Osztolykán Ágnes kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy nem tartották ördögtől valónak a központosítás programját az oktatás területén (a bérfinanszírozás terén például hasonlóképpen gondolkodnak), az állam túlzott szerepét viszont nem tartják szerencsésnek. A politikus szerint egyelőre annyit látni a központosítás eredményeiből, hogy a „mamutintézmény" – vagyis a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) – pazarlóan és funkciótlanul működik.
Osztolykán Ágnes a műsorban kollégáink kérdéseire elmondta még, hogy az LMP programjában is szerepel (a korábban Pokorni Zoltán minisztersége idején is felmerült) kiemelt oktatási körzetrendszer. A politikusnő hangsúlyozta, hogy nem hisz a pozitív szegregációban, szerinte végre ki kell mondani az országban, hogy „nem lehet etnikai alapon szegregálni". Osztolykán Ágnes hozzátette: lehet, hogy az LMP nem hangoztatta elég hangosan az ezzel kapcsolatos álláspontját, de határozottan ellenzik a szegregációt. „Nagyon azt érzem, hogy a társadalomnak egy új vitát kell nyitni erről, mert szétszakadt a társadalom ebben a kérdésben" – fogalmazott a Lehet Más a Politika képviselője.
A felsőoktatással kapcsolatban Osztolykán Ágnes arról beszélt, hogy meg kell teremteni azokat a forrásokat, amelyekkel az ingyenes felsőoktatás biztosított lehet. A szakpolitikus szerint jelenleg nem a jómódú családok gyermekei tanulnak feltétlenül az ingyenes felsőoktatás rendszerében, sokkal inkább olyan rosszabb sorsú fiatalok, akik gyengébb minőségű középiskolákból jönnek, amelyek nem adják meg számukra azt a felkészültséget, amellyel bejuthatnának az államilag finanszírozott képzésekre. Az LMP képviselője hangsúlyozta, hogy egyszerre kel megpróbálni az egyenlőtlenségeket a felsőoktatásban és a közoktatásban is feloldani.
Hiller István volt szocialista oktatási miniszter, a Kormányváltók képviselőjelöltje ugyanitt arról beszélt, hogy a KLIK nem megoldást hozott, hanem maga lett a probléma; szerinte ezt kell elsősorban átalakítani a kormányváltás után. „Egy ilyen borzadályra, mint a KLIK, nincs szükség" – mondta Hiller István, hozzátéve: a járási és tankerületi szintrendszer vállalható megoldás, a fenntartásról pedig az arra vállalkozó önkormányzatokkal tárgyalásokat kell kezdeni.
A volt miniszter kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a járási szintű társulást támogatják, azt viszont botrányosnak tartják, hogy az iskolaigazgatókat sokszor az érintettek tiltakozása ellenére nevezték ki egy fővárosi irodából. Hiller arról is beszélt: tornaterem-építési programot indítanának, és ehhez kapcsolódóan megtartanák a mindennapos testnevelés intézményét is. A volt miniszter egyértelművé tette, hogy a nemzeti alaptantervből „kivágnák" a benne szereplő szélsőjobboldali, Hiller által nácinak nevezett írókat. „Nyírő Józsefnek van helye a magyar könyvtárak polcain, de az alaptantervben nem. Nem akarok nácikat látni a magyar oktatásügyben" – tette világossá Hiller István. A Kormányváltók politikusa elmondta azt is, hogy az óvoda kitűnő formája a nevelésnek, ezért törekedni kell arra, hogy minél több gyermek járjon ezekbe az intézményekbe.
A szocialista politikus a felsőoktatásról szólva arról beszélt, hogy visszahozzák és tényleges döntés-előkészítő testületté emelik a felsőoktatási kerekasztalt, és erre is támaszkodva alakítják ki, hogy milyen típusú és tartalmú képzésekre van szükség. Hiller István rámutatott: bárhol Európában hozzányúltak a felsőoktatás rendszeréhez, ott mindenhol bővítették a hozzáférés lehetőségét. Ezért, hangsúlyozta ismét, a felsőoktatásba jelentkező diákok mindenképpen ingyen kezdhetik majd meg a tanulmányaikat.
Az ingyenes felsőoktatás finanszírozására vonatkozó kérdésre a politikus azt mondta: a megvalósítás számításaik szerint 23 milliárd forintba kerül, de emellett visszahelyezik a rendszerbe azt a 68 milliárdot is, amelyet a Fidesz-kormány kivont a felsőoktatásból. „Ez nem gazdasági döntés, hanem politikai döntés egy ekkora költségvetésben" – fogalmazott Hiller István az ATV és a Népszabadság közös politikai fórumán.
A küpolitikával foglalkozó műsor >>>
