Nagyidai Zsoltot augusztus 1-jétől áthelyezik a közel 10 ezer lakosú Jánoshalmáról a 2 ezer lelkes Császártöltés plébániájára. Jánoshalmán aláírásokat gyűjtenek a katolikus hívek, hogy megtartsák a papjukat.
Vörös Márta érseki főépítész azt állította, egy budapesti építésziroda statikai szakvéleményt adott, hogy nem életveszélyes az ebédlő – ezt azonban nem mutatták meg Nagyidai Zsoltnak, hiába kérte. Így ő továbbra is aggódott. Az épület másik részén le is szakadt egy nagy darab vakolat – csaknem ráomlott két kislány fejére. A szülők többször kérték: plébános atya, segítsen, alig merünk bemenni. De nem tudott segíteni.
Nem ez volt az első ilyen konfliktus. Az iskola melletti zárdaépületet az 1990-es évek elején Somoskövi Sándor tervezte társadalmi munkában, lokálpatriótaként, az azóta elhunyt plébános, Tajdina József iránti tiszteletből. Vörös Márta főépítész tanügyi célra kívánta átalakítani a zárda épületét és a mellette lévő három hittantermet, ami azzal járt volna – Solti Kata felkért építész szakvéleménye szerint –, hogy az eredeti épületnek csak a födéme és a külső fala maradhatott volna meg.
 |
Távozóban
Teknős Miklós |
A plébános és az egyházközségi elöljárók nem értették, miért kellene ezt a nagy átalakítást véghezvinni, amikor Czeller Zoltán, Jánoshalma polgármestere, aki egyházközségi képviselő is, felajánlotta oktatás céljára az előző évben kiürített Radnóti Miklós Gimnázium üres tantermeit.
Az átalakítás érintette volna Somoskövi Sándor szerzői jogait, ám Vörös Márta főépítész nem kérte fel a tervezőt a változtatásra. Később egy arrogáns levélben azt követelte: mondja meg, hogy a helyi egyházközségi képviselők közül „ki mire kérte fel”. Megfenyegette, hogy nem élhet vissza szerzői jogaival, és nem akadályozhatja meg az épület átalakítását. Végül az átalakításra azért nem került sor, mert az egyházmegye által megbízott Solti Kata kiskőrösi építész visszalépett a munkától.
A közelmúltban európai uniós támogatásból átalakították a templomteret. Az építésügyi szakhatóság azonban nem tartotta fontosnak, hogy a tervekről tájékoztassa, hivatalosan értesítse a plébánost és az egyházközséget. Így történhetett meg, hogy a templom – amely nagyobb, mint a kalocsai főszékesegyház –, közvetlen környezetében, a harangtoronynál lévő főbejárattól alig néhány méterre ástak ki egy hatalmas gödröt a vízforgatónak a tervezett szökőkúthoz.
A plébános akkor azt mondta a misén: „Az érsek úr a kinevezésemkor rám bízta a híveket, a templomot, a plébániát és a katolikus intézményeket. Úgy érzem, kötelességem szólni, mert a vízforgató meghibásodása esetén az átázott talaj súlyosan veszélyezteti a templom nagytornyának és falainak épségét.” A jánoshalmi lakosok felháborodása miatt az építtetők kénytelenek voltak a vízforgatót egy másik helyre áttenni.
Miután a jánoshalmi hívek idén júliusban értesültek róla, hogy az érsek áthelyezi a plébánosukat, elterjedt körükben, hogy „az érsek úr megtorolja” a főépítész asszonnyal való szembeszegülését. Égertz Antal nyugdíjas tanár, az egyházközség képviselő-testületének tagja személyesen felkereste Bábel Balázs érseket, hogy megbeszélje vele, mik a gondok a jánoshalmi hitéletben. Megkérdezte, miért van ilyen gyakran plébánosváltás a városban. Nagyidai Zsolt áthelyezéséről azonban az érsek nem kívánt vele beszélni.
