Elemzőink szétszedték a kormányfőt: Ami Orbánnak tetszik, az korrupció
„Ami pedig az alapítványok kérdését illeti, helyeslem, hogy a jegybank egyetemet épít, helyeslem, hogy főiskolai kart épít, helyeslem, hogy a nemzeti bank segít visszaszerezni nemzeti kincseinket, helyeslem, hogy vagyont halmoznak fel, és helyeslem, hogy ösztöndíjakat adnak. Meggyőződésem, hogy a célok jók” – mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. Az általunk megkérdezett elemzők valamiért nem értenek egyet a miniszterelnök célkitűzéseivel.
 |
| Juhász Attila |
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője: Az Orbán-kormány három szinten igyekszik elfedni a kormányzati korrupciógyanús ügyeket. A jogalkotás szintjén legalizálni igyekszik a korrupciót, a jogalkalmazás szintjén a hatóságok kormányzati befolyás alatt állnak, így az esetek többségében akkor sem indul eljárás, ha azt hivatalból le kellene folytatni. A politikai kommunikáció szintjén pedig ha hallgatni már nem lehet, akkor egyenesen pozitív értelemben beszél a Fidesz a korrupciógyanús ügyekről, erre példa az is, amit a kormányfő a Matolcsy-botrányról mondott.
 |
Jámbor András
Korponai Tamás / Népszabadság |
Jámbor András, a Kettős Mérce blog főszerkesztője: Az MNB-sztori és a miniszterelnök hétfői mondatai is azt rajzolják körül, hogy nem csupán a közpénz ellopása, hanem az állam ellenőrzésének lehetősége és a felháborodás joga is veszélyben van. Matolcsy György nem egy gazdag mecénás, hanem közpénzek felett rendelkező állami szolga. Az MNB-történet nem csupán a közpénzek unokatestvérnek, titkárnőnek, haveroknak való kijátszásáról szól, hanem arról, hogy ezt így egyben lenyomják a torkunkon.
 |
Böcskei Balázs
Koncz György / Népszabadság |
Böcskei Balázs politikai elemző: Az MNB-alapítványokhoz hasonló közpénzkezelések politikai reakcióinak van egy kiszámítható logikájuk: ha a kormány nem tudja megakadályozni a költések nyilvánosságát, az ellenzék az érintettek lemondását követeli. A kormány az elhúzódó magyarázkodás után kommunikációs értelemben elveszíti az ügyet, de politikailag az ellenzék sem nyeri meg. A zárópont számos esetben a miniszterelnök, aki – mint Matolcsy kapcsán – bizalmáról biztosítja, megerősíti a felelőst. Ezzel az ügy egy időre „archiválódik”. Ez nem jelenti azt, hogy az ellenzék ebből ne profitálna, hiszen a kormányzat körüli „korrupciófelhő” sűrűsödik. Viszont amíg az ellenzék is kiszámítható, a választók számára katarzis nélküli megoldásokban gondolkodik, addig nem erősödik.
