galéria megtekintése

Felcsúton nem rúgott labdába a Svájci Gárda

2 komment


Bodnár Zalán

„Puskás Öcsivel ültem az irodámban az MLSZ székházában 1994-ben, amikor benyitott hozzánk Mezei István, és arra kért, mint a szövetség elnökét, hogy alapítsuk meg a magyarországi cigány válogatottat. Megtetszett az ötlet, teljes mellszélességgel a kezdeményezés mellé álltam” – elevenítette fel Benkő ­László korábbi MLSZ-elnök a magyarországi cigány válogatott megalakulásának körülményeit.

Míg ő főként támogatóként szolgálta az ügyet, addig Mezei lényegében a mindenese lett a csapatnak: menedzserként, szervezőként, olykor még edzőként is irányította az együttest. A válogatott, amelyet a magyar futball és a Vasas legendájának, a szintén roma származású Farkas Jánosnak a nevét viselő alapítvány működtet, rendszeresen nemzetközi tornákon szerepel, és túlzás nélkül végigverte a világot: 146 eddigi mérkőzése közül 136-on győzött.

Roma csapat, Svájci Gárda
A szerző felvétele

„Tíz éve a finn fővárosban megnyertük a húsz ország nyolcvan csapatát felvonultató Helsinki Kupát, Európa legnagyobb ifjúsági futballtornáinak egyikét, amelyen magyar csapat azelőtt nem aratott dia­dalt. Előzőleg – 1996 és 2001 között – zsinórban hatszor lettünk elsők Brüsszelben, az évente megrendezett húszcsapatos vetélkedőn. Három meccsen éppen három győzelmet értünk el Brazíliában 2008-ban” – veszi leltárba a legnagyobb sikereket a Prima Primissima-díjas Mezei István.

 

Sztorikban sincs hiány: 1997-ben, Szófiában az éremátadás előtt a riválisok egyikének játékosai felkapták a trófeát, elszaladtak vele, és soha többé nem került elő a serleg; a szervezők utólag postáztak egy másikat Magyarországra. Egy évvel később nem ért oda a prágai torna nyitómeccsére a csapat, mert a szlovák határon a határőrök nem akarták átengedni a buszt, csak ha a hangszereket nem viszik magukkal, márpedig azoktól nem akartak megválni. Végül ez a probléma is megoldódott, mint minden a csapat életében.

Pedig sejthetjük, nem könnyű a léte egy efféle válogatottnak a mai Magyarországon. Ám Mezei pozitív szemléletű személyiség, aki azt tartja a legfontosabbnak, hogy a futballcsapat a többségi és kisebbségi társadalom közötti megértés, közeledés eszköze legyen. Megannyi mérkőzést szervezett meg az évek során a rendőrség csapatai ellen, az antirasszista világnap futballtornáin is rendre részt vesz a cigány válogatott.

Korábban a Népstadion ­melletti gyakorlópályán edzett az együttes; most éppen Kazincbarcikán tréningezik. A válogatott „sztárja” Lakatos Béla, a Kazincbarcika NB III-as labdarúgója, de megfordult a csapatban Lázok János, a Békéscsaba, a Vasas és az MTK profija is.

Fotó: Bókay László
Bócsi Krisztián

A közhiedelemmel ellentétben nem csupán cigány származásúak játszanak a csapatban; Mezei igyekszik a kezdeményezéssel rokonszenvező magyarokat is beépíteni, hiszen ez is a társadalmi megbékélést szolgálja. Jószolgálati tevékenysége miatt még a Vatikánba is bejáratos a magyar cigány válogatott. A csapat először 2010-ben utazott Rómába, ahol megmérkőzött a pápa testőrségét alkotó Svájci Gárdával. Mezei egy cigányhegedűvel ajándékozta meg XVI. Benedek pápát, aki akkor odasúgta neki:

„Verjétek el jól a gárdát...!”

A cigány válogatott 18-0-ra nyert, ez pedig visszavágóért kiáltott, így Magyarországra utazott a testőrsereg, pedig az a középkor óta el sem hagyhatta a Vatikán területét. Mondanunk sem kell: a felcsúti meccsen sem rúgott labdába a Svájci Gárda, s mivel épp a napokban indul el a már hagyományosnak mondható újabb római meccsre a Mezei-csapat, sejt­hető: máris imára kulcsolódhatnak a vatikáni kezek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.