galéria megtekintése

Az EU rengeteget fizetne, csak nyeljék el mások a menekülteket

14 komment

NOL

Görögországban és Törökországban próbál enyhülést találni a menekültválságra az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk Ankara és az EU hétfőn esedékes csúcstalálkozóját készíti elő, de Nagy-Britannia és az unió kapcsolatainak jövőjét is döntően befolyásolhatja a migráció problémája.

Akár zsarolásnak is minősíthető az a kijelentés, amelyet a francia gazdasági miniszter tett a Financial Times brit üzleti napilapnak adott interjújában. Emmanuel Macron azt mondta, hogy a Brexit esetén, vagyis ha London kilép az Európai Unióból, érvényét veszítheti az a kétoldalú megállapodás is, amelynek értelmében a brit hatóságok még francia földön szűrhetik a szigetországba vágyó menekülteket, migránsokat. „Aznap, amikor felbomlik ez a kapcsolat, nem lesz több menekült Calais-ban” – mondta a miniszter, arra utalva, hogy, ha leállítanák a határellenőrzést, akkor a Csatorna-alagút francia oldalán, Calais-nál lévő menekülttábor, a Dzsungel lakói útnak indulnának. Az ott lévő, becslések szerint 4000-6000 ember többsége ugyanis Nagy-Britanniába igyekszik.

Menekült a görög-macedón határon. Naponta csak kétszázan jöhetnek át
Menekült a görög–macedón határon. Naponta csak kétszázan jöhetnek át
Marko Djurica / Reuters

Macron szavai támogatásul szolgálnak David Cameron brit miniszterelnöknek, akinek csütörtökön Francois Hollande francia elnökkel volt randevúja, és a napirend egyik fő pontja éppen a migráció volt. A június 23-án esedékes Brexit-népszavazás előtt maga Cameron is egyebek közt azzal érvel London EU-tagságának megtartása mellett, hogy a kilépésnek súlyos biztonsági következményei lehetnek. Márpedig a közvélemény-kutatások eredménye szerint a brit választók jelenleg a migrációt tartják a leginkább nyugtalanító problémának.

 

Menekültügyben igyekszik közelebb hozni a megoldást az Európai Tanács elnöke is. Donald Tusk a héten közép- és dél-európai államokba látogat: szerdán Macedóniában és Horvátországban járt, csütörtökön pedig a két migrációs „frontállamba”, Görögországba és Törökországba ment tovább. Athénban az uniós vezető hangoztatta, hogy csak a menekültstátuszra jogosultak maradhatnak Európában, a gazdasági bevándorlóknak kísérletezni sem érdemes, Alexisz Ciprasz görög kormányfő pedig igazságos közös tehervállalást sürgetett az EU-n belül. Azt is szorgalmazta, hogy sújtsák szankciókkal azokat, akik erre nem hajlandóak.

Körutazásával Tusk elsősorban a jövő hétfőn kezdődő török–EU csúcstalálkozót készíti elő – annak kimenetelétől ugyanis nagyban függ a menekültválság kezelésének jövője. Előzőleg Tusk azt hangoztatta, hogy Európa készen áll „jelentős pénzügyi támogatást” nyújtani a háború sújtotta régiókkal, Szíriával és Irakkal szomszédos államoknak. Ennek feltételeként azonban elkötelezettséget várnak partnereiktől arra, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát – idézte szavait a Reuters. E cél eléréshez pedig – hangoztatta Tusk – csökkenteni kell a Törökországból a görög szigetekre érkezők számát, Brüsszel elképzelése szerint napi ezerfős limitet kellene megszabni. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai viszont azt mutatják, hogy csak az idén eddig már több mint 129 ezer migráns érkezett Európába tengeren, és több mint másfél ezer szárazföldön, 418 ember pedig megfulladt vagy eltűnt útközben.

Mivel Ausztria, majd példáját követve a nyugat-balkáni államok is már csak korlátozott létszámban engednek be területükre menekülteket, a macedón–görög határ görög oldalán mintegy 30 ezer ember torlódott fel, szerdán viszont csak mintegy 200 szíriai és iraki juthatott át a két országot elválasztó kerítésen.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető