galéria megtekintése

Háború és béke a fővárosi közgyűlésben


Szalai Anna
NOL

Hatezer oldalnyi előterjesztésről kellene szavaznia a fővárosi közgyűlésnek. Érik a botrány, miközben a szocialisták és az Együtt-PM is magyarázatot vár Tarlóstól a CET, a trolitender és befagyasztott EU-pénzek miatt.

Már a napirend meghatározása is heves vitába torkollott a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén. Kaltenbach Jenő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselője már napirend előtti hozzászólásában kijelentette, hogy ilyen irdatlan mennyiségű anyag három napon belüli kiosztása az Alkotmánybíróság álláspontja szerint törvénytelen, mivel lehetetlenné teszi az érdemi döntést. Az ellenzéki képviselő ezen felül arra is kíváncsi volt, hogy mennyit veszít Budapest az uniós pénzcsapok elzárása miatt. Okozhat-e likviditási problémákat a Fidesz-kormány arrogáns magatartására következtében beálló helyzet, miszerint a fővárosi önkormányzat sem nyújthatja be számláit? A főpolgármester 15 nap múlva ígért választ.

Tüttő Kata (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a négy Háború és békével felérő terjedelmű – 6000 oldalas –, de annál sokkal kevésbé olvasmányos előterjesztések összesen 358 döntési javaslatot tartalmaznak, az utolsó anyag 14 órával az ülés előtt érkezett. A Budapesti Közlekedési Központ és a BKV üzleti terve 900 oldalas. Holott erről az ellenzék véleménye szerint fontos lett volna részletesen tárgyalni. Mindez jól mutatja, hogy a demokrácia látszatát sem próbálja fenntartani a fideszes városvezetés. Ezt követően több tucatnyi javaslat érkezett a napirend átalakítására.

Tarlós István főpolgármester először nem is szavaztatott ezekről, majd szocialista felvetésre – miszerint az így megtartott közgyűlés érvénytelen, s így minden mai döntés is az – mégis szavazásra bocsátotta a változtatási kérelmeket. A kormánypárti többség mérlegelés nélkül elvetette valamennyit.

 

Csak

Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes – hogy mindenki tudja, miről beszél – a 2013-as költségvetés teljesítéséről szóló előterjesztés tárgyalása előtt – felmutatta azt a vaskos kötetet, amelyben a pénzügyi zárszámadás szerepelt. Majd belecsapott: a tavalyi évet stabil és biztos gazdálkodási évként értékelte, amelyben a működési bevételek és kiadások nagyjából terv szerint alakultak. Ennyi. A többi szerinte elolvasható az előterjesztésben.

Tüttő Kata rákérdezett a részletekre, többek között a működési kiadás, a fejlesztési tervek alulteljesítésének okára, továbbá arra, hogy a Városháza 208 fős tanácsadói létszáma mennyivel csökkent tavaly, miért van 1160 betöltetlen álláshely az oktatási ágazatban, hová tűnt az áthozott pénzmaradvány, mennyit költött a főváros a Helyi Témában megjelenő reklámokra, miért őriznek kamerával egy emlékpadot és ha a rongálástól való félelem jogos, akkor miért nem őrzik a többit is, miért költ a város a Himalája expedíció és a Bálványosi Szabadegyetem támogatására, miközben ezekből a fővárosnak semmi haszna nem származik? De arra is kíváncsi lett volna, mennyivel tartozik a fővárosnak a Vízművek. Molnár Gyula (MSZP) arról kérdezte a városvezetést, hogy miért szállt be 200 millióval a Kossuth téri mélygarázsba? Bagdy Gábor megköszönte a kérdéseket, lévén a költségvetési elszámolás a város működésének pénzügyi látlelete, de a részletekre idő hiányában nem tért ki.

Tarlós mind felett

A főjegyző javaslatára bővítik a fővárosi bizottságok hatáskörét. Az előterjesztés elsősorban a városvezetés eddigi - minden döntést a közgyűlés hatáskörébe vonó - gyakorlata miatt tűnik különösnek. Így ezentúl a közbeszerzési bizottság dönt az eljárások megindításról, a hatáskörébe adták az uniós forrásból megvalósuló projektek közbeszerzési pályázatait, ráadásul értékhatár nélkül. A gazdasági bizottság feladata lett a fővárosi víziközmű-szolgáltatóval, a hulladékgazdálkodással, valamint a turizmussal kapcsolatos szerződések megkötése. Cserébe viszont az építésügyi igazgatási hatásköröket egyszemélyben a főpolgármesterre testálta a közgyűlés. Az indoklás szerint azért, hogy a döntések az előírt határidőre megszülessenek. Ilyen formán előfordulhat, hogy a Liget Projekt megvalósításához szükséges szabályozási rendeletet sem a bizottságok, sem a közgyűlés nem tárgyalja meg. A döntés Tarlós István kezébe kerül. Igaz, a fővárosi önkormányzat által – június végéig – elkészítendő beépítési szabályzat tartalmát „a kormány által meghatározott program determinálja". Egy másik napirendi pont tárgyalásakor elhangzott: egyelőre a zöldterület megőrzéről folynak a tárgyalások a projektirodával.

