Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke is csodálkozik. A KDB a döntésében olyan „önjárási technológiát" nevez kiforratlannak, amit a szegedi tenderen egyszer már engedélyezett. A piac korlátozására vonatkozó érveket is meglepőnek tartja az immáron 20 éve trolikkal foglalkozó érdekképviseleti vezető, hiszen az üzemeltetőnek aligha tiltható meg, hogy megszabja a meghajtás módját. De Szabó István szerint a BKK is hibázott. Elvégre egy nemzetközi tendert úgy kell kiírni, hogy eredményesen le lehessen zárni, és ne tudják azt lépten-nyomon megtámadni. (A BKK láthatóan képtelen erre – legalábbis a hónapokig húzódó villamostender és a várbuszokra kiírt midibuszpályázat is erre utal.)
Szabó azt sem hallgatja el, hogy az ágazat képviselőjeként többször is rákérdezett a trolitenderre a BKV felügyelő bizottsági ülésein, de a BKK megtagadta a válaszadást. Ráadásul a tenderre érkezett ajánlatokat elbíráló zsűribe egyetlen, trolihoz valóban értő BKV-s került, szemben a BKK tucatnyi küldöttjével.
Mint azt már januárban előre jeleztük: a főváros milliárdokat veszít a késlekedő, illetve sikertelen közlekedési pályázatok miatt. A KDB által elkaszált trolitender csupán az egyik, de a villamosbeszerzéssel is kifutottak az uniós határidőből, csak abban az esetben a kormány átvállalta a kieső részt. Tovább csúszik a budai fonódó villamos kivitelezői tendere, és újfent eredménytelenül zárult a szintén uniós pénzből finanszírozandó midibusztender is.
Horváth Csaba szocialista főpolgármester-jelölt szerint „Budapest már-már rutinszerűen bukja el uniós támogatások milliárdjait a város- és a BKK-vezetés teljes alkalmatlansága miatt", éppen ezért kezdeményezte a BKK vezérigazgatója, Vitézy Dávid menesztését.
Tarlós István közleményben ismerte el, hogy a „szocialista vezető felvetése jelen esetben nem nélkülöz minden alapot". A főpolgármester belső vizsgálatot rendelt el a járműtenderek vonatkozásában, különös tekintettel „a BKK-vezetés szerepére". Hétfőn a Magyar Nemzetnek már úgy fogalmazott: a trolibuszbeszerzés ügye csak ráirányította a figyelmet az uniós közlekedési beszerzésekre. A KDB döntésével „nemcsak 24 új trolibusz és 3,4 milliárd forintos uniós forrás került veszélybe, de felveti azt a kérdést, hogy Budapest egyik legfontosabb közszolgáltatójánál miként mennek a dolgok."
A főpolgármester azonban már jóval korábban megorrolt Vitézy Dávidra. A városvezető tavaly télen indított támadást a cégvezető ellen. Minden eszközt bevetett: üzengetett a médiában, belső és nyílt levelet írt, letiltotta a szereplésekről, sőt időnként a felé nyújtott kezet sem fogadta el. Majd megkerülve az „ellenséget" a BKK Igazgatóság átalakítását javasolta a közgyűlésnek. A közgyűlés jóváhagyásával három saját emberét küldhette a testületbe.
|
Vitézy Dávid (j) és Tarlós István: tartják a távolságot
Teknős Miklós / Népszabadság |
A főpolgármester tanácsadóként bekerült Szegvári Péter mindjárt az első igazgatósági ülésén felvetette, hogy hívják vissza a BKV Igazgatóságból a BKK által jelölt tagokat – köztük Vitézyt. Közben a BKV Igazgatóság elnöke, a főpolgármesterrel a cég éléről való távozása óta is jó viszonyt ápoló Várszegi Gyula szintén személyi változásokat javasolt a BKV Igazgatóságban összeférhetetlenség miatt. György István főpolgármester-helyettes – Vitézy városházi támogatója – azzal vágott vissza, hogy az igazgatóság összetételét az uniós és hazai jogszabályok határozzák meg.
A közleményháború után Tarlós bejelentette: munkacsoportot hozott létre a BKK vizsgálatára. A szintén főpolgármesteri tanácsadó Mitnyán György vezette bizottság fel is állt, ám kutakodásuk eredményéről Tüttő Kata (MSZP) kérése ellenére sem tájékoztatták a Fővárosi Közgyűlést. Talán a most induló új vizsgálat végén megtudjuk, mire jutottak.