Égertz Antal egyetlen pártnak sem volt a tagja soha, még úttörő sem volt. A második világháború után három évig volt a szerb partizánok által létrehozott gakovói koncentrációs tábor lakója. Testvére és nagyanyja ma is a tábor tömegsírjában „nyugszik”. Édesapját vallásos meggyőződése miatt vitték el málenkij robotra, és Harkovban meghalt. Égertz Antal 42 évig dolgozott köztiszteletben álló pedagógusként Jánoshalmán, vallási elkötelezettségét, egyházközségi szerepvállalását mindenki ismeri Jánoshalmán. A július 13-i nagymise végén, a hirdetések után elköszönt a plébánosuktól. Megköszönte négyévi áldozatos papi munkáját, tényszerűen felsorolta, mennyi mindent tett e néhány év alatt a jánoshalmi egyházközségben.
|
Bábel Balázs érsek (a mikrofonnal) szerint a plébánosnak jó helye lesz Császártöltésen
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Jelentősen megnövekedett a templomba járó hívők száma, egyre több gyermeket kereszteltek meg, évente több zarándokutat vezetett belföldre és külföldre. Az egyházközségi vezetőknek lelki napokat rendezett, rendszeresen segített a rászoruló családokon, és elesett, beteg híveket látogatott. Számos egyházi emléket is felújíttatott.
A templomban Égertz Antal feltette a kérdést: az a baj, hogy Nagyidai Zsolt – nem úgy, mint az egyik elődje – nem vitte be a politikát a templomba, nem agitálta a híveket egyik párt irányába sem, és nem csinált pártirodát a plébániából?
Nem „tapétázta ki” az épület ablakait a választások idején a politikusok fényképeivel és jelszavaival. Talán ez a bűne?
Az elmúlt hónapokban jelentősen felkavarodott a jánoshalmi közélet. A politika megosztotta a híveket is. Két hónapja sincs, hogy az elsőáldozókat ünnepélyes menetben kísérő plébánosról azt mondta az egyik pártaktivistaként is működő hívő, utalva az áthelyezésére: „Na végre, az utolsó büdös kommunista is eltakarodik Jánoshalmáról!” Arról az emberről mondta ezt, aki a vajdasági Temerinből telepedett át az anyaországba, ő és családtagjai is fölvették a magyar állampolgárságot. Határon túli kisebbségiként már megtapasztalta a szerb nacionalizmust, és elhatározta, hogy magyarként minden igaz hívőnek a papja kíván lenni.
A Júdások itt vannak köztünk – idézte a Bibliát az említett inzultusra utalva Égertz tanár úr az elköszönő beszédében. Felemlítette azt is, mit mondott Bábel Balázs érsek, amikor nála járt: a plébánosuknak jó helye lesz Császártöltésen. A tanár úr megnézte a kijelölt új szolgálati helyet, ahol hitoktatásra nem írattak be egyetlen gyermeket sem, mindössze félszáz hívő lehet, aki jár templomba, a plébánia elhanyagolt, felújítás nélkül egészségre ártalmas. Szabad-e egy nagy tudású, széles látókörű, több nyelven beszélő pappal így bánni, amikor a katolikus egyházban ilyen nagy a paphiány? – tette fel a kérdést az egyházközségi képviselő.
Végezetül arról beszélt: a katolikus vallás egyik fő értéke a felebaráti szeretet, idegen a hittől a közéleti mocskolódás. A hitnek összekötni, nem pedig szétválasztani kell, mert különben kiürülnek a templomaink – fogalmazott Égertz Antal. Vastapsot kapott a hívektől, ami kiállás volt Nagyidai Zsolt plébános mellett.
A kommunistázó érsek
Nem a jánoshalmi konfliktusok, hanem az egyházmegye érdekei miatt helyezi át Nagyidai Zsoltot Császártöltésre – mondta kérdésünkre Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, aki nem nyilatkozott az ügyről. A telefonba annyit mondott: a katolikus iskola fönntartója nem az egyházközség, hanem ő, a kalocsai érsek. A jánoshalmi plébánosnak és az ottani egyházközségnek semmilyen joghatósága nincs az iskola felett. Minősített budapesti szakértő vizsgálta meg az ebédlőt, és leírta, hogy nincsenek statikai problémák. Az érsek a szakvéleményt nem látta, de megbízik Vörös Márta építész szavában, akinek a mérnöki dolgokban valóban van rá befolyása, abban azonban nincs, hogy melyik papot hová kell helyezni. Bábel Balázs szerint a Népszabadságnak semmi köze a statikai tanúsítványhoz, de a hitéletről szívesen ad egy nagyinterjút lapunknak. Égertz Antalnak a templomban elmondott beszéde az érsek szerint abszolút törvénytelen volt, az egyházközségi elöljáróról pedig azt mondta: most hitvallónak mutatja magát, de megtudta róla, hogy a múlt rendszerben Jánoshalma egyik legnagyobb kommunistája volt.
Horváthné Sörös Anita, a katolikus iskola igazgatója nem járult hozzá, hogy megnézzük a plébános és a szülők egy része által életveszélyesnek tartott ebédlőt, mint ahogyan Nagyidai Zsoltot és az egyházközség képviselőit sem engedik be a helyiségbe.
