Még nem tudni, bűnös volt-e az MSZP-s honvédelmi miniszter

Első fokon felmentő ítélet született, mert a vádat a bíróság szerint egyetlen okirat, illetve tanúvallomás sem támasztotta alá. Semmi nem tiltotta ugyanis, hogy kettős jogállású, tehát hivatásosként állami vezetői tisztséget betöltő személy esetében a rá nézve kedvezőbb szabályokat alkalmazzák. Az ügyészség azonban fellebbezett, amire a Fővárosi Törvényszék úgy reagált, hogy a verdiktet hatályon kívül helyezte, mondván, egy katona ügyében civil bíróság nem lehet illetékes.

Ezért új eljárást rendeltek el, amelynek lefolytatására a törvényszék katonai tanácsát jelölték ki. A Kúria álláspontja szerint azonban a vád egyetlen olyan ténnyel sem állt elő, amely arra utalna, hogy az ügy a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartoznék. Tehát a törvényszéket utasították a másodfokú ítélet meghozatalára, amely 2015 novemberében meg is született.

Ezt támadták meg a vádlottak és az ügyész is. A vádhatóság képviselője a keddi tárgyaláson azt hangsúlyozta, hogy aki közhivatalt visel, annak magasabb erkölcsi követelményeknek kell megfelelnie. Utalt emellett arra, hogy a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodása miatt is indokolt a súlyosabb büntetés, ezért kellő visszatartó erőt az ügyész szerint csak a végrehajtható szabadságvesztés kiszabása jelent. Kezdeményezte azt is, hogy a vádlottakat mellékbüntetésként tiltsák el a közügyek gyakorlásától.

A másodfokú ítélet küszködés volt, hogy a bíróság megfeleljen az ügyészség elvárásainak – ezt állította Juhász ügyvédje. Szerinte az eljárás sok sebből vérzik, így például aggályosnak tartja, hogy a törvényszék eltért a vádtól, ami a lakás eladásáról szólt, ezzel szemben az annak kiutalásáról hozott döntés miatt hozta meg az elmarasztaló verdiktet. Ráadásul Fapált az ügyészség felbujtóként citálta bíróság elé, ezzel szemben bűnsegédként ítélték el.

De azt is vitatja, törvényes-e, hogy másodfokon nem rendeltek el újabb bizonyítást, s a korábbi felmentést megalapozó tények sorát sem vették figyelembe. A védő szerint ez durva jogsértés, mert a bizonyítást másodfokon mellőzni csak akkor lehet, ha a döntés a vádlottak felmentéséréről szól. Különben azzal sem törődtek – hangsúlyozta az ügyvéd –, hogy Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter az elszámoltatási kormánybiztost arról tájékoztatta, a hatályos szabályoknak megfelelően jártak el Fapál lakásügyében.

Juhász Ferenc – aki fontosnak tartotta közölni hogy munkanélküli és politikai szerepet sem vállal – vitatta, hogy a törvényszék objektív döntést hozott volna. Amennyiben bűncselekmény történt, szerinte az apparátust is bíróság elé kellene állítani, hiszen a miniszter politikai vezetőként a szakemberek előterjesztései alapján dönt.

Felvetette azt is, hogy a miniszter jogszabályokban foglalt mérlegelési jogkörét kérdőjelezi meg az ítélet, hiszen e jogkörében eljárva engedélyezte Fapál számára a szolgálati lakás kiutalását. Úgy véli, ha elmarasztalják, az a kormányzás egészére kihatással lehet, és a fél kormány ellen vádat lehetne emelni.

A vádat Fapál is alaptalannak minősítette, és ártatlanságát hangoztatta, mert hivatásos katonaként jogosult volt szolgálati lakásra, és azt az általános szabályok szerint vásárolta meg. Méltatlannak nevezte emellett, hogy a felesége, aki az ingatlannak felerészben tulajdonosa, az írásba foglalt másodfokú ítéletből értesült a vagyonelkobzásról, ami őt is érinti, miközben az eljárás során soha fel nem merült a neve.