Elrendelte a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazást az Országgyűlés, ám a parlament határozatát a Magyar Közlönyben való kihirdetése után tizenöt napon belül az Alkotmánybíróság (AB) előtt bárki megtámadhatja. A testületnek ekkor harminc napja van rá, hogy döntsön, a kérdést azonban érdemben csak akkor vizsgálhatja, ha annak hitelesítése és a referendum elrendelése között a körülményekben olyan lényegi változás következett be, amely a népszavazást okafogyottá teszi.
Ha nem lesz beadvány, az államfőnek a jogorvoslati határidő letelte után tizenöt napon belül ki kell tűznie a szavazás napját, s ez akár már május végén megtörténhet. Amennyiben valaki az AB-hez fordul, erre esetleg csak június utolsó napjaiban lenne lehetősége. A referendumot azonban – figyelemmel arra, hogy annak a kitűzését követő hetvenedik és kilencvenedig nap közé kell esnie – szeptember első felében mindenképpen meg lehet tartani.
Többen alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a kötelező kvótáról szóló kérdés ellen, de ez a népszavazást bizonyosan nem veszélyezteti, hiszen nincs halasztó hatálya. Ahhoz pedig, hogy az AB egy ilyen beadványt komolyan vegyen, arra lenne szükség, hogy a panaszos minden kétséget kizáró módon bizonyítani tudja: eredményes népszavazás esetén alaptörvényben biztosított joga sérülhet. Bármilyen rossz is a kérdés, ezt nem lehet levezetni belőle.
