VÁLASZ
A Kormányportál 2015. szeptember 8-i Felsőoktatási Államtitkársági közleményére:
„Szándékos félrevezetés zajlik a Corvinus Budai campusán”
„Az államtitkárság elfogadhatatlannak tartja, hogy egyéni vezetői érdekek folyamatos nyomás alatt tartják a budai campus hallgatóit, továbbá hogy a budai karok dékánjai valótlan információkat közölve az átalakítást a budai campusra és hallgatóira nézve is előnytelennek próbálják beállítani.”
Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a budai karok dékánjaival a témában folytatott első megbeszélése alkalmával (mely valóban éjjel 11 és fél egy között zajlott) az érintett karok vezetőit biztosította arról, hogy továbbra is dékánként számít a munkájukra a Szent István Egyetembe történő beolvasztást követően. A dékánok egyöntetűen kifejezték, hogy az integráció elutasítása vagy megvalósulása szempontjából jövőbeli kari vezetői szerepük semmilyen szerepet nem játszhat. Túl azon, hogy az egyetemi szervezeti rend és autonómia értelmében az Államtitkár sem a szervezeti rendre, sem a dékánok személyére nem tehet ígéretet, a budai dékánok már ezen az első megbeszélésen kifejezték súlyos aggályaikat, amelyekre az államtitkárság azóta sem reagált érdemben.
Ezt követően az érintett karok augusztus 10-én kari tanácsülésen nyilvánították ki véleményüket a SZIE-be történő integrációval kapcsolatban. Mindhárom kari tanács egyhangú határozatban utasította el a SZIE-integráció megvalósítását. Mindezek alapján jól látszik, hogy ha egyéni vezetői érdekek motiválnák a kari vezetőket, az államtitkárság által erőltetett forgatókönyv elfogadásával személyes kilátásaik nyilvánvalóan kedvezőbbek lettek volna. Ezzel szemben szakmai meggyőződésük alapján az általuk képviselt közösség érveinek próbáltak mindvégig érvényt szerezni, ami az első pillanattól kezdve azzal járt, hogy konfliktusokat kellett felvállalniuk az államtitkársággal szemben.
Államtitkár úr olyan kijelentéseket tett, hogy a hallgatók a SZIE keretein belül értékesebb diplomát fognak kapni. E mögött azonban nincsenek tények, érvek, hogy valójában mitől lesz értékesebb ez a diploma. Az évnyitón az elsősök „Én is Corvinusos hallgató vagyok” táblákat tartottak fel tiltakozásképpen, amire a dékánok nem biztatták őket, akciójukról nem is értesültek előzetesen. Ez is azt mutatja, hogy nem értenek egyet Államtitkár Úr döntésével, és nem gondolják úgy, hogy a magasabb ponthatár teljesítésével a Corvinusra történő bejutásuk nem jelent többet, mintha a Szent István Egyetem hallgatói lennének. Mindhárom dékán a leghatározottabban visszautasítja, hogy valótlan információkat terjesszenek róluk, a közvéleményt ily módon is manipulálva.
„Nem igaz, hogy a fenntartó zárt ajtók mögött egyeztetett az egyetem képviselőivel, hiszen Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a budai karok dékánjaival 5 alkalommal külön egyeztetésen is találkozott.”
Igaz, hogy a budai kartok négy alkalommal találkoztak az államtitkárral, és ezek közül 3 alkalommal a közép-magyarországi agrárcentrum kialakítása volt a tárgyalás témája. Egyeztetésre azonban legnagyobb sajnálatunkra sem került sor. A tárgyalások minden esetben úgy zajlottak, hogy Államtitkár Úr ismertette elképzelését, majd az ellenérvek artikulálását követően változatlan formában megismételte azt. Egyetlen találkozónk után sem kerültek közelebb az álláspontok. Részünkről számos szakmai felvetés született, amire a válasz rendre az volt, hogy az integráció a legjobb megoldás. A koncepciók közül is csak a mi anyagunk tartalmaz szakmai felvetéseket, a Szent István Egyetem ehhez nem tett hozzá egyetlen érdemi javaslatot sem. Viszont kifejezte ugyanazt, amit az államtitkárság: integrációt akar. Szakmai elképzelés nélküli beolvasztást! Bármiféle szakmai indok, szervezeti és működési koncepció nélkül!
