„A sok vihart kavart emlékmű, az angyali ártatlanságú magyar társadalom és a birodalmi sas képében Németország szembeállítása feledni és feledtetni próbálja a magyar társadalom és a Horthy-kormányzat felelősségét a zsidóként megjelölt tömegek meghurcolásáért és elveszejtéséért, a náci Németország mellett a háború végéig kitartó, hol készséges, hol vonakodó együttműködéséért” (Hunyady György pszichológus, MTA Filozófia és Történettudományi Osztály vezetője)
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
„A szimbólum ugyan kifejezheti a rablók dúló sokaságát, de a Wehrmacht magyarországi megjelenését nem.” (Ormos Mária történész)
„Hogy ebből a kompozícióból hogyan lehet náci emlékműre asszociálni, azt csak azok nem értik, akik nem itt élnek. A kritikusok szerint a szobortervből árad a ravaszság: a magyar kormány a holokauszt felelősségét a birodalmi sasra akarja áttúrni, mintha mindenért csak a németek lennének felelősök. Gábriel meg csak áll ártatlan képpel és imára emelt kézzel.” (Borókai Gábor főszerkesztő)
„Az országot megtestesítő figura gyenge és esendő, nem tanúsít ellenállást, ami tény, érdemi ellenállás nem volt. A sas nem általában jelképezi a németeket, arra a németségre utal, amely kiformálta magából a Harmadik Birodalmat.” (Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott)
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
„Ez nem korszerű munka. A bécsi neobarokk keveredik benne a Varga Imre-féle szocreál giccsel. A mű szimbolikája és üzenete, amely nyilvánvaló politikai megrendelésre született, zavaros rémálom. Egy újabb köztéri merénylet.” (Jovánovics György szobrászművész)
„A megszállási emlékmű a nemzeti önfelmentés mementójaként szolgál. Pontosan illeszkedik abba a megemlékezéssorozatba, amely szerint 2014-ben a holokauszt kapcsán Magyarországon az „embermentés évére” kell emlékezni.” (Ungváry Krisztián történész)
„Ez az emlékmű a megbékélés emlékművének, az engesztelés emlékművének készül.” (Schmidt Mária történész)