800 ezret kaphatnak Tarlós helyettesei

Költségtérítést kért az új Országgyűlésből kihulló Bagdy Gábor és György István, mindketten Budapest főpolgármester-helyettesei. A választásokon nem induló Bagdy Gábor már a szavazás előtt megírta kérelmét, míg György István a bejutásban bízva csak a voksolás után jelentette be igényét. Mandátumuk lejárta után – vagyis az új parlament megalakulását követően – ugyanis elesnek az Országgyűléstől húzott fizetéskiegészítéstől. A kieső pénzt a városházától kért költségátalányból fedeznék. Ez egyébként eddig nem vették igénybe. Két helyről ugyanis nem vehették volna fel. Most viszont élnek a lehetőséggel. A Fővárosi Közgyűlés pedig rögtön fel is vette az ügyet jövő szerdai zsúfolt napirendjébe. Az önkormányzati törvény értelmében havi illetményük 10-20 százalékára jogosultak. Tarlós István főpolgármester nagyvonalúan a maximumot, azaz 20 százalék megítélését javasolja a városatyáknak. Bagdy Gábor havi járandósága 661 ezer forint, György Istváné 670 ezer forint, amelyhez így a gazdasági főpolgármester-helyettes esetében havi 132 280 forint adódik hozzá, míg az általános helyettes 134 ezret kap pluszban. Az idei évre összesen 794, illetve 804 ezer üti Tarlós két helyettesének markát.

Guruló milliárdok

A közgyűlés másik döntése alapján másfél milliárd forint önrészt biztosítanak árvízi helyreállításra. Az önkormányzat vis major pályázatot nyújtott be 4,9 milliárd forintos igénnyel árvíz elleni védekezés és helyreállítási munkálatok finanszírozásra a Belügyminisztériumhoz. A közgyűlés szerdán döntött arról, hogy a fővárosi önkormányzat védekezési költségekre 6,8 millió, helyreállításra 1,6 milliárd forintos önrészt biztosít. A Belügyminisztérium végül is egymilliárd forint védekezési és 3,5 milliárd forint helyreállítási költséget biztosít. Szintén megszavazták, hogy félmilliárd forintból újíthatják fel a XI. kerületben a Budaörsi út Villányi út és Dajka Gábor utca közötti szakaszát, a számlát a központi költségvetésből fizetik. A közgyűlés a budapesti villamostender ügyében is hozott döntést, eszerint az önkormányzat kötelezettséget vállal további 23,7 millió forint biztosítására. A Fővárosi Közgyűlés arról is szavazott, hogy a Város Boltja üzemeltetéséhez kapcsolódóan szerződést köt a Budapest Esély Nonprofit Kft.-vel az önkormányzat tulajdonában lévő Városház utcai mintegy 160 négyzetméter alapterületű épületrész térítésmentes használatba adásáról.

Horváth: Halmozódnak a botrányok

Az MSZP szerint halmozódnak a budapesti városvezetés keltette botrányok, Tarlós István pedig eközben bujkál a nyilvánosság elől. Budapest gyorsít a lejtőn, Tarlós István főpolgármester pedig eközben úgy csinál, mint egy előkelő idegen - fogalmazott Horváth Csaba, a szocialisták budapesti frakcióvezetője szerdán újságíróknak.

Az ellenzéki politikus szerint itt lenne az ideje, hogy Tarlós István kiálljon a nyilvánosság elé és magyarázatot adjon az "elbukott troli tenderről", az FKF felesleges és méregdrága sótárolóiról, a taxirendelet problémáiról, valamint a négy éve készen álló Rácz fürdő zárva tartásának okáról. Az MSZP magyarázatot vár arra is, hogy miért kellett "üresen álló plázát" csinálni az eredetileg kulturális célokra szánt CET-ből - fejtette ki.

Horváth Csaba elmondta, a városvezetés a botrányok tisztázása helyett szerdán arról dönthet, hogy Tarlós Istvánnak "már nem kell közgyűlést tartania ebben a ciklusban, ha nincs kedve". Frakciótársa, Tüttő Kata arra hívta fel a figyelmet, hogy a közgyűlés szerdai ülésére összesen több mint hatezer oldalnyi előterjesztés érkezett, a képviselőknek pedig 385 esetben kell döntést hozniuk. Az ellenzéki politikus szerint ekkora mennyiségű iratanyagból nem lehet lelkiismeretesen felkészülni, így a kormánypárti képviselők a legtöbb esetben olvasatlanul szavazzák majd meg a szerdai előterjesztéseket.

Együtt: Leállhatnak a fővárosi beruházások

Az Együtt-PM szerint a fővárosban is leállhatnak a beruházások azt követően, hogy a kormány intézményi átalakításai miatt megakadt az uniós támogatások magyarországi kifizetése. Erről Kaltenbach Jenő, az ellenzéki párt budapesti képviselője beszélt szerdán, újságíróknak, a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt.

Az ellenzéki politikus a médián keresztül arról kérdezte Tarlós István főpolgármestert, hogy pontosan mely budapesti beruházások akadhatnak meg a történtek miatt és miként orvosolható ez az "óriási Fidesz-baki". Kaltenbach Jenő emellett örömének adott hangot, amiért az alapvető jogok biztosa egy tavaly decemberi indítványuk nyomán a Kúriához fordult a hajléktalanrendelet ügyében. Hangsúlyozta, reményeik szerint a Kúria hatályon kívül helyezi az érintett jogszabály alkotmánysértő rendelkezéseit.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.