„Továbbá Gyetvai Árpád miniszteri biztos augusztus 5-én a BCE hallgatói választmányával - ahol a budai campus HÖK tisztségviselői voltak többségben - is tárgyalt a tervezett átalakításról, amelynek során számos félreértés tisztázódott, és a hallgatók szóban is megerősítették, hogy bizonyos feltételek mellett nyitottak a SZIE-vel történő integrációra.”
Államtitkár úr Kossuth Rádióban 2015. szeptember 15-én adott interjújában kijelentette, hogy az államtitkárság nem kérte a hallgatói önkormányzattól feltételek megfogalmazását. A budai kari HÖK-elnökök azonban éppen erről számoltak be, nevezetesen Gyetvai úr világossá tette számukra, hogy az integráció elkerülhetetlen, és írják le, milyen feltételek között tudják azt elfogadni. Gyetvai úr ezen kijelentése akkor hangzott el, amikor a budai dékánok, a budai karok javában az államtitkárságtól kapott feladaton, az együttműködési koncepción dolgoztak.
A budai HÖK vezetők, szembesülve az elmúlt hetek, napok ellentmondásos híreivel, visszavonták nyilatkozatukat, és most az államtitkár azzal vádolja a kari vezetőket, hogy ez az ő kezdeményezésükre történt meg:
„Úgy véljük, a hallgatók folyamatos félretájékoztatása, manipulálása és nyomás alatt tartása a budai campus vezetői által nem intézményi, nem szakmai, hanem egyéni érdekeket szolgálnak, éppen ezért elfogadhatatlanok.”
Ismételten visszautasítjuk a vélelmezést és az alaptalan vádaskodást. A budai hallgatók szeptember 3-án fórumot szerveztek, ahol több százan jelentek meg, és számon kérték a HÖK vezetőktől, hogy milyen felhatalmazással állították össze az integrációra vonatkozó feltételrendszerüket. A hallgatók világossá tették, hogy azt egyetlen elemében sem tartják véleményükkel egyezőnek, és kérték demokratikusan megválasztott vezetőiket, hogy azonnal vonják vissza az állásfoglalást.
A SZIE integrációra vonatkozó hatástanulmányok máig nem nyilvánosak. Soha, egyetlen tárgyaláson nem volt mód megismerni a SZIE gazdálkodási mutatóit, a gazdasági tervet, ami a budai karok beolvasztása, továbbá az Állatorvosi Kar kiválása esetén a valós költségvetési helyzetet mutatná.
Továbbra is fenntartjuk azon állításunkat, hogy a fenntartó sajnálatos módon autoriter döntést hozott a SZIE integráció erőltetésével, hiszen sem a Corvinus július 13-i szenátusa, sem a budai karok augusztus 10-i kari tanácsa nem támogatta a SZIE integrációt. A szenátus ugyan nem az integráció kérdését tárgyalta, tehát nem közvetlenül erről szavazott. De a határozati javaslat a BCE és a SZIE között együttműködéses alapú felsőoktatás-fejlesztés mellett tette le a voksot, mégpedig 100%-os támogatással. Ez pedig a hat kar közös döntése, a közös jövőjéről! a három budai kar kari tanácsa pedig már az integrációról döntött, mégpedig egyhangúlag elutasítva azt. És letette a voksot a részletesen kimunkált, a felsőoktatás dinamikus és harmonikus fejlesztését szolgáló agrár-felsőoktatási hálózat létrehozása mellett, ami az autonóm egyetemek és karok együttműködésével hozza létre a kívánatos központi régiós „agrárcentrumot”.
Tisztázni kívánjuk Államtitkár úr azon vádját, miszerint a SZIE-ből 2003-ban a három budai kar politikai okokból vált volna ki. Ez az állítás tényszerűen nem igaz, a kiválás az alábbi főbb okok miatt következett be:
1.) a SZIE gazdálkodása a 2000-2003 között átláthatatlan volt, a fejlesztési források a gödöllői campust szolgálták, Budán nem volt pénz az infrastruktúra fejlesztésére.
2.) már 2001-ben felvetette a SZIE szenátusa a Somlói úti ingatlan eladását, majd egy évvel később a Budai Campusét is. Ennek eladását a hallgatók és oktatók közös élőlánca akadályozta meg.
