöz a kormány.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.