Hasonlóan éles kritikával beszélt az Orbán-kormány Oroszország-politikájáról a Kormányváltók Szövetsége nevében Kerék-Bárczy Szabolcs (DK) is. Úgy nyilatkozott, hogy ha nem lesz demokratikus kormány, amely felülvizsgálja a paksi szerződést, akkor Orbán Viktor ötven évre az orosz érdekekhez láncolja Magyarországot. – Magyarország járszalagot kötött a nyakára, és a póráz végét odaadta Oroszországnak – jelentette ki. Szerinte az EU nem váltható fel Oroszországgal, azt a támogatási rendszert, amit kapunk, nem kaphatjuk meg máshonnan.
Ugyanakkor Oroszország kifejezetten fontos kereskedelmi-gazdasági és adott esetben kulturális partner, de a hozzá hasonlatos „önkényuralmak, korrupt államok" nem fogják finanszírozni „a magyar ámokfutást"– magyarázta Kerék-Bárczy, miért tartja a DK és a kormányváltó erők ötpárti szövetsége „félelmetesnek", hogy Orbán érdekközösséget jelentő stratégiai szövetségesnek nevezte Moszkvát. Arról, hogy 2008. február 28-án még a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-kormány írt alá megállapodást Oroszországgal a Déli áramlat gázvezetékről, Kerék-Bárczy pragmatikus döntésként, nemzeti érdekként beszélt. „Világos volt, hogy egy Nabuccóba nincs gáz” – mondta erről.
A megközelítésbeli különbségeken túl a két politikus nem említett alapvető kifogásokat az Orbán-kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájával szemben. Meszerics jelezte, hogy az LMP a román aggályok ellenére támogatja a magyar kisebbségek autonómiaköveteléseit, de Európában és az öreg kontinensen kívül is minden más kisebbségét azon a szinten, amilyet az adott kisebbség kíván. Ha a novemberi népszavazás nyomán Skócia esetleg kiválik az Egyesült Királyságból, nehéz lesz felvetni az autonómia kérdését – hívta fel azonban a figyelmet egy veszélyre, amely a jövő autonómiaköveteléseit fenyegeti.
Kerék-Bárczy ehhez a maga részéről annyit tett hozzá, hogy a határon túli ügyek minden kérdése speciális döntést igényel. Ostoba dolognak nevezte, amit az Orbán-kormány csinál, vagyis hogy mindenre ráhúz egy általános szemléletet, és kritizálta a Fideszt, amiért a pártpolitika exportjával felrúgta a határon túli magyar szervezetekkel kötött hallgatólagos „semmit róluk, nélkülük” szerződést. „Ők tudják, hogy kell kiteljesíteni az érdekeiket” – mondta, hozzátéve, politikai példaképének Markó Béla volt RMDSZ-elnököt tartja.
Ami a speciális döntéseket illeti, Kerék-Bárczy a kettős állampolgárság kapcsán megjegyezte, hogy pártjával, a DK-val egyetemben nem ért egyet azzal, hogy ehhez a határon túliak más jogokat – szavazati jogot – kapjanak, de azt sem hiszi, hogy bárkit is jogoktól kellene megfosztani. A politikust megkérdezték a székelyzászló-ügyről is. „Nem kérdés, hogy kitűzhessék” – mondta ennek kapcsán. (Magyarország és Románia között tavaly diplomáciai háborúba torkollott, hogy a helyi városvezetés több székelyföldi település önkormányzati épületeire is kitűzte a székely zászlót. Tucatnyi per van folyamatban olyan székelyföldi polgármesterek ellen, akik a hivatalukra Románia és az EU zászlaja mellett kitűzték a székely lobogót is.)
|
A két politikus kézfogása a műsorvezetők – Feledy Botond, Bombera Krisztina és a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője, Inotai Edit – előtt
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az EU- és a transzatlanti integrációval kapcsolatban az LMP és a kormányváltó erők ötpárti szövetsége nemcsak az Orbán-kormánnyal, de egymással sem ért egyet. A DK választási programjában is szereplő kifejezésre, az Európai Egyesült Államokra utalva Kerék-Bárczy azt mondta, Magyarország az európai föderalizmusban érdekelt, hiszen csak a „közös európai versenyképesség” küzdhet meg azzal az irdatlan kihívással, amelyet Kína és a gazdasági válság után visszatérőben lévő Egyesült Államok jelent. Hozzáfűzte, bár pénzügyi és gazdasági stabilitást jelentene csatlakozni egy monetáris unióhoz, „jelentős mértékben az Orbán-kormány áldásos tevékenységének köszönhetően” Magyarország ma nem felkészült az euró bevezetésére, arra, hogy a legfejlettebb európai országok közösségéhez közelítsen. Nekünk ma az a kihívásunk, hogy felzárkózzunk a fejlett kelet-közép-európai országokhoz, amilyen Lengyelország vagy Csehország.
Meszerics ehhez képest globalizáció-ellenes és piackritikus szempontból kritizálta az Orbán-kormányt, jelezve, zöld pártként az LMP-nek vitájuk van vele az Európai Unió és az Egyesült Államok között megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény miatt is. Ezt jelenlegi kormányzati közlések szerint Magyarország offenzíven támogatni fogja. A transzatlanti kapcsolat ugyan fontos része „a nemzetközi rendszernek”, de nem megváltás, hiszen ezek a kapcsolatok nem biztosítják például a nemzetközi egyenlőtlenségek felszámolását, ami minden zöld párt számára kiemelt prioritásnak számít – hangoztatta a Meszerics.
A politikust megkérdezték Schiffer András LMP-elnök egyik markáns tavalyi kijelentéséről is, amely szerint az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlásának az elvét fel kellene váltania a földért, a társadalomért és a fogyasztókért vállalt felelősségnek, hiszen a négy szabadságjog lehetőséget teremtett, hogy a fejlettebb államok kipumpálják a gazdasági és a szellemi tőkét Kelet-Európából. Azt mondta, a céljuk nem feltétlenül a négy szabadságjog elvének a felülvizsgálata, „de nagyon határozottan” azt gondolják, hogy ezeket a jogokat igenis lehet korlátozni más értékek miatt. Példaként a termőföldet említette, amely az LMP nem tart olyan természetű tőkének, mint amilyen a többi. Szerinte ez a csatlakozási szerződés egyik elhibázott pontja volt – az LMP hivatalos álláspontja szerint felülvizsgálatra is szorul –, Magyarországnak pedig nem sikerült olyan pozíciót kiharcolnia, amelyet összehangoltabb V4-együttműködés mentén esetleg lehetett volna.
De Meszerics a V4 elmúlt négy évét sem tartja egyértelmű diadalmenetnek. Emlékeztetett, hogy bár a négy kelet-európai ország – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – az Európai Tanácsban együtt akkora szavazati súllyal bír, mint Franciaország, a relatíve sikernek számító magyar EU-elnökség alatt összehozott Duna-stratégia és a romaprogram olyan ügy, amely mellé EU-szinten nem sikerült költségvetést rendelni.
