A belügyminiszter idén márciusi javaslata szerint újabb törvénymódosítással rendezné a kormány a helyzetet, és ezzel kapcsolatban különféle elképzelések láttak napvilágot.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság/archív |
Még ez sem lenne baj a KOSZ szerint, hiszen az ágazat jó ideje megújításra érett, ám a megkezdett folyamatot máig nem zárták le, s nem tudni, mikor és mi lesz a végeredmény – véli Vámos Csaba. Szerinte minden lóg a levegőben, így egyebek mellett az sem világos, hogy az elmúlt időszakban felmerült többféle megoldás közül végül melyiket fogadják el, és mely szervezethez „csapják hozzá” majd ezt a lenézett, ám szó szerint létfontosságú szakmát.
Arról sincs döntés – állítja Vámos –, hogy valóban ingyenessé teszi-e a lakosság számára a kéményseprést a kormány, márpedig a további működtetéshez ezt is tudni kellene. A felelőtlen halogatás miatt a piaci szereplők kivárnak a megrendelésekkel, tervezhetetlen a jövő, általános létbizonytalanság uralkodik a szakmában – hangsúlyozza az érdekvédő.
Az elnök szerint már ez a szezon is kockázatos lesz, hiszen egyre kevesebb az ember, miközben a kémények és fűtési rendszerek állapota fokozatosan romlik. Az országban található négy és fél millió kéményből százezer már most életveszélyes, négy-ötszázezer pedig sürgős javításra szorul. Vámos hangsúlyozza: évente – többnyire a saját lakásában – legalább száz ember szenved szén-monoxid-mérgezést, s átlagosan 25-30-an életüket vesztik, mert rossz a kémény, vagy nem jól működik a fűtési rendszer.
A helyzet tehát egyre veszélyesebb, miközben rohamosan fogynak a kéményseprők, utánpótlás pedig csak elvétve akad, hiszen ma már egyáltalán nem biztosít hosszú távon megélhetést ez a szakma. A képzés egyébként is sokba kerül, és a bizonytalan helyzetbe hozott vállalkozók Vámos szerint nem mernek, de nem is tudnak erre költeni.
Sokan el akarják hagyni a szakmát, miközben már ma is van olyan régió, ahol a törvényileg szabályozott létszámnak csak a töredékét tudják biztosítani, és 35 helyett mindössze húsz kéményseprő dolgozik – figyelmeztet az érdekvédő. Ha pedig egyszerre tényleg több százan távoznának, annak szerinte tragikus következményei lehetnek.
|
| Fotó: Vémi Zoltán / Népszabadság/archív |
Nem elég, hogy a kéményseprőknek a lakosság ellenállásával is naponta szembesülniük kell – nem engedik be őket, feleslegesen mennek ki a megadott címre a megadott időben stb. –, még a döntéshozók is elviselhetetlenül nehéz helyzetbe hozták az embereket – jelentette ki Vámos. A szorongó, jövőjükért aggódó kéményseprők ráadásul kénytelen még szombatonként is dolgozni tette hozzá –, hogy helyettesítsék a szakmából távozókat.
Ez tarthatatlan állapot – szögezi le az elnök –, s félő, hogy a kialakult helyzet előbb-utóbb a lakosság biztonságát is veszélyezteti. A kockázat elkerülése érdekében a KOSZ a nyári figyelemfelkeltő demonstrációja után most ismét felszólítja a kormányt: döntsön az ügyükben, míg késő nem lesz. Úgy látja, ígéretekből már volt elég, ezért a kéményseprők érdemi intézkedést követelnek.
A szakmai tevékenységet felügyelő Belügyminisztérium márciusban benyújtott egy törvénytervezetet, amely szerint a kéményseprő-ipari közszolgáltatást jövő januártól a katasztrófavédelem biztosítaná – bár ott különösebben nem örülnek ennek –, és az a lakosság számára ingyenes lenne. Úgy tudjuk, a tárcának változatlanul ez a szándéka, a javaslatot azonban a parlament mind ez ideig nem tűzte napirendre.
Vámos szerint éppen ez a baj, hiszen a még vállalkozási formában működő közszolgáltatóknak a jövő évre szerződniük kellene az önkormányzatokkal, ám senki nem tudja, hogy a kontraktust milyen feltételek mellett köthetik meg. Egyébként a korábbi rezsicsökkentés hatására cégek sora vonult ki a piacról, és az érdekvédő információ szerint ezt a közszolgáltatást az ország jelentős területén már most is a katasztrófavédelem által kijelölt vállalkozások nyújtják.