3.) az akkori felsőoktatási tárca a konfliktus elsimítása érdekében engedélyezte a kiválást, és az universitas koncepció jegyében a budai karok a szintén partnert kereső Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel való egyesülést eredményezte.
Az integrációt több előzetes egyeztető tárgyalás előzte meg, és a Corvinusra végig a konszenzusos döntéshozatali légkör volt a jellemző. Ezt a 2008. évi MAB intézményi akkreditáció elismerte és pozitívan értékelte, mint ahogy az ötéves együttműködés integráltságát is eredményesnek tartotta. A gazdaság- és társadalomtudományok, valamint a budai karok agrár, illetve műszaki képzései megtalálták azokat a kapcsolódási pontokat, amik mentén közös szakok és átoktatások, ill. közös kutatások indultak.
A SZIE integrációval létrejövő agrárcentrum színvonal növekedését sajnos a fenntartó biztosítani nem tudja, ám egy módon hatékonyan tudná segíteni: az agrárképzések finanszírozásának rendezésével, a mérnökképzés színvonalán való önköltségi támogatással. Erre azonban többszöri kérés, javaslat, tárgyalás ellenére sem volt soha semmilyen „ígéret”. Most sem.
A Budai Campus az utóbbi pár évben valóban keresztfinanszírozásra szorult, épp az aránytalan, a valós költségeket figyelembe nem vevő önköltség alapú finanszírozás miatt. A jelenlegi 250 000 Ft/félév BSc önköltség helyett a műszaki terület mérnökképzésére meghatározott 325 000 Ft/félév önköltség fedezné a működési költségeket, és nem szorulnánk kereszttámogatásra.
Ugyanakkor kérdés, hogy az államtitkárság által erőltetett integráció esetén honnan pótolható a BCE Gazdálkodástudományi Karának támogatása. A G Kar dékánja a július 13.i szenátuson elfogadta a keresztfinanszírozási rendszert, mint szükséglépést a kisebb bevételi kapacitással rendelkező, ám fontos szakterületeket reprezentáló szakok karok számára. sőt, további támogatásáról biztosította a képzéseket a kar jelentős bevételi többletéből származó átfinanszírozás formájában. Kérdés, hogy honnan lesz forrás ennek a keresztfinanszírozásnak a pótlására? Vajon a SZIE, az ÁOTK kilépésével honnan tudná a szükséges forrástámogatást megadni, amikor az agrárkarai ugyanúgy jelenleg is forráshiányosak, és az egyetem az Állatorvosi Kar nélkül bizonytalan anyagi helyzetbe kerül.
A Budai Karok a Közép-magyarországi Agrár-felsőoktatási Hálózat koncepciójának kidolgozását a képzések minőségi javításának részletes programját írták le. A három budai kar a szakterületük prominens képviselői, kimagasló oktatási és kutatási eredményeiket az oktatók és kutatók elkötelezett munkájának köszönhetik. Az integrációt és azzal járó szervezeti átalakulást pont azért utasította el a három kar, mert nem kívánja felesleges és soha meg nem térülő strukturális változtatásokra fordítani a drága emberi erőforrást és munkaidőt.
A három kar eddig is a konszenzusos és demokratikus irányítás híve volt, és ennek szellemében hozta létre az agrár-felsőoktatás hálózati koncepcióját, amelyek alkalmas, sőt, egyedül alkalmas arra, hogy az agrárképzések, kutatások dinamikus fejlődési trendjei tovább tudjanak erősödni, hogy egy erős, komplex „agrárcentrum” jöjjön létre a központi régióban, a nemzeti stratégiai tervek és a felsőoktatási koncepció megvalósítása érdekében.
Bízunk a Felsőoktatási Államtitkárság megfontolt és konszenzuskereső döntésében, abban, hogy egy erőltetett integrációval nem hoz létre feszültségekkel terhes, forráshiányos és nehézkesen fenntartható egyetemi struktúrát.
M. Szilágyi Kinga, dékán, Tájépítészeti és Településtervezési Kar
Hegyesné Vecseri Beáta, dékán, Élelmiszertudományi Kar
Hegedűs Attila, dékán, Kertészettudományi Kar
